Szerepek az csoportokban:

A szervezeti csoportokban mindenkinek meghatározott helye, pozíciója más néven státusza van. A státusznál a státuszt elfogadó személlyel megnyilvánuló társadalmi elvárásokat, normákat ill. az ennek megfelelő tipikus magatartást nevezzük szerepnek.

Csoporton belüli szerepek:

Apolló szindróma:

A legragyogóbb képességekkel rendelkező. emberekből összeállított csoport egyáltalán nem bizonyul a legjobbnak. Ugyanis: (okai)

  • az Apolló-team-ek nehezen irányíthatóak, meddő vitákra hajlamosak, a döntéshozatalban nehézkesek
  • a team tagjai kizárólag személyes meggyőződésük alapján óhajtanak cselekedni, tekintet nélkül arra, hogy álláspontjukat elfogadják-e a többiek
  • túl nagy hangsúlyt fektetnek az elemzésre, a többiek Logikai hibáinak Elcitálására
  • kevésbé foglalkoznak az információk begyűjtésével, elosztásával és a tervezéssel

A nehéz feladatok valódi versengést eredményeztek, eltépve ezzel a közös tevékenység kötelékeit, melytől végső soron a siker függ. Az Apolló-teamok hajlamosak erős ellenállásra bármilyen külső irányítással szemben, ami könnyen vezet anarchiához.

Szerepek:

  • elnök: vezeti a csoportot, koordinálja a tagok tevékenységét, nem szükséges briliáns elmének lennie vagy kiugróan kreatívnak, de fegyelmezettnek, összpontosítani tudónak, kiegyensúlyozottnak, jó megítélő képességűnek és jó kommunikátornak
  • vezéregyéniség: vezeti a feladat végrehajtást, helyettesíti távollétében az elnököt. Magas hőfokon izzó, kiemelkedő, meghatározó egyéniség. Ereje munkabírásában, ügybuzgalmában, lendületességében, lelkesedésében rejlik, de ingerlékeny, türelmetlen is lehet, ugyanakkor az ő folytonos ösztökélése viszi előbbre a munkát
  • ötletember: az eredeti gondolatok, javaslatok forrása, magas intellektuális képességgel rendelkezik, de a vezéregyéniséggel ellentétben inkább befelé forduló. Hajlamos átsiklani a részletek felett és megsértődik a bírálatokért. (melankolikus) ő a csoport legtalálékonyabb tagja.
  • elemző: a csoport minőségi ellenőre. Intellektuális alkat, de inkább elemző, mint alkotó képességekkel ren¬delkezik. Képes apró részletekkel foglalkozni, a gondolatokat ízekre szedni és felismerni az érvek gyenge pontjait. Jól tűri a függőséget, de hajlamos a tapintatlanságra, ridegségre.
  • ügynök: a csoport legnépszerűbb embere, a team kereskedője, diplomatája, igazi társasági ember. Jó kapcsolatteremtő, jó kedélyű, kiegyensúlyozott, de nem hangyaszorgalmú, így a team-nek folyamatosan ellenőriznie kell a tevékenységét
  • megvalósító: a csoporton belül a gyakorlati szervező. A gondolatokat megvalósítható formába önti, elkészíti a terveket, a költségvetést, az ütemezést. Módszeres, megbízható, nem kerget délibábokat.
  • közösségi: a problémák elsimítója. Nélkülözhetetlen a csoport egybetartásához, meghallgatásához, támogatásához. Szeretni való, népszerű, hiánya szembetűnő
  • hajrázó: noszogat a munkára, nélküle a csoport soha nem tudná tartani a határidőt, ő tartja számon a részleteket, irgalmatlanul következetes, szerepe nem népszerű, de szüksége van rá a csoportnak

Egyén és a csoport:

A szervezeteknek a legkülönbözőbb okokból érdemes csoportokat kialakítani a teljesítmény növelése érdekében. De vajon miért érdemes az egyénnek a csoporthoz csatlakozni, milyen egyéni célok, motivációk teljesülhetnek a csoporthoz való tartozással?

Előnyei:

  1. biztonság:
    1. az egyedüllét biztonságát a csoport csökkenti;
    2. egy csoport tagja magabiztosabbnak, erősebbnek, kockázatvállalóbbnak érzi magát, kevesebb kétség gyötri;
    3. A csoport tagjaként ellenállóbb a külső fenyegetésekkel szemben
  2. státusz:
    1. mind az egyéni, mind a csoport teljesítmény presztizst jelent és státuszt kölcsönöz a csoport tagjainak
    2. a csoport és a csoporton kívüliek elismerésben részesítik a tagokat
  3. önbecsülés, a csoport tagjai olyan feladatokat kaphatnak, és olyan teljesítményeket érhetnek el, amelyek megerősítik a kompetencia érzésűeket, fejlődési igényüket, önértékelésüket
  4. valahová tartozás, a csoport biztosítja tagjai számára azt az alapvető emberi szükségletet, hogy társas kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fent, elkerüljék az egyedüllétet és az elszigeteltséget, másokkal rendszeresen interakcióba léphessenek
  5. támogatás, elfogadottság, a csoporttagok kölcsönösségen alapuló egymást segítése, ami a csoport legfontosabb erőforrása
  6. hiedelmek megerősítése, ha van rá lehetőségünk, általában értékeink, hiedelmeink, attitűdjeink és értékeink hasonlósága alapján választunk csoportot, amely egyben biztosít bennünket azok helyénvalóságáról és elfogadottságáról
  7. hatalom, a csoport egyszerre kínálja a saját és mások teljesítménye kontrollálásának lehetőségét, valamint az indokolatlan külső elvárásokkal szembeni közös védelmet
  8. célok megvalósítása, a szervezeti célok megvalósítása általában különböző ismeretek, képességek, tehetségek együttes mozgósításával érhetők el. Ugyanakkor igaz az is, hogy az egyén olyan személyes célokat is maga elé tűzhet, amelyek megvalósítását csak akkor remélheti, ha egy csoport tagja lesz.

Hátrányai:

  1. feszültség, a csoporttagoknak alkalmazkodnia kell a többiekhez, ami gyakorta belső konfliktust, feszültséget eredményezhet
  2. személyes befektetés, a csoport időt, erőfeszítést, esetleg tagdíjat vár el a tagoktól. Az egyén befektetései kettős hatással vannak a csoporthoz való viszonyára: egyfelől szükséges feltétele az odatartozásnak, másfelől minél többet invesztál a csoportba, annál inkább ragaszkodik hozzá
  3. elutasítás, az emberek szeretik szabadon alakítani saját viselkedésüket, de ezt a csoport figyelmen kívül hagyja. A csoport büntet, szankcionál bizonyos magatartásformákat, amelyeket az egyén egyébként szívesen művel. Sőt gyakori, hogy ilyen esetekben a szankciókat akkor is nehezen viseli el, ha egyébként a csoportnak igaza van
  4. ellentétek, jóllehet a csoportot valamilyen közös cél elérése élteti, tagoknak lehetnek eltérő, saját céljaik, melyek konfliktusokat eredményezhetnek