A jogforrások egyik csoportját alkotják az ún. pszeudo (ál)jogszabályok, ennek egyik fajtáját képezik az állami irányítás normatív jogi eszközei. A jogszabályok azzal a céllal jöttek létre, hogy mindenkire nézve kötelezőek. A pszeudo jogszabályok formálisan mindenkire vagy senkire nem kötelezőek, azonban mindenkivel szemben alkalmazhatók.

Két csoportja van:
1. Belső normák (szervezetek belső szabályai): A pszeudo jogszabályok egyik csoportja bizonyos szervezetek belső szabályait alkotják: SZMSZ, alapszabály. Ezek csak a szervezetre nézve kötelezőek, belső normák, de állami kényszerítő eszközzel érvényesíthetők, pl. kollektív szerződések, szövetkezeti, önkormányzati, egyesületi alapszabályok. Ezek is szabályozás céljából jönnek létre, mégsem mindenkire vagy senkire nézve kötelező.

1989. évi XI. tv. A jogalkotásról: 46§-56§- Határozat, utasítás, (szabvány, ármegállapítás,) jegybanki rendelkezés, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás.

2. Állami irányítás normatív jogi eszközei:
Normatív határozatok: (határozatot hozó szerv neve + határozat száma + meghozatal ideje + névrövidítés + határozat megnevezése és címe) azzal a céllal jönnek létre, hogy szabályozzák az adott szervezet belső életét, vagy az irányítása alá tartozó szerveket. Kibocsátására jogosult az OGY, a kormány, a kormánybizottságok és az önkormányzatok képviselőtestületei. Jellemzőjük, hogy mindig szervtől származik. Lehetnek irányelvek és elvi állásfoglalások.
Az OGY pl. normatív határozatban rögzíti az OGY házszabályait: ülésre, ülésszakokra, napirendre stb. vonatkozóan.
Kormány normatív határozatai lehetnek az 1001-gyel kezdődő normatív határozatok, amelyek vonatkozhatnak az irányított szerveken túl másokra is. Lehetnek a 2001-gyel kezdődőek, amelyek csak a belső szervezetre és alárendelt szerveire vonatkozó kérdésköröket szabályoznak, és lehetnek
A 3001-gyel kezdődő határozatok, amelyek egy-egy állami szervre vonatkozó feladatot állapítanak meg, pl. nagykövetek kinevezése, felmentése.
A határozatokat közzé kell tenni a Magyar Közlönyben vagy a Határozatok Tárában. 1001- Magyar Közlöny, 2001- Határozatok Tára, 3001- titkos határozatok.
Normatív utasítás kiadására miniszter (irányelvet), Országos Hatáskörű Szerv vezetője (tájékoztatót) jogosult, a közvetlenül alárendelt szervek részére. A tárcalapban kell közzétenni.
Az utasítások speciális fajtája a Statisztikai Közlemények:
52. § A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.
És a Jegybanki rendelkezések:
51/A. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a pénzügyi intézményekre és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyekre, valamint a befektetési szolgáltatókra és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 208. §-a szerint elszámolóházakra kötelező előírásokat adhat ki. A jegybanki rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. (Jegybank Elnöke és a szakminiszter.
(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed. Az ilyen jegybanki rendelkezést az igazságügy miniszterrel egyetértésben kell kiadni és a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

Jogi iránymutatások (jogértelmező normák): OGY és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetve állást foglal az állami és társadalmi élet fontos kérdéseiben. A Magyar Közlönyben közzétehető.