A szervezeten belül csoportokat hoznak létre a munkák végzésére.
Ilyenek a különböző csoportok, projektek.
Csoportok alakulnak ki különböző érdekvonalak mentén.
Pl.: munkaadó-, munkavállalók szövetsége, érdekszövetségek.
Csoportok alakulhatnak ki a személyes szimpátiák alapján.
Pl.: kulturális, sport csoportok.
Fizikai elszeparálódások alapján is létrejöhetnek a csoportok.
A csoport szociálpedagógia vizsgálati szempontjai:
- Az emberek közötti kapcsolatok tartósságát vizsgálja
- A közösen végzett tevékenységek viszonylagos folyamatosságát
- Csoporton belüli szervezettséget (alá-fölé való szervezettséget)
- Csoporttagok elképzelését a csoportról
- A kialakult hagyományokat a csoport belső értékkövetelményeit
Csoport:
A csoportot meghatározza annak szociális jellege, és társadalma.
Csoport fogalma:
2 vagy több egymással kölcsönös függésben, és interakcióban lévő személy, akik valamilyen cél érdekében közösen cselekszenek, vagy együttműködnek.
Csoprtosításuk:
1. Belső szerkezetük alapján:
- Formális vagy intézményes csoport: A vállalat felső vezetése hozza létre, a belső munkamegosztás feltételeinek megfelelően. Pl.: szervezeti egységek, irodák, üzemek. Munkájukat formálisan szabályozzák. Általában folyamatos munkavégzésre hozzák létre. A formális csoportok mindig valamilyen rendszer hierachián belül helyezkednek el, és működésüket felülről szabályozzák, irányítják.
- Informális vagy spontán csoportok: A formális csoporton belül alakulnak ki. Pl: baráti csoport. Jelenlétük minden intézményben megtalálhatók. Problémát csak akkor jelentenek, ha konfliktusba kerülnek a formális célokkal, normákkal.
2. Szervezeten belüli elhelyezkedés szerint:
- Munkacsoportok, feladatcsoportok: Ezen csoport tagjai nagyjából állandóan együtt vannak egy folyamatos munkavégzés érdekében. Pl.: karbantartó részleg. Gyakran azonos vagy hasonló feladatokat végző személyeket találunk, de előfordulhat az is, hogy különböző szakmák képviselőinek együttese szükséges a feladat elvégzéséhez.
- Teamek vagy feladatcsoportok: Meghatározott ideig tartó feladatok elvégzésére létrehozott csoportok. A csoport tagjai a feladat elvégzéséig maradnak együtt, majd másik csoportban, vagy az eredeti csoportban dolgoznak tovább.
- Menedzsment: Munkájukban főleg a teamekhez hasonlítható, hiszen bizonyos problémák megoldása, döntések meghozatala céljából dolgoznak együtt. Helyzetük érdekes ugyanis egyrészt tagjaik a saját munkacsoportjuknak, másrészt a szervezet vezetőiből álló menedzsmentnek is.
- Érdekcsoportok: A szervezeten belül azonos érdekeket képviselő személyek, vagy csoportok tömörülése. Pl.: szakszervezet, üzemi tanács. Az érdekcsoportok léte ellentétessé is válhat a szervezet érdekeivel.
3. Csoportok mérete alapján:
- A csoport nagyság tekintetében 2 ellentmondó tendenciával találkozunk.
- Minél nagyobb egy csoport annál szélesebb skálán mutatkozik meg a csoporttagok képessége, tudása.
- Minél nagyobb egy csoport annál kisebb az esély arra, hogy mindenki tevékenyen részt vegyen a munkában.
- Csoportok lehetnek:
- 2 fős csoportok vagy diádok: Hatékonyságuk tagjainak összhangjától függ. A problémák a viták esetén jelentkeznek, ugyanis nincs jelen egy 3-dik személy, akitől segítséget lehetne kérni, vagy döntést.
- 3 fős csoportok vagy triádok: 3 személy együttműködését jelenti. Törvényszerűen jelentkeznek a konfliktusok, feszültségek, ugyanis a 3-as azám tálcán kínálja a lehetőséget a pillanatnyi hatalmi harcok, átmeneti koalíciók kialakítására. Nagyon instabilak még akkor is, ha a tagjai egyénileg jól tolerálják a konfliktusokat.
- Kis csoportok: Legalább 4 legfeljebb 15 fő. Ideális szereplő az 5-7 fő. Alkalmas a tagok teljes körű bevonására. A páratlan szám pedig a patthelyzetek elkerülésére alkalmas.
- Nagy csoportok: 15 fő felett, melyek működtetése nehézkes, mert a méret növekedésének szükségszerű velejárója, hogy
- Csökken az intenzív szóhoz jutás lehetősége
- Felerősödnek a gátlások
- Kisebb a tevékeny részvétel lehetősége
- Csökken a csoport kohézió, mert egyre kevesebb interakcióra lesz lehetőség
- Egyre erősebbek lesznek az atittűdök, értékek
- Egyre nehezebb lesz megegyezni
- Csökken a csoport tagjainak az elégedettsége
- Nő a formalizáció
- Csökken a munkamorál
- Nő a hiányzási arány
- Nőnek a koordinációs problémák
- Elindul a klikkesedés
4. Referencia csoport, vonatkozási csoport:
Az a csoport, amely normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára, megszabja annak magatartását. Az egyén nem biztos, hogy tagja a csoportnak. A csoport lehet olyan, amibe az egyén beletartozik Pl.: család, barát, iskola stb., de lehet olyan is, amelynek az egyén nem tagja csak az általuk közvetített szellemiséggel azonosul.
Csoport kialakulását befolyásoló tényezők:
- Elvégzendő feladatok
- Fizikális közelség
- Hasonló értékek, attidűdök
- Közös érdekek
A csoport fejlődés 4 fázisa:
- Formálódás, kialakulás: a csoport egyáltalán nem funkciónál csoportként. A csoport tagjai ekkor még csak ismerkednek egymással, és a feladattal. Kezdik kialakítani a tevékenységeket, prioritásokat, az értékrendjüket. Keresik a csoport célját. Könnyen válik zűrzavarossá.
- Forrongás szakasza: Konfliktusokkal teli nehéz időszak, ami sok egyéni törekvést hoz felszínre. A csoporton belül bizonyos ellenségeskedés is kialakulhat. A csoporttagok reakciója inkább érzelmi, mint értelmi.
- Normalizálódás szakasza: Kezd erősödni a csoporton belüli kohézió. A közös érdekek felismerése alapján kialakulnak a csoportnormák, kikristályosodnak a működési szabályok, betöltődnek a szerepek, megkezdődik a tényleges együttműködés.
- Tényleges együttműködés, érettség szakasza: A személyes kapcsolatok megszilárdulnak, fokozódik a csoporttal valómegszilárdulás. Elindul a tényleges együttműködés. Probléma csak azon csoportok esetében lehetséges, amelyek ritkán találkoznak és nincs idő egymás megismerésére, a normák kialakítására.
→ Ezek a fázisok össze is fonódhatnak, ha nagyon fontos a feladat, a csoporttagok nagymértékben azonosulnak a csoporttal, vagy az egyéni- csoportcélok azonosak.