1789/L. elbocsátással, 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nő). Nem vizsgálták azt, hogy megszerzi-e ezzel egyidejűleg máshol.
1939/XIII. megfosztással, büntetőjogi szankcióként, illetve elvesztette, aki más állampolgársággal rendelkezett.
1947/X. megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek - teljes vagyonelkobzás!
1948/LX. magyar nő külföldivel kötött házasság esetén csak akkor veszthette el állampolgárságát, ha megszerezte a férj államában
1957/V. maradt az elbocsátás kérelemre és maradt a megfosztás intézménye is. Azt foszthatták meg, aki külföldön tartózkodik, súlyos bűncselekmény miatt hazai/külföldi bíróság jogerősen elítélte, vagy azt, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hűség ellen - politikai döntés alapján.
1993/LV. nemzetközi egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szűnhet meg a magyar állampolgárság:
1. Lemondással: 1993. XIV. tv Közt. Elnökhöz intézett nyilatkozattal, ha 4 feltétel együttesen fennáll:
1. külföldön lakik
2. külföldi állampolgár vagy annak megszerzésének valószínűségét ígérvénnyel igazolja,
3. magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, ill. büntetésének végrehajtása. elévült,
4. adó vagy köztartozása nincs.
a) Belügyminiszter határozatban állapítja meg, hogy ezek a feltételek fennállnak.
b) Ha hiányoznak, a határozat felülvizsgálata kérhető a Fővárosi Bíróságon.
c) Ha fennállnak, bm. javaslatot tesz a Közt. Elnöknek a lemondás elfogadására.
d) A Közt. Elnök a lemondás elfogadásáról okiratot állít ki, ezen a napon megszűnik a magyar állampolgárság.
2. Visszavonással (nem kérelemre!). Magyar állampolgárság akkor vonható vissza, ha:
1. az illető külföldön lakik,
2. magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, valótlan adatok szolgáltatásával, tények elhallgatásával, hatóságot félrevezetve szerezte meg, DE:
3. csak a megszerzéstől számított 10 éven belül vonható vissza!
a) Belügyminiszter határozattal állapítja meg.
b) A megállapítással szemben a Fővárosi Bíróságnál keresettel lehet élni.
c) A visszavonásról a bm. előterjesztésére a Közt. Elnök dönt.
d) Közt. Elnök döntését a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, állampolgárság a közzététel napján szűnik meg.
Benyújtása:
Magyarországon: Lakóhely szerinti illetékes anyakönyvvezetőnél. Bm-be beküldik, ami javaslatot tesz a honosításra. Ezt a Közt. Elnök mérlegelheti, de vissza is utasíthatja. A honosítási okiratot a polgármester adja át az eskütétel után.
Külföldön: Magyar konzuli szervekhez kell benyújtani, akik továbbítják azt a BM-hez, ami javaslatot tesz a Közt. Elnöknek aki mérlegelheti, de vissza is utasíthatja.