12. A törvényi tényállás tárgyi oldala (az objektív elemek). Az elkövetési magatartás

1. A cselekmény, az elkövetési magatartás a tényállás fogalom legjelentősebb ismérve
A cselekmény életbeli és jogi fogalma egymástól eltér
Életbeli – cselekménynek a jellemzője, hogy az ember tudata, szándéka irányítja; valójában előbb gondolkodunk és utána cselekszünk
Jogi – Független a cselekvő elképzeléseitől
A büntetőjog a cselekmény fogalom szemben objektív és egy szubjektív következményt támaszt
a.    Objektív szempontból elkövetési magatartás:
Az olyan cselekmény amely a társadalomban tényleges hatást vált ki, illetőleg tényleges hatás kiváltására legalábbis alkalmas.
b.    Szubjektív szempontból az elkövetési magatartással
szemben azt támasztjuk, hogy akaratlagos legyen. Az akaratlagosságon csak a mozgás, nem pedig a mozgás következményeinek az akarását értjük.
c.    Egyes törvényi tényállások valamilyen kötelességnek az elmulasztását, illetőleg valamilyen kötelesség elmulasztásával történő eredményokozást tekinti elkövetési magatartásnak
2. Az elkövetési magatartás törvényi  megfogalmazása alapján különbséget tehetünk:
Csak tevéssel
Csak mulasztással
Akár tevéssel – Akár mulasztással elkövethető bűncselekmények között.
a.    csak tevéssel elkövethető bűncselekmények – a törvényi tényállásban eredmény nem szerepel, az eredményt tényállási ismérvként nem tartalmazó, csak tevéssel elkövethető bűncselekményeket : TISZTA TEVÉKENYSÉGI BűNCSELEKMÉNYNEK nevezzük.  (pl.: lopás)
b.    Léteznek olyan bűncselekmények , amelyek törvényi tényállási eredményt tartalmaznak és az eredményt okozó magatartást a törvény úgy határozza meg, hogy az csak tevéssel fejthető ki. (pl.: csalás)
c.    Egyes bűncselekmények csak mulasztással követhetők el, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz. A kizárólag mulasztással elkövetett inmateriális bűncselekményeket tiszta mulasztásos bűncselekményeknek nevezzük; több mint puszta nem-tevés. A mulasztást bűncselekménnyé nyilvánító törvényi tényállás mögött mindig valamilyen kötelesség teljesítését írják elő. A tiszta mulasztásos bűncselekmények ennek a parancsnak a megszegésével jönnek létre.
d.    Léteznek olyan eredményt tartalmazó (materiális) bűncselekmények, amelyek megfogalmazása szerint az eredmény csak mulasztással idézhető elő, okozható. (pl.: segítségnyújtás halált okozó elmulasztása)
e.    Léteznek olyan bűncselekmények, amelyek törvényi tényállásai csak az eredményt írják le, az eredményt okozó magatartást pedig nem jellemzik; az ilyen típusú törvényi tényállásokat nyitott törvényi tényállásoknak nevezzük. (mindig mataeriális bűncselekményt jellemeznek)
3. A vegyes mulasztásos bűncselekmények
Mulasztás esetén az eredményt valójában nem az alany valamilyen cselekménye hozza létre; vegyes mulasztásos bűncselekmény esetén tehát az eredmény annak folytán áll be, hogy nem akadályozzák meg.
Vegyes mulasztásos bűncselekmény esetén azt az objektíve hatóképes, szubjektíve pedig akaratlagos magatartást hiányolja a büntetőjog, amely az eredmény elhárítására alkalmas lett volna.
Akár az eredmény elháríthatatlan, akár pedig az elhárítás egyébként alkalmas cselekmény kifejtése az adott helyzetben lehetetlen,. Nem állapítható meg vegyes mulasztásos bűncselekmény. A vegyes mulasztásos bűncselekmény két eleme tehát:
- Eredmény beállásának elhárítására vonatkozó kötelesség
- Eredmény bekövetkezése
Kérdés: Miből fakad az eredmény megakadályozására való kötelezettség?
-    családi kapcsolat tényéből
-    munkaviszonyból
-    polgári jogi szerződésből
-    kötelesség büntetőjogi oltalom alá vont erkölcsi szabályból
4. A tiszta és a vegyes mulasztásos bűncselekmények a következőképpen határolhatók el egymástól:
a.    Tiszta mulasztásos – kötelesség mindig közvetlenül a büntetőjogszabályból ered, a cselekményhez a törvényi tényállás nem társít eredményt
b.    Vegyes mulasztásos – a kötelesség rendszerint nem büntetőjogszabályból, hanem valamilyen más jogterület szabályából fakad és a törvényi tényállás mindig eredményt tartalmaz
c.    Akár tevéssel, akár mulasztással – Akkor és csak akkor nevezzük vegyes mulasztásos bűncselekménynek ha a konkrét esetben mulasztás által valósulnak meg
5. Az elkövetési magatartás időbelisége szempontjából megkülönböztethetünk:
a.    mozzanatos bűncselekményt – Időbelileg jól megragadhatóak, mert elkövetési magatartásnak a törvény egy jól körülhatárolt cselekményi mozzanatot tekint (pl.: lopástörvényi tényállásában szereplő elvétel
b.    folyamatos bűncselekmények – időben huzamosan kiterjedve tartanak, az elkövetési magatartás tanúsításával ugyan a bűncselekmény befejezetté válik, ez a befejezettség azonban, állapotszerűen tovább tart, mindaddig: amíg a folyamat be nem fejeződik, illetőleg az állapot meg nem szűnik.
6. Cselekménytani eredmények
a.    természetes cselekménytan – az emberi magatartás bio-pszihikai egységként fogja fel, olyannak látja, amilyen az valójában; a mozgás akarása és a mozgás következményét előrelátó és kitűző cél együtt van
b.    kauzális cselekménytan – az emberi cselekményt vezérlő tudattartalmat művi úton kettéválasztotta; akarati forma benne rejlik a cselekményben, a cselekményfogalom része; ezzel szemben a mozgás célját, értelmét alkotó akarati elemeket akarati tartalomnak nevezi.
c.    szociális cselekménytan – elfogadja a kauzális teóriának a szubjektív akaratlagosságáról szóló felfogást, ezt azzal egészíti ki, hogy objektíve a magatartás társadalmi jelentőségét aszerint a tapasztalat szerint kell megítélni, ahogyan az a társadalom felvevő horizontján megjelenik.
d.    finális cselekménytan – bűnösségi elmélet; az emberi cselekményt célirányos, azaz finális cselekménynek fogja fel és ezért a szándékot beülteti a cselekménybe.