Vállalati kultúra:

Normák, értékek, gondolkodás és magatartásmódok összessége, amely meghatározza a vállalat minden dolgozójának a viselkedését és ezen keresztül a vállalat megjelenését.

Főbb ismérvei:

  • Emberi gondolkodás, akarat és cselekvés eredményeként alakult ki
  • Magatartásformáló „Megszokik vagy megszökik”
  • Általánosan elfogadott
  • A vállalat hagyományaihoz kötődik
  • Elsajátítható
  • Tudatos és nem tudatos összetevők együttese
  • Közvetlenül nem ragadható meg

Szervezeti kultúra építőkövei:

  1. Azonosulás:  Azonosulás a szervezet egészével, a szakmával, vagy egy szűkebb szakterülettel. Minél feljebb haladunk a szervezeti hierarchiában annál inkább a szakma felöl a szervezet felé tolódik el az azonosulás.
  2. Szociális fókusz: Egyén, vagy a csoportközpontúság jellemzi. A csoport a jobb.
  3. Humán orientáció: A vezetés milyen mértékben veszi figyelembe a szervezeti feladatok emberre gyakorolt hatásait.
  4. Belső önállóság: Mennyire elfogadott az egyes szervezeti egységek független lépése, cselekedete, vagy mennyire elvárt, koordinált a cselekvés.
  5. Kontroll: Előírások, szabályok közvetlen felügyelet erőssége.
  6. Kockázatvállalás:  Inaktív, rámenős magatartási elvárás jellemzi.
  7. Jutalmazási kritérium: Mennyire teljesítményhez kötött a jutalmazás, vagy más tényezők is szerepelnek-e.
  8. Konfliktustűrés: Mennyire van lehetőség a nyilvános kritikára.
  9. Céleszköz orientáció: Itt az eredmény a fontos, vagy a technológia, a folyamat betartása.
  10. Nyitottság: Külső környezetre való nyitottság.
  11. Idő orientáció: A szervezet milyen időtávra tervez.

Szervezeti kultúra forrása:

Külső hatások:

Olyan külső hatások, amelyek befolyásolják a szervezet tagjainak az értékválasztásait, hiedelmeit ugyanakkor a szervezetnek nincs módja e hatásokat befolyásolni.
Lehet:

  • Természeti környezet
  • Történelmi események
  • Politikai események 

Társadalmi értékrend:

Azok a domináns értékek, hiedelmek, amelyeket az adott társadalom tagjai széles körben vallanak. Pl.: az egyén szabadsága; jóra, rosszra vonatkozó felfogások; a társadalomra általánosan jellemző filozófiai felfogások.

Szervezet-specifikus tényezők:

  • Szervezetre jellemző domináns technológia
  • Szervezet története

Szervezetek kialakítását meghatározó tényezők:

  • Vállalatpolitikai döntések
  • A szervezet mérete

Technológia:

  • Rutin jellegű, előrecsomagolt műveletek (Pl.: funkcionális struktúrát igényel)
  • A költséges technológiák, amelyek mély szaktudást igényelnek szintén a funkcionális struktúra irányába hatnak.
  • A jelentős beruházást igénylő tömeggyártást végző szervezeteknek szintén a funkcionális struktúra a legmegfelelőbb
  • A szakaszos ill. a nem folyamatos termelést végző vállalatoknál, vagy egyedi gyártás esetén a mátrix struktúra lesz a meghatározó.
  • A gyakran változó technológiáknak is a mátrix struktúra lesz a meghatározó.
  • A kölcsönös függésen alapuló technológia a funkcionális struktúra kötődik hozzá.

Szervezet célja:

Szervezet környezete:

Magába foglalja a gazdasági környezetet, a piacot, a versenyhelyzetet, a földrajzi és társadalmi környezetet.

Emberek:

  • Alapító, első vezető

Szervezeti kultúra szintjei:

Látható elemek:

  • Ceremóniák, szertartások
  • Történetek, sztorik, legendák, mítoszok
  • Nyelvezet, szakzsargon
  • Szimbólumok, öltözködés

Nem látható elemek:

  • Értékek
  • Feltevések
  • Hiedelmek
  • Érzések
  • Attitűdök