19. Szokásjog. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai és a jogalkalmazói esetjog (precedensjog).

A lappangó vagy látens jogszabályok nem jogi szabályozás céljából jönnek létre, hanem a gyakorlatban alakultak ki, olyan íratlan magatartási szabályok, amelyeknek a meg nem tartását az állam jogszabályban v. jogalkalmazásban szankcionálja. Így válik a szokás szokásjoggá. A szokásjog a középkorban alakult ki, és az Egyesült Királyságban és a nemzetközi jogban még mindig él.

1. Szokásjog: nem írott jog, államilag szankcionált, kikényszeríthető szokás. Amíg az állam nem létezett, nem volt állami hatalommal kikényszeríthető magatartás, ez volt az alapvető. (Ma: Ötv. kimondja, hogy a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni, vagy a ptk. szerint szerződés semmis, ha jogszabályba ütközik, de semmis akkor is, ha a jó erkölcsbe ütközik, feltűnő aránytalanság van a szerződés adok-kapok oldala között.) A szerződés megtartásának elve már a római jogban alkalmazott volt. A történelmi fejlődés menetében kétféle módon jön létre:
a) szokások szankcionálása révén és
b) bíróságok konkrét jogeseteket oldó tevékenységeiben, döntéseiben.
2. A látens v. lappangó jogforrások között kell beszélni az ún. jogalkalmazói, bírói esetjogról, a precedensjogról. Elsősorban az angolszász jogterületen kerül még ma is alkalmazásra. A precedens az egyedi jogalkalmazói döntésben vagy joggyakorlatban megnyilvánuló jogelv. A precedens a bíróságokra kötelező, azaz ha egy konkrét ügyben egy bíróság hozott határozatot, akkor a precedenst más bíróságoknak is alkalmazni kell, vagy az adott határozat szerint kell eljárni minden olyan ügyben, amelyben ez a precedens megtalálható. A kontinentális Európában - így Magyarországon sem - formálisan sem kötelező a precedens.
3. Jogegységi határozat: Legfelsőbb Bíróság adhat ki annak érdekében, hogy a jogszabályokat a bíróságok egységesen értelmezzék és alkalmazzák. 5-5 tagból álló jogegységi tanácsok működnek a büntető, a polgári, a gazdasági, a muü-i és a kig. szakágazatban. Jogegységi eljárást indítványozhat az Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Legfelsőbb Bíróság kollégium vezetője és az Legfőbb Ügyész.
4. A bírói esetjog speciális formája az Alkotmánybíróság döntése. Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerből, vagy absztrakt módon értelmezheti az alkotmányt. Az alkotmányértelmezésnek az értelmező szabályai szintén mindenkire nézve kötelezőek.