Népszuverenitás hatása a népakarat kifejeződése becsatornázott szervezeteken keresztül. Pártok alakulnak ki. Párt- latin eredetű szó, jelentése az egésznek egy kisebb része.
- XV. század: rendi pártok, mai értelemben párt jellegű csoportosulások.
- A modern politikai pártok eredete a 18. sz-i angliai királypártiakra és parlamenti pártiakra vezethető vissza. 1832 után a választójog kiterjesztése szükségessé tette, hogy a parlament tagjai a választópolgárok körében keressék a támogatást, vagyis politikai pártokat szervezzenek. A konzervatív (thory) és a liberális (whig) pártok mellett a századfordulón megjelent a munkáspárt is.(labour) Angol parlamentarizmus jellemzői: meghatározója a politikus, kifelé a megjelenés korlátozott, laikus politikusok.
- XIX. század: modern pártok kialakulása. Országos szinten jelennek meg a pártok. Megjelenésük okai az ipari fejlődés, a parlamentarizmus, a választójog kiterjesztése és a munkáspártok kifejlődése.
Általában káderpártról és tömegpártról beszélhetünk.
- XIX. század vége, XX. század eleje: Tömegpártok megjelenése. A tömegpárt lehetőleg minden állampolgárt igyekszik megnyerni magának, merev struktúrájú, nyilvántartott tagsága, apparátusa van, kiépült, koordinált szervezettel rendelkezik, pártfegyelem érvényesül. Hivatásos politikusok, széles körben elfogadott ideológia, pártapparátus, tömeges párttagság.
- XX. század második fele: káderpártok megjelenése. A káderpárt ún. elit párt, választási párt, befolyásos egyéniségek köré tömörül, laza szervezető, kevés közvetlen támogatója van. Tevékenysége a választásokkal, a parlamenti munkával függ össze. Nincs ideológiája, a támogatottság a cél, és a hatalom megszerzése.
A valódi politikai párt célja az államhatalom megszerzése és gyakorlása. Ennek érdekében programot állít fel, propagandát fejt ki, jelöltet állít, kampányt folytat. Az így parlamenti képviselethez jutó pártok közvetítő funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között, részt vesznek a népakarat szervezet közvetítésében és az állami akarat formálásában.
Pártok a demokráciában:
Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
A nép hatalma a pártok általalakul át állami akarattá.
Cél az országgyűlési választásokon való jó szereplés, ami biztosítja a pozíciót az állami szervekben.
A képviselői mandátum szabad, de pártfegyelem van érvényben.
Rendelkeznek programmal, tájékoztatják az állampolgárokat.
Érvényesül a működés szabadsága.
Programok:
Párt alapprogram: hosszú időre szól
Kormányzati program: a leendő kormányzásra szóló elvek
Koalíciós program
Választási program
Akcióprogram: egy ügyre irányul
Funkciói:
Közvetítő, érdekkifejező
Politikai célok meghatározása
Polgárok tájékoztatása
Politikai elit létrehozása
Választási rendszer megreformálásával kapcsolatban cselekvés
Kormányzati funkció
Politika formálása
Csoportosítás:
Szervezettség szerint: választási párt vagy szervezett tömegpárt
Ideológia szerint: szélsőjobboldali, konzervatív, keresztény, liberális, szocialista/szociáldemokrata, szélsőbaloldali
Befolyásgyakorlás szerint: néppárt, rétegpárt
Parlamenti párt: kormányt támogató vagy ellenzéki - parlamenten kívüli párt
Rendszerkomform pártok; forradalmi pártok
Az 1989/XXXI. tv. módosított Alkotmány fogalmazta meg ezeket az elveket, amikor külön választotta a pártot és az államot, ezzel megszüntette a korábbi pártállam fogalmát.
1989. évi II. tv; 1989. évi XXXIII. tv( pártok működése és gazdálkodása)
Párt: olyan társadalmi szerv, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik, elismeri a párttörvény szabályait, és részt vesz a választásokon.
Cél, az állami hatalom megszerzése. Párt szabadon alakulhat és tevékenykedhet, ha megfelel a jogszabályoknak.
A pártok jellemzői, amiben különböznek a társadalmi szervezetek egyéb típusaitól:
1. Egyesülési jog szerint jönnek létre, ehhez 10 alapító tag kell + szándéknyilatkozat + alapszabály. (pártalkotmány) Meg kell választani a vezető szerveket, testületeket, általános bíróságnál be kell jegyeztetni magukat. Csak magánszemély lehet tag.
2. A pártok szervezeti keretet adnak a népakarat kinyilvánításához, a nép részt vehet a párt munkájában, a politikai életben való részvétel egyik formája párton keresztül történik.
3. A pártok a közhatalmi szervezetektől elkülönülten működnek, tevékenységükkel az állami szervek döntését nem befolyásolhatják.
4. Állami szerveknél pártszervezetek nem működhetnek.
5. Egyes párttagok állami tisztséget nem tölthetnek be, pl. nem lehet AB, KE, bíró stb.
6. Ügyintéző és képviseleti szervek megalakítása
A feltételek megléte esetén a pártot kötelező bejegyezni.
Megalakulás korlátai:
Állami hatalmat közvetlenül nem gyakorolhat
Hatalom erőszakos megszerzése nem lehet a célja
Munkahelyen nem szervezkedhet.
Megszűnhet: egyesüléssel, szétválással, bírósági, vagy ügyészségi határozat alapján, vagy ha két egymást követő választáson nem indul.
Gazdálkodás:
A pártok a többi társadalmi szervezethez képest többletjogosítvánnyal is rendelkeznek: költségvetési támogatásban részesülnek abban az esetben, ha a választásokon megszerezték a szavazatok 1 %-át, illetve alapvető szerepük van az OGY-i képviselőválasztásban, hiszen ők állíthatnak jelölteket.
Vagyonszerzés céljából nem alapítható
Bevételei:
Állami költségvetési támogatás
Tagdíj
Ingatlan
Egyéb támogatás
Párt legális gazdálkodásából származó bevétel
Korlátai: névtelen adományt nem kaphat, külföldről érkező pénzt nem fogadhat el
Költségvetési törvény szerint kapnak a pártok támogatást: összes pénzeszköz 25%-át a parlamenti pártok között osztják szét egyenlő részben, 75%-át a választásokon elért eredmény alapján kapják a pártok. Min 1%-ot kell ehhez elérni.
A gazdálkodás ellenőrzése:
Minden évben köteles beszámolni
ÁSZ ellenőrizheti (csak törvényességi szempontból)
Pártokon kívüli erők, nyomáscsoportok (pressure group)
Etikája, kiforratlan, még kialakulóban van
Közvélemény megdolgozása, sajtó, tömegtájékoztatás.1996., évi I., tv. 4.§ TV&rádióműsor nem állhatpárt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolálatában.
Nem cél a hatalom megszerzése
Döntés meghozatalának befolyásolása
Tevékenységük nem ütközhet a BTK-ba
Működési formák: jogilag szabályozott egyeztetetés; jogilag nem szabályozott lobby
Lobbizás területei: törvényhozás => kormánytöbbség=parlamenti többség; prezidenciális köztársaság
Érdekcsoportok lobbizása: fizetett vagy nem fizetett személyek olyan tevékenysége, amellyel megkísérlik a csoport céljainak elérését személyes kapcsolatokkal, a képviselők informálásával, meggyőzésével, megválasztásuk támogatásával.
Külföldiek lobbizása: nemzeti érdekek csorbulása