Több eltérő szabályozást igénylő munkavállalói csoportot sorolhatunk ide:

  • bírák,
  • ügyészek,
  • fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai,
  • köztisztviselők,
  • közalkalmazottak.

Az egységes szabályozás ellen szóló érvek:

  1. Heterogeneitás:

    Az egyes közszolgálati csoportok tagjai olyannyira eltérő feladatokat valósítanak meg, hogy közös nevező megtalálása lehetetlennek tűnik. Az eltérő feladatok eltérő jogokat, kötelezettségeket váltanak ki.
  2. Különböző hatalmi ágakhoz való tartozás:

    A bírák, ügyészek az igazságszolgáltató hatalmi ág részesei. A köztisztviselők, fegyveresek a végrehajtó ághoz tartoznak, míg a közalkalmazottak nem sorolhatók egyik hatalmi ágba sem.
  3. Az állami impérium /uralom/ alkalmazása:

    A bírák, ügyészek mindig alkalmazzák, a köztisztviselők, fegyveres gyakorta az állami impérium birtokosaiként lépnek fel. A közalkalmazottak közhatalmat nem gyakorolhatnak. Aki az állam nevében jár el, másokkal szemben kényszerítő eszközöket alkalmazhat, fokozott kötelezettségekkel is tartozik. Tevékenységét, szolgálati viszonyát jóval szigorúbban kell szabályozni, mint egy kulturális szolgáltatást nyújtó, semmilyen közhatalommal nem rendelkező közalkalmazott jogállását.
  4. Eltérő a közszolgálati dolgozók szervezetének hierarchikus jellege:

    Az ügyészek, fegyveres testületek körében igen erős a hierarchia. A köztisztviselők közbenső esetet képeznek. A közalkalmazottakra nem jellemző a hierarchizáltság, vagy ha igen, az inkább szociológiai, mint jogi eszközök által biztosított.
  5. Jogági hovatartozás:

    Az előbbiekből következik, hogy az államhatalmi szervek esetében a közszolgálati szabályozás elválaszthatatlanul a közjog körébe tartozik. A közalkalmazottak jogállása sok szempontból közelebbi rokonságot mutat a civil munkajog hatálya alá tartozókkal.
  6. Eltérő az állami felelősségvállalás mértéke:

    A bírák, ügyészek, fegyveresek esetében az állam garantálja és fizeti illetményüket, gondoskodik róluk. A köztisztviselőknél, közalkalmazottaknál csak részben valósul meg az állami felelősségvállalás, hisz az önkormányzatokkal és intézményeikkel jogviszonyban álóok esetén, nem élvezik az állami teljes körű felelősségét.
  7. Politikához való viszony:

    Bírák, ügyészek valamint a fegyveresek közül a honvédség, határőrség, rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében összeférhetetlen a politikai szerepvállalás. A közalkalmazottak semmilyen jogi korlátozás alá nem esnek. A köztisztviselők átmeneti kategóriát képeznek.
  8. A joganyagok önmagukban még így sem egységesek:

    A köztisztviselők különböző kategóriáira a Ktv.-n belül is eltérő rendelkezések vannak (pl. főtisztviselői kar), ez kiegészül az önkormányzati rendeletekkel (egyes juttatások).
    A közalkalmazottakra vonatkozóan a Kjt.-t számos miniszteri vagy kormányrendelet egészíti ki.
    Fegyveres szervek a törvény a mindenkire vonatkozó normák mellett külön-külön fejezetekben eltérő rendelkezéseket alkotott a hatálya alá tartozó fegyveres szervek tagjaira.

A közszolgálati jogviszony szabályozásának lehetséges módjai:

  1. Mai helyzet konzerválása:

    Ennek elfogadása esetén az történne a jövőben is, ami eddig. Az egyes közszolgálati rétegekre hatályos törvényeket időről- időre felülvizsgálnák korszerűsítenék. Ezzel az egyes szolgálati viszonyokra vonatkozó joganyagok feltehetően egyre színvonalasabbá válnának, de elvesznek az egységes szabályozás előnyei.
  2. Egyetlen és egységes közszolgálati törvény megalkotása:

    Ez minősül a legkevésbé megvalósíthatónak.
  3. Egy közszolgálati törvény és hozzá kapcsolódó külön törvények:

    Eez a javaslat nem törekszik teljes szabályozási egységre. A közszolgálati törvény olyan általános kérdéséket rendezne, amelyek már minden közszolgálati kategóriárab egységessé tehetők (közös szabályozási minimum - pl. kiválasztás, általános alkalmassági követelmények, összeférhetetlenségi szabályok.) A külön törvények az egyes közszolgálati kategóriák speciális szabályait rendezné.
  4. A meglévő külön törvények harmonizálása:

    Az egységes szabályozás előnyei egységes közszolgálati törvény nélkül ezen a módon is érvényesülhetnének.