A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók.
A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei.
Fogalma:
Aktív eszközcsoport, ami a foglalkoztatás elősegítésére szolgál.
Célja:
Hogy minél hamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak. A kínálatot megpróbálja a kereslethez igazítani.
Típusai:
Követő- (a már kialakult feszültséget kezeli, amikor a személy megjelenik a munkaügyi központban) és preventív típusú aktív eszközök (mielőtt kirúgjuk próbáljuk meg képezni, esetleg átképezni.)
Szempontok:
Mi a célja - mi a mértéke – milyen időtartamra vonatkozik?
- képzési támogatás
- a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
- jellemzően a ráfordított összeg kb. 40-50%-a. A támogatás formája lehet: a képzés költségei egészének vagy egy részének biztosítása, kereset kiegészítés (a képzés alatt a munkaügyi központ a kieső összeget pótolja), esetleg pótlékszerű juttatás.
- a képzés tartamáig jár.
- Intenzív álláskeresés:
- a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti
- az álláskeresés ésszerű, járulékos költségei,
- max. 180 napig, ha előbb elhelyezkedik a támogatás 50%-át megkapja.
- Vállalkozóvá válás támogatása:
- segíteni, hogy vállalkozóvá váljon, ha munkanélküli lett
- 50 %-ban hozzájárulnak a költségekhez, irodabérlet, hitelfedezet
- 6 hónapra
- Foglalkoztatást bővítő támogatás:
- bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni. Ez a leghatékonyabb rendszer, a munkaadó kapja,
- a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
- 1 éven keresztül kapja.
- Továbbfoglalkoztatási támogatás:
- bértámogatás, tartós munkanélküliek munkapiacra történő visszahelyezésére lehet kapni
- a munkabér 50-100%-ig terjedhet,
- megegyezik az időtartam az előzővel (1 év), de kötelezettsége a munkaadónak, hogy ugyanennyi ideig tovább is kell foglalkoztatnia a fószert.
- Közhasznú munka támogatása:
- nem közmunka, ez a legnépszerűbb, a támogatást a közvetlen feladatot ellátó intézmények kapják, a címzettje nem lehet profitorientált intézmény. Pl.: önkormányzatok,
- a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70-90 %-a lehet,
- időtartama maximum 1 év
- Munkahelyteremtés támogatása:
- pályázat útján nyerhető el
- 300-500 ezer forint / 1 munkahely,
- létrehozás/alkalom.
- Álláskeresést ösztönző támogatás:
- munkanélküli járadék folyósítását követően egy bizonyos ideig, egy bizonyos összeg, ami
- a nyugdíjminimum 85 %-a
- a támogatás 180 nap, 6 hónap, 45 éven felüliek esetében 270 nap.
- Önfoglalkoztatás támogatása:
- vállalja, hogy munkaviszonyán belül, gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Munkanélküli egyéni vállalkozást indít,
- 20 % saját forrás + biztosíték, akkor maximum 1 000 000 forint. kamatmentes támogatást kap.
- Járulékátvállalás: cégek, munkáltatók esetében, meghatározott ideig a járulékot átvállalják.
- Megváltozott munkaképességűek támogatása: a rehabilitációs alapból lehet igénybe venni, bővítésre, fejlesztésre, beruházásra, pályázat útján.
- Fiatal munkanélküliek támogatása: munkaadó kapja, ha munkatapasztalat megszerzésére lehetőséget biztosít, a munkabér 50-100 %-ig.
- Munkaerőpiaci programok támogatása: adott térségben képzési program összeállítása, ami foglalkoztatásra irányul.
- Területi mobilitást elősegítő, ösztönző támogatás: helyközi utazás, csoportos szállítás, toborzás, lakhatási támogatás.
A foglalkoztatáspolitika passzív eszközei:
Fogalma:
A munkanélküliek ellátásával, az aktív lakosság szolidaritását fejezi ki. A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább kényszerűségből, kötelezettségből vállalt és alkalmazott, átmeneti eszközei. Az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről ugyanis mindenképpen gondoskodni kell.
Típusai:
- munkanélküli járadék: különbség a munkanélküli segély és a munkanélküli járadék között az, hogy a segély alapja a rászorultság elvén, a járadék a biztosítottság elvén működik. Alapja az 1 %-os munkavállalói járulék.
Kit illet meg?
- aki regisztrált munkanélküli,
- aki a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezett,
- aki rokkantság, baleseti nyugdíjra nem jogosult, és táppénzt sem kap,
- munkát akar vállalni, de számára a munkaügyi központ nem tud megfelelő állást kínálni (együttműködni azonban szükséges).
Összege:
A munkanélkülivé válást megelőző 4 naptári negyedév átlagkeresetének 65 %-a. Az átlagkereset számítás negyedévenként történik. Az összeg minimum a nyugdíjminimum (21.800 Ft) 90 %-a, maximum a nyugdíjminimum kétszerese.
Időtartama:
Mennyi ideig fizette a járulékot, a munkanélkülivé válást megelőző 4 évben mennyi napot töltött munkaviszonyban, 5 nap munkaviszony = 1 nap munkanélküli járadék (minimum 40 nap, maximum 270 nap).
- nyugdíj előtti munkanélküli segély: -- 5 évvel a nyugdíjkorhatárt megelőzően, -- megfelelő idejű munkaviszony esetén, -- legalább 140 napig kapott munkanélküli járadékot, -- nincs számára munkalehetőség. Mértéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.
- költségtérítés: a munkanélküli személy költségeit (pl.: munkakeresés) meg kell téríteni. Ha a munkahelykeresés tartósan sikertelen marad, a foglalkoztatáspolitika kénytelen lemondani a munka nélkül maradókról. A további sorsát ugyan követi, de ellátásukat tekintve átadja őket a szociálpolitikának. Ezét a szociálpolitikai ellátás a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme.
- rendszeres szociális segély: a rászorultság elvén működik. Akkor jár, ha az érintett kimerítette a munkanélküli ellátást, a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 80%-át és vállal legalább 30 nap közcélú munkát.
Munkaerő-piaci szolgáltatások:
A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, az ahhoz való jutást és megtartást szolgáltatások nyújtásával is elősegíti, amelyeket munkaerő-piaci szolgáltatásoknak nevezünk, amelyek tulajdonképpen az aktív és a passzív eszközöket egészítik ki. 3 típusa van:
- információnyújtás: többféle szolgáltatással együtt is nyújtható,
- tanácsadás: pályaválasztási, pszichológiai, rehabilitációs, álláskeresési,
- munkaerő közvetítés, párosítás: létrejöjjön a találkozás.
A www.eures.hu európai foglalkoztatási szolgálat honlapon az EU 15 tagországára kiterjedően megjelennek az üres állások.
Jogutódlás a munkáltató személyében:
A jogban bizonyos tényállásokban alanyváltozás következhet be, kicserélődhet valamelyik alanyi pozícióban álló személy. A munkajogviszonyban ez kizárólag a munkáltatói alany vonatkozásában lehetséges, hiszen a munkavállalói pozícióban a munkajog a személyes teljesítés kizárólagosságából indul ki.
A munkáltató jogutóddal való megszűnése (a jogutódlás) esetén a munkajogviszony fennmarad.
A jogutódlási tényállások két csoportba sorolhatók: általános és jogügyleti jogutódlás.
Általános jogutódlás:
Az ide tartozó eseteket döntően az jellemzi, hogy egyes jognyilatkozatokhoz, illetve objektív körülményekhez jogszabály fűzi azt a joghatást, mely szerint a jogelőd valamennyi joga és kötelessége egy meghatározott időpontban a jogutódra száll át.
Jellemző esete:
Más gazdasági társasággá történő átalakulás, összeolvadás, beolvadás, különválás és kiválás, illetve közhasznú társasággá való átalakulás. Továbbá a szövetkezetek egyesülése, szétválása, az egyesületek más egyesülettel való egyesülése.
A természetes személy munkáltató halála nyomán is megvalósulhat az általános jogutódlás az öröklés nyomán.
Jogügyleti jogutódlás (Üzemátszállás):
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a munkáltató egészének, vagy egy részének (üzem, üzlet, telephely) megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így az adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve a gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.
Itt nincs szó a munkáltató jogi értelemben vett megszűnéséről, csupán arról, hogy a munkáltató a gazdasági egységet, üzemet valamilyen jogügylettel másnak engedi át.
A továbbfoglalkoztatás a jogutódlásnak nem előfeltétele, hanem következménye. Tehát ha valamely személy gazdasági egységet szerez, úgy az ahhoz kapcsolódó munkajogviszonyokban munkáltatói pozícióba lép és e körben foglalkoztatási kötelezettség terheli.
A jogutódlás alapvető munkajogi hatása az, hogy a (fennálló) munkajogviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóról a jogutód munkáltatóra szállnak át. A jogok és kötelességek átszállása automatikus, nem szükséges jognyilatkozat, (az a jogszabály erejénél fogva következik be). A jogutód munkáltatónak a munkavállalóval szemben (utólagos) tájékoztatási kötelezettsége van.
A munkavállalót teljesítési kötelezettség terheli. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.
Munkáltatók felelőssége:
Az Mt. 85/A § a jogelőd és a jogutód munkáltató egyetemleges felelősségéről rendelkezi az üzemátszállás eseteiben. A felelősség a jogutódlást megelőzően keletkezett munkáltatói tartozásokért az azt követő egy éves időtartamban áll fenn. A munkavállaló tehát követeléseit a volt munkáltatóval szemben is érvényesítheti, annak ellenére, hogy azok az általános szabály szerint a jogutódra szálltak át.
Az ún. jogviszonyváltás szabályai:
A munkajogi jogutódláshoz hasonló tényállások valósulhatnak meg akkor is, ha az átadásra-átvételre az Mt. és a Kjt, illetve a Ktv. Hatálya alá tartozó munkáltatók között kerül sor. Ezekben az esetekben a munkajogviszony megszűnik, és ezt követően kinevezéssel új közszolgálati jogviszonyok keletkeznek. Az erre vonatkozó ajánlatot a közszolgálati munkáltató köteles valamennyi munkavállalónak megtenni. A munkavállaló ezt az ajánlatot természetesen visszautasíthatja.
A jogviszonyváltás megfordítva is megtörténhet, tehát olyan esetekben, amikor a közszférából a magánszférába kerül a gazdasági egység. Ezekre a tényállások a Kjt, valamint a Ktv. Adott rendelkezései az irányadók. Ebben az esetben a két törvény alapvetően eltérő megoldást kínál. A Kjt. A volt közalkalmazottak új munkáltató általi kötelező átvételének elvén áll, de a Ktv. Ezt nem teszi kötelezővé. Ebben az esetben a munkáltató az általa választott (volt) köztisztviselőknek tesz munkaszerződéses ajánlatot, és az ajánlat lényeges tartalmát nem határozza meg a Ktv.
A jogviszonyváltások szabályozásának közös vonása, hogy a korábban másik munkáltatónál, (illetve törvény hatálya alatt) fennálló jogviszonyokat úgy kell tekinteni, mintha azokat az átvevőnél töltött volna a munkavállaló (közalkalmazott, illetve köztisztviselő).