Külföldi ítélet érvénye
6. §
(1) A külföldi bíróság ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha
a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el,
b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek megléte esetén sem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt.
(3) A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest.
(4) A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény a külföldi ítélet érvényének megállapítása szempontjából mindig köztörvényi jellegű bűncselekménynek tekintendő.
(5) Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, az (1) bekezdés esetét kivéve, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.
(6) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
A nemzetközi büntetőjog intézményei
kiadatás:
- eljárási (legfőbb ügyész)
- végrehajtási (igazságügyi miniszter)
Halálbüntetés végrehajtása esetén jogosultak vagyunk garanciát kérni:
- ha nálunk a bűncselekmény elévült
- ha kegyelemben részesült
ha menedékjogot kapott
Btk-Komm.
- a külföldi ítélet érvénye megállapításának eljárási szabályait a Be. 394/A. §-a határozza meg.
- Mo. által kötött kétoldalú és többoldalú bűnügyi jogsegélyegyezmények a külföldi ítélet elismerésére
általában nem terjednek ki
- kivétel: 1964. évi 4. tvr-rel kihirdetett New York-i egységes Kábítószer Egyezmény
Az 1996. június 15-én hatályba lépő, a Nemzetközi Bűnügyi Jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv.
I. Fejezet
Általános szabályok
1. §
E törvény célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.
2. §
(1) A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja a Magyar Köztársaság felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.
3. §
E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
4. §
(1) A bűnügyi jogsegély formái:
kiadatás
büntetőeljárás átadása
büntetőeljárás átvétele
szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele
szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átengedése
eljárási jogsegély
feljelentés külföldi államnál.
(2) A bűnügyi jogsegélyt az igazságügyminiszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.
A jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető vagy terjeszthető elő, ha
- a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő;
- a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.
A kiadatás
Kiadatás Magyarországról
11. §
(1) Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.
(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtás céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része hat hónapot meghalad.
12. §
Nincs helye a kiadatásnak, ha
a) az a bűncselekmény, illetőleg az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült,
b) a kiadni kért személy e bűncselekményre vagy büntetésre nézve kegyelemben részesült,
c) a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg,
d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta.
13. §
(1) Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és állandó lakóhelye külföldön van.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.
Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt
31. §
Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.
32. §
(1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi az igazságügyminiszternek.
(2) Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró elfogatóparancsot bocsát ki.
(3) Az elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni az igazságügyminiszternek.
33. §
A kiadatási kérelem előterjesztéséről az igazságügyminiszter dönt; döntéséről az elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.
34. §
(1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást az igazságügyminiszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására kéri, illetőleg a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást az igazságügyminiszter kéri, vagy a külföldi állam engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.
(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre a kiadatást az igazságügyminiszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1)-(2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.
(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.
35. §
A 24. § (1) bekezdését, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.
36. §
A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál
A büntetőeljárás átadása
37. §
(1) A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.
(2) A büntetőeljárás átadása - a sértett jogos érdekeit is mérlegelve - különösen akkor célszerű, ha
a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,
b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.
37/A. §
A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3-4. §), a külföldi által
a) belföldön, valamint
b) a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön
elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.
A büntetőeljárás átvétele
43. §
Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár.
44. §
(1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
(2) Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.
(3) Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást.
(4) Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi eljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt [Be. 123. § (3) bekezdés] a felhívás kézbesítésétől kell számítani.
Feljelentés külföldi államnál
45. §
(1) Ha nem került sor a büntetőeljárás átadására, a terhelt a büntetőeljárás során külföldön tartózkodik, és a tárgyalás a távollétében nem tartható meg [Be. 192. § (3) bekezdés a) pont], a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság az igazságügyminiszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál.
(2) A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy az igazságügyminiszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell. Az ügyész, illetőleg a bíróság az értesítés alapján az eljárást megszünteti.
(3) Az eljárásnak a (2) bekezdés alapján történő megszüntetése nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.
Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása
Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele
46. §
Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyminiszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetőleg Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár.
47. §
Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.
Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása
55. §
Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható.
56. §
(1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha
a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására,
b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt.
(2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.
57. §
(1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyminiszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
58. §
Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.
59. §
Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.
Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása
60. §
(1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.
(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.
(3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
Eljárási jogsegély
Alaki és költségviselési szabályok
76. §
(1) A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. Az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkeresésnek tartalmaznia kell
a) a megkereső igazságügyi hatóság megnevezését,
b) a megkeresés tárgyát,
c) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény leírását és a bűncselekmény jogi minősítését,
d) a terhelt vagy az elítélt személyi adatait, beleértve állampolgárságát is.
(3) A külföldi államtól származó megkeresés esetén csak akkor követelhető meg, hogy a megkeresést és mellékleteit magyar nyelvű fordítással lássák el, ha a megkeresett állam nem fogadja el a magyar nyelven előterjesztett azonos jellegű megkereséseket.
(4) Ha a megkeresés olyan mértékben hiányos, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy szakszerűen nem lehet elintézni, a legfőbb ügyész vagy az igazságügyminiszter a megkereső államot felhívja a hiány pótlására, illetve a kiegészítő adat közlésére. A felhívás nem akadálya a külföldi állam által kért sürgős intézkedés megtételének, ha az a megkeresés alapján elvégezhető, és a magyar jogszabályok lehetőséget adnak ilyen intézkedésre. A hiány nem vagy nem megfelelő pótlása alapul szolgálhat a megkeresés teljesítésének elutasítására.
77. §
A kiadatásra vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell
a) a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményre és az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket,
b) külföldről érkezett kiadatási kérelem esetén a 15. §, a 16. § (1) bekezdése és a 30. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat is.
78. §
(1) Az eljárás átadására és átvételére, valamint a külföldi hatóságnál tett feljelentésre vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell, illetőleg ahhoz mellékelni kell:
a) az eredeti ügyiratokat, illetőleg azok hiteles másolatát, felajánlás esetén a bűncselekményre vonatkozó magyar törvényszöveget;
b) a bizonyítékok megjelölését;
c) a terhelt tartózkodási helyére, illetőleg valószínű tartózkodási helyére utaló adatokat, és ha előzetes letartóztatásban van, a letartóztatás kezdő időpontját, az őrizet vagy az előzetes letartóztatás befejező időpontját;
d) magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén a magánindítványt;
e) a polgári jogi igényt, ha ilyet előterjesztettek.
(2) Mindazt mellékelni lehet, amit az ügy megalapozott elbírálásához a hatóság szükségesnek tart.