- Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama,
- Biztosítja a munkásosztály vezető szerepét,
- Termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam, közületek, szövetkezetek, az olyan magántulajdon, amely a közérdekeket sérti, büntetendő
- A gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg, szigorú tervutasításos rendszer
- Államhatalom egységének elvét rögzíti, (csak munkamegosztás van)
- OGY gyakorolja a népszuverenitásból adódó összes jogot, a parlament megszűnik rendszeresen működni
- Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el (21 fő), az OGY jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket hozhat (pontosabban tvr-eket), hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
- Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács (végrehajtó szerv), amely működéséért az OGY-nek felelős,
- A tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi szerveinek tekintették,
- A bírák - formálisan - függetlenek,
- Centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre az OGY-nek alárendelve, közigazgatás feletti felügyeleti szerep a cél
- Alapvető jogok széles körét biztosította - a dolgozók számára,
- Utalt a dolgozók párjának vezető szerepére.
- Új típusú ügyészség létrehozása, megszervezése (1953-ra)
1949 után az Alkotmányt többször módosították Jelentősebb állomásai:
- 1950/IV. tv: a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság közötti szintet, az ítélőszéket megszüntette (megszűnt az addigi négyes tagolás)
- 1953: bővült a kormány létszáma (+elnökhelyettes és 1. elnökhelyettes, ill. OT elnöke)
- 1954/VIII tv: átalakul a tanácsrendszer, önkormányzati jelleget kap (II. tanácstörvény)
- 1957/II. tv: legalizálja a Kádár-kormányt Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezéssel, megváltozik a címer, illetve kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról külön tv-nek kell rendelkeznie (új alkotmány).
- Sommás alkotmánymódosítások: 1970. III. tv. Választójogi novella; 1971. I. tv. III. Tanácstv.
- 1972/I tv: átfogó módosítás (második alkotmányreform): a Magyar Népköztársaság szocialista állam, bővíti és biztosítja a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat, az állami tulajdonon kívül elismeri a szövetkezeti, magán- és személyi tulajdont.
- 1983/II. tv.: megszünteti a járásokat, létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot az OGY bizottságaként, ami tulajdonképpen az AB elődjének tekinthető, de nem rendelkezett ugyanazokkal a jogosítványokkal: csak kormányrendeletet és annál alacsonyabb szintű törvényeket vizsgálhatott (az AT létrehozásának oka egy "szalonképesebb" demokratikus arculat mutatása a külföldnek, akkor kerültek haza a koronaékszerek). 5 évig működött
- 1983. évi III. tv. A választójogról: Országos lista intézménye, lehetőség kettőnél több jelölt állítására
- 1987/X. tv: Elnöki Tanács nem alkothat tvr-t az OGY hatáskörébe tartozó kérdésekben
1988-tól- új alkotmány előkészítése
1989-ben több alkotmánymódosító törvény is született: tovább csökkent az ET és nőtt az OGY hatásköre (1989. évi I. tv.); felmerült az AB felállításának lehetősége; tv. született az egyesülési és gyülekezési jogról (1989. évi XXXIII. tv.) az európai standardnak megfelelően; az emberi jogok érvényesülését az állam köteles garantálni; sztrájkjog; miniszteri felelősség (1989., évi VIII. tv.), kormány felelőssége; népi kezdeményezés és népszavazás. Végül:
- 1989. október 23-án hatályba lépett egy teljesen új Alkotmány (harmadik alkotmányreform) a politikai kerekasztal-tárgyalások eredményeként. 1989. évi XXXI. tv. Átfogó alkotmánymódosítás - totális alkotmányrevízió. A következő főbb kérdéseket szabályozta:
- az államforma jellege: köztársaság. (Eddig négy köztársaság volt: 1. 1848. - 2. 1918. - 3. 1946.02.01. I. tc-kel - 4. 1989.10.23.) Politológiai fogalom, az állami berendezkedésnek az a formája, amelyben az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre választás eredményeként bízzák meg tisztségük ellátásával. Sajátosságai:
- Közvetlen választás, állampolgárok választójogának gyakorlása
- Demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amelyet választott képviselői útján gyakorol - független, demokratikus köztársaság.
- Megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve,
- Jellemzője a tiszta választási rendszer, ami a vezető szervek közvetlen választását jelenti,
- Érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság),
- Elutasítja az erőszakos cselekményeket,
- Az egypártrendszerrel szemben a pluralizmus, a többpárt-rendszer kinyilvánítása, ennek alkotmányos szabályozása: a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek nem tölthetők be semmilyen párt tagjával (bíró, ügyész, AB, fegyveres testület hivatásos tagja), a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, közreműködhetnek a népakarat kialakításában,
- az államforma jellege: köztársaság. (Eddig négy köztársaság volt: 1. 1848. - 2. 1918. - 3. 1946.02.01. I. tc-kel - 4. 1989.10.23.) Politológiai fogalom, az állami berendezkedésnek az a formája, amelyben az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre választás eredményeként bízzák meg tisztségük ellátásával. Sajátosságai:
Közhatalmi szervezetrendszer:
- Hatáskörelvonás tilalma;
- OGY - törvényhozás szerve;
- kormány - végrehajtó hatalom + országos hatáskörű szervek;
- köztársasági elnök, ombudsman - alkotmányos jogok védelme,
- Állami Számvevőszék - költségvetés ellenőrzésének szerve;
- bírói függetlenség - garanciák, elnöke nem interpellálható;
- Alkotmánybíróság - 1990. jan. 1-től 1989. évi XXXII. tv. alapján;
- ügyészség;
- önkormányzatok visszaállítása.
- Piacgazdaság bevezetése,
- Tulajdonformák egyenjogúsága: köztulajdon elsődlegessége megszűnik, a köz- és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással,
- Érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása,
- A törvényhozó szerv az OGY, funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie,
- Létrejön a köztársasági elnök intézménye, akinek mindkét hatalmi ág irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át,
- A nemzetközi és a belső jog kapcsolatában a nemzetközi jog elsődleges,
- Ténylegesen létrejön az Alkotmánybíróság,
- Létrejön az állampolgári jogok OGY-i biztosának az intézménye
1990-ben több részleges módosítás is történt (13 alkotmánymódosító törvény született):
- Kormány összetétele,
- Tagjait a kormány elnökének javaslatára a KE nevezi ki,
- Megszűnt a ME-helyettesi és államminiszteri tisztség,
- Létrejött a tárca nélküli miniszteri tisztség, 1990. évi XXIX. tv. elnevezések
- A Köztársasági Elnököt az OGY választja 5 évre, - 1990. évi XVI. tv. a Köztársasági Elnököt népszavazással választják 5 évre
- Bekerült a ME-kel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványok,
- Változások történtek az OGY szavazási módjában,
- Megszűntek az alkotmányerejű törvények, demokratikus szocializmus utalás kiiktatása, konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye (1990. évi XL. tv.),
- Koronás címer, (1990. évi XLIV. tv.)
- Képviselők mentelmi joga, (1990. évi LIV. tv.)
- Képviselők jogállása, (1990. évi LV. tv.)
- Önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása. (1990. évi LXIII. tv.)
- 1993. évi CVII. tv. az új honvédelmi törvénnyel kapcsolatban
Az 1989. évi alkotmánymódosítás túl gyorsan zajlott, a 90-es részleges módosítások sem oldották fel a helyenként megtalálható ellenmondásokat. Ezért mindegyik párt a 94-es választásokat megelőzően a választási kampányában ígéretet tett az új alkotmány megalkotására, amelynek legfontosabb tartalmi követelményei a következők voltak:
- Jogállamiság és az alapvető jogok garanciáinak a megerősítése,
- A kialakult közjogi struktúra lényeges vonásainak megtartása,
- Bírói függetlenség erősítése, Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása ,
- A gazdaság és a közpénz kezelésének alkotmányos szabályozása.
1994-98. Új alkotmány létrehozásának kezdeményezése:
A kormány az igazságügy-minisztert bízta meg az új alkotmány kidolgozásával, aki létrehozott egy Alkotmány-előkészítő Titkárságot, hogy szakértők bevonásával készítse el a koncepciót. Emellett felkérték az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetét a szakmai tevékenység koordinálására. Az OGY-ben is létrejött egy Alkotmány-előkészítő Bizottság, élén az OGY elnökével és frakciónként 4-4 taggal. A folyamatot kétszakaszosra tervezték:
- előbb a koncepció kidolgozását, a szabályozás elveinek kidolgozását,
- majd ennek elfogadása után javaslattételt a normaszövegre.
A bizottságon belül a határozat elfogadása 5/6-os többséggel történhetett. Egyúttal ettől az időponttól kezdve alkotmányozási moratóriumot hirdettek, tehát addig, amíg az új alkotmány el nem készült, alkotmánymódosítások végrehajtására sem kerülhetett sor.
A neves szakemberek forrásanyagaiból (Kukorelli István, Kulcsár Kálmán, Sajó András - Független Jogász Fórum, Jogtudományi Intézet) elkészített koncepció több helyen is alternatív megoldásokat tartalmazatott. A vitákat követő záró szavazáson végül is a szükséges 257 szavazat helyett csak 252-en szavazták meg a koncepciót. Némi szünet után elkészült egy módosított koncepció, majd annak alapján egy alkotmánytervezet is, de a beterjesztésére abban a kormányzati ciklusban már nem került sor.
Vitás kérdések, amelyek megakadályozták a koncepció, a szöveg, a normaszöveg elfogadását:
- Állam jellege: szociális állam, szociális jogállam, illetve független demokratikus jogállam elnevezést alkalmazzanak-e.
- A gazdasági, szociális, kulturális jogok alanyi jogként, tehát bíróság előtt érvényesíthető jogként kerüljenek-e szabályozásra, vagy pedig úgy, hogy ezeknek a megvalósítására csak az állam anyagi erejének megfelelően kerüljön sor. Ha ugyanis alanyi jogként deklarálja az alkotmány, akkor ez bíróság előtt érvényesíthető, az államt ezt köteles biztosítani.
- Fontosnak tartották, hogy az Alkotmányba kerüljenek és ne külön tv. szabályozza a demokrácia eszközeit, a népszavazást és a népi kezdeményezést.
- Egy- vagy több kamarás OGY legyen-e? A kétkamarás OGY hívei azzal érveltek, hogy jobb törvények születhetnek, megvalósulhat olyan tsd-i csoportok, rétegek érdekképviselete a második kamarában, amelyek az első kamarában nem jutnak érdekképviselethez (vita tárgyát képezte az is, hogy egyáltalán melyek ezek a csoportok, kisebbségek képviselete, gazdasági kamarák stb. képviselete - heterogén, homogén?). Az ellentábor hívei arra hivatkoztak, hogy ott is meg akarják szüntetni a két kamarát, ahol van, mert lassítja a törvényhozást.
- Képviselők létszáma: többségi álláspont volt, hogy kevesebb képviselőre van szükség. FIDESZ, FKGP álláspont. FIDESZ, SZDSZ az arányosítást preferálta, hogy többen kerüljenek be listáról a parlamentbe, mint egyéni választó kerületekből.
- KE választása, KE jogállása: közvetlenül a nép válassza, rendelkezzék nagyobb hatáskörrel a végrehajtó hatalomban. MSZP álláspontja: ezzel elvész a KE kiegyensúlyozó szerepe.
- Nemzetközi jog és belső jog viszonya: nemzetközi jog hogyan érvényesülhet a belső jogban. Monista vagy dualista rendszer alakuljon-e ki, a nemzetközi szerződések megkötésével automatikusan a belső jogrendszer részévé váljék-e a nk.jog, vagy a belső jogrendszer részévé tegyék-e azzal, hogy hazai jogszabályokban kihirdetik. Az nk. jog elsődlegessége egyértelmű volt, ha egyszer csatlakoztunk valamely nk. szerződéshez.
- Igazságszolgáltatás szervezetrendszerében egyrészt vitapont volt az OIT létrehozása, amely az im-től átvenné a bírák pályáztatását, kinevezésre szóló javaslattételt stb. vagyis a bírói függetlenség garanciáját jelentené, másrészt a bírói szervezet négyszintűvé tétele a táblabíróságok létrehozásával annak érdekében, hogy az LB-t tehermentesítsék az ítélkező tevékenységtől, s feladata az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás kialakítása legyen.
- Az ügyészség az OGY-nek közvetlenül alárendelten működő szervezet maradjon-e, vagy a kormánynak, im-nek alárendelten működjék, s feladatait a bűnüldözés, nyomozás, vádemelés, bv, ezek tv-essége képezzék-e.
- Alkotmánybírák választása: maradjon-e a 9 év és egyszer újra választhatók, vagy legyen 12 év, de ne legyenek újra választva.
- Az állam területi beosztása is kérdés volt. Maradjanak-e a megyék vagy nagyobb szerepet kapjanak a régiók.
- Végül az Alkotmány stabilitása érdekében garanciák beépítése, hogy nehezebbé váljék a megváltoztatás. Variációk: 2 cikluson át tilos változtatni, népszavazáshoz köti az elfogadását, népszavazással lépjen hatályba.
1997 második felében feloldották az alkotmányozási moratóriumot, mert néhány módosítás szükségessé vált:
- Állami vezetők felelőssége,
- Népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó alapvető szabályok,
- Több szintű igazságszolgáltatási rendszer (4), OIT létrehozása.
- 1997. évi LXIX. tv. népszavazásról, népi kezdeményezésről. Miniszterelnök és a miniszterek felelősségéről, bíróság, ügyészség négyszintűvé tétele: jelenlegi + ítélőtábla; felügyeleti főügyészség létrehozása.
- 1997. évi XCVIII. tv. OGY-i és helyi önkormányzati választások időpontja. Ügydöntő országos népszavazásról, aláírásgyűjtésről
- 2001. évi XLII. tv. Honvédelmi Tanács létrehozása rendkívüli állapot esetén
- I. fejezet: Általános rendelkezése
- II. fejezet: Az Országgyűlés
- III. fejezet: A köztársasági elnök
- IV. fejezet: Az Alkotmánybíróság
- V. fejezet: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
- VI. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
- VII. fejezet: A kormány
- VIII. fejezet: A fegyveres erők és a rendőrség
- IX. fejezet: A helyi önkormányzatok
- X. fejezet: A bírói szervezet
- XI. fejezet: Az ügyészség
- XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek
- XIII. fejezet: A választások alapelvei
- XIV. fejezet: A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
- XV. fejezet: Záró rendelkezések
- I. fejezet: Általános rendelkezése