Az Alkotmány egy ország közjogának legfontosabb szabályait rendezett formában összefoglaló törvény. Elnevezése nem új keletű, először Arisztotelésznél találkozhatunk vele, államformaként kormányzati formaként írja le az alkotmány.

Arisztotelész- az alkotmány az állam államformáját, kormányzati formáját, áz államhatalom működésének mechanizmusát írja le.
Montesquieu- az állami berendezkedés valamilyen formáját jelenti.
Általánosan- kisebb közösségek belső szerkezetére és alapvető működésére vonatkozó alapvető szabályok.

Mai értelemben a közhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályokat, a közhatalom és a polgár kapcsolatára vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi (=politikai, gazdasági) berendezkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Funkciója az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimitása.

Az Alkotmány fogalma:

Az alkotmányjog kódexe, azaz egy adott ország közjogának legfontosabb szabályait rendszerezett formában összefoglaló törvény, amelyet a benne foglalt szabályok jelentőssége az ország többi törvényei fölé emel.

Az alkotmány osztályozásánál beszélhetünk:

  1. Írott vagy kartális alkotmányról és beszélhetünk történeti vagy íratlan alkotmánytól.
  2. Jellemezhető úgy is, hogy merev (=írott) vagy rugalmas (=íratlan) alkotmány, illetve ezek szembeállításával.
  3. Beszélhetünk fiktív alkotmányról és formai vagy tartalmi értelemben vett alkotmányról.

Az alkotmány formai jellemzői:

  1. Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv. Kodifikálva van, egységes jogszabály.
  2. Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el.
  3. A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.
  4. Alapvető funkciója, az államhatalom korlátozása, az állami berendezkedés társadalmi legitimálása, továbbá az, hogy a legmagasabb szinten rögzítse, ismertté tegye a közhatalmi berendezkedésre valamint az emberi jogokra vonatkozó alapvető szabályokat, és hogy serkentse a társadalmi viszonyok fejlődését.
  5. Elfogadása, módosításának feltételei eltérnek a közönséges törvényekétől. Ha a közönséges törvényekhez képest a módosítás feltételei szigorúak merev, ha enyhék rugalmas alkotmányról beszélünk.
  6. Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek:
    • Alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el,
    • Alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el,
    • Részleges módosításának is sajátos feltételei lehetnek:
      • A megváltoztatás teljes tilalma,
      • A módosítást népszavazásra kell bocsátani (=kötelező referendum),
      • A részleges módosítás is népszavazás alá tartozik (fakultatív),
      • Módosításához minősített többség kell, illetve szövetségi államokban az alkotmány
      • módosítását a tagállamok hozzájárulásához köthetik).
      • A közönséges törvényektől eltérő eljárással kell elfogadni.

Az alkotmány szerkezete:

A magyar alkotmány 15 fejezetből áll:

  1. Preambulum: bevezető (Általános rendelkezések), amelynek az élén
  2. A társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek,
  3. Állami szervek felépítése, működése, kapcsolataik(II-XI. fejezet)
  4. Alapvető jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)
  5. Választások alapelvei (XIII. fejezet)
  6. Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és
  7. Záró rendelkezések.

Az alkotmány szabályainak terjedelme különböző. Egyes alkotmányokban kevésbé találhatók konkrét szabályok, inkább általános alapelvek. Ezekhez a közvetve hatályosuló végrehajtási jogszabályok kellenek. Más esetekben az alkotmány rendelkezéseire nem kell külön végrehajtási rendelet, hanem azok közvetlenül hatályosulnak.

Az alkotmány tartalmában és formájában jogi-politikai okmány. Szabályai az azokat végrehajtó jogszabályok, jogkövetés és jogalkalmazás révén valósulnak meg. Ilyenkor beszélünk formai értelemben vett alkotmányosságról. (Ez nem jelenti azt, hogy az az állam, amely így működik egyúttal alkotmányos állam is, pl. az 1933. évi hitleri Németország rendelkezett alkotmánnyal, nem helyezték hatályon kívül az 1919. évi weimari alkotmányt, mégsem volt alkotmányosnak tekinthető, vagy pl. a SZU-ban 1936-ban létrehozott buharini alkotmány, illetve a II. vh. után a szocialista országok sem.). Nem alkotmányos az az állam, amelynek nincs alkotmánya, vagy ahol van, de nem érvényesül a hatalommegosztás elve, és ahol nincsenek megteremtve az emberi jogok érvényesülésének a garanciái. Amikor az alkotmány szabályai nem érvényesülnek, fiktív alkotmányról van szó.

Ha egy országnak nincs kartális vagy írott alkotmánya, van történelmi vagy íratlan alkotmánya, ahol szokásjogi szabály alkotja a hatályos (rugalmas) alkotmányt.

Alkotmányossági alapelvek:

A 18. század végére, 19. sz. elejére alakultak ki, minden állam alkotmányában jelen vannak:

  1. Népfelség v. népszuverenitás elve
  2. Népképviselet elve
  3. Hatalommegosztás elve
  4. Törvényhozó szerv döntési jogosultsága, monopolhelyzete
  5. Jogegyenlőség elve
  6. Törvények elsődlegességének elve
  7. Emberi jogok érvényesülésének elve

Az íratlan alkotmány jellemzői:

  1. Különböző időszakokban keletkezett, különböző dokumentumokból áll (tv., jogi nyilatkozat, szerződés stb.)
  2. Azokra az államokra jellemző, ahol a polgári átalakulás vagy korai (Anglia) vagy megkésett volt (KKEu) - mindegyik helyen úgy ment végbe a polgári átalakulás, hogy elhúzódott és kompromisszumok útján történt a polgárság politikai hatalomba való bevétele,
  3. Könnyen változtatható, módosítható,
  4. Nem alaptörvény, amelyhez nehéz hozzányúlni,
  5. Ezért rugalmas vagy hajlékony alkotmánynak nevezzük (nem kötött ahhoz, hogy 2/3-os minősített többség fogadja el).

Az alkotmány megváltoztatásának két módja lehet:

  1. Új alkotmány elfogadása: Akkor kerül rá sor, ha megszakad az alkotmányos kontinuitás, (pl. győztes forradalom, államcsíny esetén.) vagy ha a tervezett módosítások szétfeszítenék a korábbi alkotmányi szabályozás kereteit. A hatalomátvétel a korábbi hatalom tagadását jelenti, vagyis a korábbi hatalomnak az alkotmányát is tagadják. Akkor is új alkotmány elfogadására kerül sor, ha új állam alakul ki (régiből kiválnak bizonyos részek, vagy megszűnik a föderáció és önálló államok alakulnak), vagy ha változik az államforma - monarchiából köztársaság -, változik a kormányforma - parlamentáris köztársaságból prezidenciális köztársaság lesz.
  2. Az alkotmány módosításának alapvetően két formája létezik: a totális alkotmánymódosítás és a részleges vagy karbantartó illetve harmadikként az ál totális (1972. I. tv.) alkotmánymódosítás. Totális alkotmánymódosítás történt hazánkban, 1989-ben. Megmaradt az elnevezése, a száma, továbbra is 1949. évi XX. törvény, valójában azonban teljesen új alkotmány jött létre, amely a megváltozott hatalomgyakorlást (hatalom egysége helyett a hatalom megosztása), a megváltozott kormányformát (népköztársaság-köztársaság), a pártok szerepét (egy párt-több párt), megváltozott gazdasági körülményeket (tervgazdaság-piacgazdaság) tartalmazta. A részleges/karbantartó alkotmánymódosítás a lényegi tartalmi elemeket nem érinti.

Magyarországon az alkotmánymódosításhoz az összes képviselő számának 2/3-a szükséges.

Az alkotmány módosításnak sajátos feltételei lehetnek:

  • Megváltoztatás teljes tilalma
  • Az Alkotmány módosítása sajátos eljárással, pl. minősített többséggel történik.
  • Az Alkotmány bármilyen megváltoztatásához két egymást követően megválasztott parlament egyetértő döntése szükséges.
  • A módosítást népszavazásra kell bocsátani.
  • Szövetségi államokban a tagállamok hozzájárulásához köthetik.

Az alkotmány szabályrendszerének sajátosságai:

  • Az Alkotmány szerkezete bevezetőből, társadalmi berendezkedést, állami vagy közhatalmi szervezetet, az alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó fejezetekből, továbbá záró rendelkezésekből áll.
  • Terjedelme, mennyisége különböző.
  • Egyes alkotmányokban kevésbé találhatók konkrét jogszabályok, inkább általános elvek.
  • Beszélünk közvetve hatályosuló alkotmányos szabályokról, míg más esetekben az alkotmány szabályai közvetlenül hatályosulnak, közvetlenül alkalmazhatók.
  • Az Alkotmányban általában több olyan tételt is találunk, amelyek programokat fogalmaznak meg, jogi szabályozó (normatív) tartalommal nem rendelkeznek.
  • Az alkotmányban foglalt szabályok jogkövetés és jogalkalmazás révén valósulnak meg. Ilyenkor van szó formai értelemben vett alkotmányosságról. Ha az Alkotmány szabályai a mindennapi életben nem érvényesülnek, fiktív alkotmányról beszélünk.

Alkotmányos állam, (ahol érvényesül):

  • A hatalommegosztás elve
  • A jogok érvényesülésének biztosítása
  • Ami társadalmilag ellenőrzött és korlátozott
  • Felelősség a végrehajtó hatalomnak
  • Betartását az Alkotmánybíróság ellenőrzi.

Hatalommegosztáshoz szükséges:

  • Népfelség elve, szuverenitás
  • Népképviselet elve
  • Népképviseletnek felelős végrehajtó hatalom
  • Törvények uralma
  • Bírói függetlenség elve
  • Jogegyenlőség elve
  • Emberi jogok biztosítása
  • Többpártrendszer