Vállalati kultúra:

Normák, értékek, gondolkodás és magatartásmódok összessége, amely meghatározza a vállalat minden dolgozójának a viselkedését és ezen keresztül a vállalat megjelenését.

Nemzeti kultúra, szervezeti kultúra, szubkultúrák

Nemzeti kultúrák:   → GEERT HOFSTEDE

Vizsgálati szempontok:
  • Hatalmi távolság index: (hatalmi centralizáció) Az adott társadalomban általában milyen a szervezetekben a vezetői döntéshozatal jellege. Mennyire félnek a dolgozók a feletteseiktől, mennyire merik ellentétes véleményüket kifejteni, vagy éppen bírálni feljebbvalójuk vezetési stílusát.
  • Bizonytalanság kerülési index: Milyen erős a szabályokhoz való ragaszkodás, mekkora az érzékelt stressz nagysága, mekkora a munkaerő frutuációja (munkaerő cserélődés).
  • Individualizmus-kollektivizmuskérdés: Az egyén és a közösség fontossága miként jelenik meg az adott társadalomban, kultúrában.
  • Nemek kezelése: Férfias, nőies értékekhez való viszony.

Hatalom centralizáció

hatalom_centralizacio

„PIAC”kultúra:

A hatalmi távolság kicsi és magas a bizonytalanság tűrő képesség. Alacsony a vertikalitás, ők főként a szélesebb horizontalítást részesítik előnybe.

„JÓL DOLGOZOTT GÉPEZET”:

A hatalmi távolság kicsi, de alacsony a bizonytalanság tűrő képesség is. Itt demokratikusabb a vezetés.

„CSALÁD”:

Nagy a hatalmi távolság, erős a centralizáció, de jó a bizonytalanság tűrő képesség.

 „PIRAMIS”:

Nagy a hatalmi távolság, de alacsony a bizonytalanság tűrő képesség. Erős, központosított hatalom van, ahol mindenkinek meg van a maga helye és pozíciója; azaz teljes a bürokrácia. A szervezetekre erős vertikalitás lesz a jellemző. A hatalom forrása a szervezetben elfoglalt pozíció.

SZUBKULTÚRA:

Egyes szervezetek, csoportok „mini kultúrái”, melyek a domináns kultúra értékeit az adott részlegre jellemző további értékekkel egészítik ki. Pl.: szakmai közösség.