Az államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggő fogalmak és összefüggő követelményeket jelentenek. Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is. Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhető fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minden jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. Mindkettőről beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

1. Alkotmányosságról tartalmi értelemben akkor van szó, ha az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség vagy népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlőség elve, törvények elsődlegessége, emberi jogok érvényesülése.
2. Formai értelemben pedig azt jelenti az alkotmányosság, ha az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.
3. A törvényesség érvényesülésének a tartalmi követelménye, hogy a törvények jók legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.
4. Formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie:
A közhatalom önkényesen, jogi szabályozásban megjelenő alap nélkül ne cselekedhessék, mint például a feudális abszolutizmus rendőrállamában. Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetőségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tőlük. Ez a követelmény 1789-ben az Ember és polgár jogainak deklarációjában került általános megfogalmazásra, ez lett az alapja a jogállam elterjedésének a polgári alkotmányfejlődésben. Azt jelentette, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabályi alapja van. Bírósági ítéletekben, igazgatási határozatokban hivatkozni kell a jogszabályokra. Az állampolgárok és szervezeteik mindent megtehetnek, amit a jogszabály nem tilt.
Klasszikus követelmény, hogy a társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom gyakorlás elsődleges garanciája. A kizárólagos parlamenti törvényhozás követelménye később enyhült, s túlsúlyba kerültek a végrehajtó hatalom által alkotott jogszabályok.
A legnyilvánvalóbb követelmény, hogy mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sőt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat. Feltételezi a jogszabályok végrehajtására irányuló aktív részvételt.
Elengedhetetlen követelmény a törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetőséget teremtenek a törvénysértések megelőzésére, kiküszöbölésére. A közhatalom esetleges jogszabályba ütköző cselekvésének megelőzését garanciák szolgálják: jogi szakértelem biztosítása, képesítési előírások, döntés előkészítés jogi szabályozottsága, jogszabályok megtartásának ellenőrizhetősége, közhatalom és dolgozóinak felelőssége. A jogszabály-végrehajtás garanciái a végrehajtó. szervezeti, személyi, anyagi feltételeit, a képviseleti szervek jogszabály-végrehajtó hatalom. feletti ellenőrzését és a felfedett mulasztások orvoslását biztosítják.