Tervezés és controlling

Tervezés:

A tervezés funkciói:

A terv legfontosabb alkotórészei:

A tervezés időhatárai és fokozatai:

Tervezési rendszer 4 eleme: stratégiai-, középtávú-, operatív- és projekttervezés

STRATÉGIAI:

Tudatos jövő formálás. Fejlődés mérföldköveit határozza meg, több éves tervek szakaszolják, mutatók és számszerű előirányzatok, a Stratégiával összekapcsolja az Éves Operatív Terveket.
Folyamata: jelenlegi helyzet részletes elemzése -> jövőre vonatkozó elképzelések, célok meghatározása -> megvalósítás módjainak vizsgálata -> kiválasztás Eredménye: stratégiai terv, mely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó koncepciót
Ezen belül kerül sor a vállalat hosszú távú fejlődési irányának meghatározására. Megfogalmazódik, hogy a vállalat milyen célokat fog az elkövetkezendő néhány évben követni, és a célokat milyen eszközökkel kívánja megvalósítani. Eredménye annak meghatározása, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon kívánják a vállalat jövőbeli eredményeit megvalósítani és milyen alapvető döntésekre van szükség. Célja, hogy felvázolja azokat a kereteket, melyek alapvetően meghatározzák a vállalat mozgásterét. Feladata, hogy megnevezze a jövőbeni siker forrásait, azokat továbbfejlessze. A stratégiai terv lefekteti a vállalat fejlődésének sarokpontjait, a tervezési folyamat további lépései alakítanak és konkretizálnak. A stratégiai tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.

Feladatai vállalati szinten:

1. Csoport – Helyzetelemzés:

2. Csoport – Filozófia + fő stratégia:

3. Csoport –üzletági struktúra fejlesztése:

4. Csoport – részstratégiák:

Üzletági szinten:

Stratégiai koncepció felépítése:
Stratégiai diagnózis -> vállalati filozófia -> fő célok -> részstratégiák (üzletági ill. képességfejlesztő célok és akciók)

KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS:

A stratégiai célkitűzéseket ülteti át operatív kulcsértékekké. Elérése lépésenként a stratégiai terv megvalósulásához vezet. A középtávú tervben mutatkozik meg, hogy a fejlődés a stratégiai célok irányába történik-e. A stratégiai tervezés ellenőrzésének eszköze is. Időhorizontját a vállalatra vonatkozóan kell meghatározni. Gördülő tervezés, azaz a tervezési horizontot egy évvel toljuk előbbre. Minden tervciklusban a vállalat egy évet újonnan von be a középtávú tervezés folyamatába az elmúlt tervciklus utolsó két éve átdolgozásra kerül. Ez a gördülő tervezési mód biztosítja a tervértékek éves aktualizálását és azt, hogy a terv megfeleljen e legújabb információknak is. A mindenkori első évből vezethető le részletes éves tervezés. Közvetítő szerepet tölt be a stratégiai tervezés és az éves tervezés között. A középtávú tervezés elsősorban az ügyvezetés feladata.

OPERATÍV TERVEZÉS:

Az éves tervezés feladata, hogy a stratégiai terveket és a középtávú kulcsértékeket a következő üzleti év számára konkrét értékekké és intézkedésekké alakítsa. Az operatív terv a stratégiai és középtávú tervekből vezethető el, érhető el, hogy az adott üzleti év operatív tevékenysége megfeleljen a stratégiai célkitűzésnek. Az operatív éves tervezésben minden elszámolási egység felelősen részt vesz.
Az operatív tervezés jellemzői

PROJEKTTERVEZÉS:

Kívül esik a vállalat rendszeres stratégiai-, és operatív tervezési ciklusán. Ad hoc jelleggel különleges eseti célok elérése és tervezése érdekében alkalmazzák. Nincs az üzleti évhez kötve, azt a projekt kezdési időpontja és befejezése határozza meg. Ez a terv határozza meg az adott projekt költségeit, kapacitásait és határidőt. Megalapozott projekttervezés növeli a projekt sikerének valószínűségét, csökkenti a projektkockázatot és hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások célirányos felhasználásához. Javítja a résztvevők közötti koordinációt. Folyamatának felelőse a projekt volumenétől és jellegétől függően változik. Általános érvényű szabály, hogy a projekt volumenének és jelentőségének növekedésével a projektért felelős személynek a vállalati hierarchia egyre magasabb szintjén kell elhelyezkednie.

Tervezési kézikönyv:

A vállalatnál kialakított tervezési rendszer dokumentációja. A tervezés folyamatát írja le. Tartalmazza a tervezéssel kapcsolatos felelősöket, határidőket, a tervezés lépéseit és a terv tartalmát. A kézikönyv azt segíti elő, hogy a tervezési folyamat résztvevői figyelmüket inkább a terv tartalmi kérdéseire irányíthatják, a tervezési rendszer valamennyi alapelemére kitér, elsősorban az éves tervvel kapcsolatos kérdésekre ad teljes körű eligazítást. Tartalma bemutatja a tervezés célját, hasznát a vállalat számára. Felvázolja a vállalat tervezési rendszerének építő elemeit, leírja a stratégiai és középtávú tervezése menetét, feladatait, felelőseit. Részletesen tartalmazza az éves tervezés folyamatát, az egyes résztervek közötti összefüggéseket, leírja a tervezés számítógépes hátterét.

Tervezés elvi menete:

A/ éves tervezés egyszerű menete:

Premisszák: gazdálkodás keretfeltételei, melyek a vállalat befolyásolási körén kívül esnek, de a tervezésre hatásuk van

Határértékek: meghatározásuk a cégen belül történik, a stratégiai és középtávú tervekből vezethetők le, irányadó értékek, melyekhez minden tervet igazítani kell. Az éves terv elfogadásának megítélésére szolgálnak.
operatív tervezési naptár: résztervek megvalósítása érdekében a tervezés lépéseinek határidőit egyeztetik és betartják

B/ komplex VIR létrehozása:

Vezetés információ szükséglete függ: cég gazd-i, társ-i környezete; cégméret; szervezeti és jogi forma. Infó fajta és jelleg; költségek és jövedelmezőség meghatározásától
Információs források: egyértelműen ki kell jelölni, stratégiai tervezésnél az előrejelzések, operatívpiaci tervezésnél a ktgelszámolási rendszer.

A terv/tény eltéréselemzés:

Operatív controllingnál a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, azzal szinkronban kell tényadatokat gyűjteni. A tényadatgyűjtés gyakorisága lehetőleg a naprakészség kell, hogy legyen. A terv/tény eltéréselemzést is ilyen bontásban kell elvégezni.
A stratégiai tervezés terv/tény eltéréelemzésnél a tényadatok gyűjtésének gyakoriságára féléves, éves, esetleg több éves ütemezés a jellemző. Az összehasonlítás alapján fontos egyrészt az operatív éves terv megvalósításának elemzése, másrészt az egyes intézkedési tervek, akciók megvalósítására szervezett projektek, részhatáridők, határidő, illetve az időarányos ráfordítások teljesítésének követése.
A terv/tény adatok összevetésének, a megvalósulás ellenőrzésének a célja az eltérések feltárása.
Az eltérések elemzése, vizsgálata. Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a tervezési munka javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben való esetleges beavatkozáshoz. Az eltérések vizsgálatánál a következő fő kérdéseket célszerű feltenni:

ELTÉRÉSELEMZÉS

Az eltéréselemzés célja, hogy:

Az eltéréselemzés során pedig a következő kérdésekre keresünk választ:

Eltérések vizsgálhatók aszerint, hogy:

Az összehasonlításnak három vetülete ismert:

Tényezőkre bontás: egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, ill. mutathatók ki.

A tényezőkre bontás módszereinek közös jellemzői:

Az eltéréselemzés alapmódszerei: