28. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.
A társadalomra veszélyesség fogalmát a Btk. 10.§-ának (2) bekezdése határozza meg
10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
A társadalomra veszélyesség elsődlegesen a jogalkotó számára ad iránymutatást annak érdekében, hogy kizárólag az olyan magatartásokat nyilvánítsa bűncselekménynek, amelyek az idézett törvényi meghatározásnak megfelelnek.
A tényállásszerű cselekmény társadalomra veszélyességének a fokát azonban a jogalkalmazónak is vizsgálnia kell.
A jogalkalmazó megállapíthatja, hogy:
-    A tényállásszerű cselekmény az elkövetéskor olyan csekély fokban volt csak veszélyes a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés is szükségtelen, ebben az esetben felmentő ítéletet kell hozni;
28.    § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.
Lehetőséget biztosít a jogalkotó számára annak megállapítására, hogy a törvényi tényállást kimerítő, cselekmény társadalomra veszélyessége már az elkövetéskor oly mértékben csekély fokú, hogy emiatt a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. > Erre a következtetésre az objektív elemek értékelésével juthat.
Indokoltnak tartotta azonban a bíróság a társadalomra veszélyesség csekély fokának megállapítását, amikor az elkövető a tetten ért tolvajt felháborodásában 8 napon belül gyógyuló sérülést okozva bántalmazta
Az ítélkezési gyakorlat e körben a szubjektív elemeknek is jelentőséget tulajdonít.
-    Tényállásszerű cselekmény társadalomra veszélyessége az elbírálás időpontjában már megszűnt vagy csekéllyé vált, amikor ugyancsak felmentő ítéletet kell hozni;
36. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.
A társadalomra csekély fokban veszélyes cselekmény végrehajtásakor a bűncselekmény létrejön; az ilyen magatartás tanúsítása is tilalmazott a Btk. által; éppen ezért a törvény lehetővé, sőt kötelezővé teszi joghátrány alkalmazását; amennyiben ugyanis a társadalomra veszélyességének csekély foka megállapításra kerül, megrovás alkalmazása kötelező.
A súlyosabb szankció alkalmazását kívánja megakadályozni és ezért tekintjük a társadalomra veszélyességnek csekély fokát a joghátrány céljával kapcsolatos előírásnak.
A törvényi büntetési tétel nagysága sem korlátozza e törvényhely alkalmazhatóságát, amire ezért akár vétség, akár bűntett tekintetében sor kerülhet.
Az elkobzást és a vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fok amiatt nem büntethető.