A munkaerőpiac sajátosságai:
- A munkaerőpiac alanya az ember,
- A munkavállaló célja az érdekeinek érvényesítése a munkaerőpiacon, tehát érdekérvényesítő képessége van.
- A munkáltató célja az olcsó, jó munkaerő megszerzése.
A két szereplő érdeke ellentétes, kibékíthetetlen. Az ellentét mindig károkat okoz. A konfliktusokat tárgyalások, érdekegyeztetések révén kezelni kell. „Egy csónakban evezünk”, ezért meg kell találnia kompromisszumot.
A munkaerőpiacnak az árupiachoz és a tőkepiachoz hasonlítva van két általános jellemzője: nem tökéletes, illetve szegmentált piac.
1. A munkapiac nem tökéletes piac mert
- A munkaerő nem homogén termelési tényező:
eltérő egyedi jellemzőkkel rendelkező csoportok alakultak ki (teljesítőképesség, szakképzettség, készség, életkor, stb.). - Eltérőek az egyes szereplők esélyei, lehetőségei:
- Diszkrimináló tényezők:
- munkapiacra való belépés előtti tényezők (családi háttér, ált. képzettség, anyagi bázis),
- Faji- nemi-, demográfiai-, nemzetiségi-, etikai-, vallási, politikai diszkrimináció,
- az állam az ágazati vagy térségi politikájával,
- a munkavállaló a tényleges teljesítménytől független jellemzők alapján értékeli a munkavállalókat,
- belső diszkrimináció fejlenek ki egyes munkavállalói csoportok.
- Korlátozott átláthatóság:
a munkapiac szereplői nincsenek teljes és tökéletes információhalmaz birtokában. Egyszerre lehetnek betöltetlen álláshelyek és állást keresők. - A mobilitás hiánya:
térbeli korlát, szakmabeli differenciálódás, jogi, bürokratikus feltételek hatása - A bérrugalmasság hiánya:
A munkaerő ára elsősorban a lefelé irányuló mozgásban rugalmatlan.
2. Munkapiac szegmentált piac (a munkaerőpiac a részpiacok halmaza)
A szegmentálás markáns, tartós elkülönültséget jelent. Egy munkavállaló több részpiacnak is lehet egy időben a részese, pl: szakmai szempontok alapján, a szakmai részpiacon, területi szempontok szerint, pedig annak a részpiacnak, ahol él. A sok kis részpiac egyensúlya fogja a kereslet-kínálat egyensúlyát eredményezni, illetve a globális munkaerőpiac egyensúlyát megteremteni.
A munkaerőpiac egészén belül kialakultak egyrészt erős, védett, jelentős előnyöket érvényesítő szegmensek, amelyebe a munkaerőpiaci hatások nem tidnak behatolni, s amelyet primer (zárt) szektornak neveznek, másrészt védtelenebb, gyenge, sokkal nyitottabb, kevesebb előnyt nyújtó szegmensek, amelyek a szekunder (nyílt) szektort alkotják.
Azok a tényezők, amelyek létrehozzák és fenntartják a piac szegmentálását, meglehetősen stabilak, ezért a primer és szekunder szektor tartósan elkülönül.
A két szektor között ezért nem alakul ki verseny, a kereslet - kínálat, a munkafeltételek vagy bérek különbségei ennek következtében nem egyenlítődnek ki. Erős társadalmi – gazdasági változás szükséges ahhoz, hogy flexibilissé váljanak a belső piacok és kiszélesedjen a primer szektor, vagy a primer szektorból nagyobb rétegek csússzanak le a szekunder szektorba
Nincs tiszta primer vagy szekunder vállalat. Minden vállalatnál a kettő közötti homogenitás figyelhető meg.
Az általános jellemzőkön kívül a magyar munkapiac főbb jellemezői:
Egyetlen pozitívum: a csökkenő munkanélküliség (a regisztrált munkanélküliség),
Magyarországon megszűnt az olcsó munkaerő, a magas adókedvezmény,
Sajnos emellett a foglalkoztatottság is csökkenő tendenciát mutat, egyre több az inaktív.
A stratégia hiánya jellemző.
A gazdasági növekedés üteme nincs jól kigondolva.
A mobilitás hiánya: Ez összefügg a lakáshelyzettel, a jövedelmi viszonyokkal, az egzisztenciával.
Strukturális gondjaink is vannak: a szerkezetváltás nem elégséges, a régiók nincsenek rendesen kialakítva, a meglévők között nagyok a különbségek.
Új típusú, minőségi bérmunka jelenik meg a világon, a tőke keletre megy. Nem mindegy számunkra, hogy a “fehérgalléros” (minőségi) munkahelyeket (informatika, új technológiák) hová viszik a tőkések.
A munkajogviszony tartalma – a felek jogai és kötelességei
A munkajogviszony azokat a jogokat és kötelességeket jelenti, amelyek a munkavállalót és a munkáltatót kölcsönösen megilletik. Közöttük alá-fölérendeltségi kapcsolat van (munkavállalói kötelességek és a munkáltatói jogkör), de érvényesül a hagyományos kötelmekre jellemző mellérendeltség is (munkavállalói jogok, ill. munkáltatói kötelességek).
A munkajogviszony tárgya a szolgáltatás, a magatartás amit a kötelezettnek a jogosult felé tanúsítania kell. A szolgáltatás mindig valamilyen magatartásra irányul: adásra, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra.
A munkavállaló kötelezettségei:
- rendelkezésre állási kötelezettsége:
Előírt helyen és időben, munkára képes állapotban köteles megjelenni, munkaidejét munkával tölteni. - rendelkezésre állás helye: a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állási kötelezettség helyét, mely általában megegyezik a munkavégzési kötelezettség helyével.
- KIVÉVE: ügyelet (munkáltató) és készenlét (munkavállaló) által meghatározott hely.
rendelkezésre állás ideje: a munkaidő keret jelöli ki. A teljes munkaidőn túli rendelkezésre állás ügyelet vagy készenlét. - munkavégzési kötelezettsége:
- tárgyi meghatározása: a munkakör megnevezésével, ellátásával történik (mit, hogyan)
- időbeli meghatározottsága: a munkaidő fogalmával történik (mettől – meddig)
- helyi meghatározottsága: a felek megállapodása szerint állandó v. változó munkahelyen
- egyéb ún. magatartási kötelezettsége,
- versenytilalmi kötelesség: munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme
- titoktartási kötelesség: a meghatározott információk kiadásától való tartózkodás kötelezettsége
- oltalmi kötelezettség: a munkavállaló köteles olyan magatartást tanúsítani, amely más egészségét és testi épségét nem veszélyezteti. (ha ilyen utasítás kap joga van nem teljesíteni.)
A munkáltató jogai: A munkáltatói pozícióban fennálló jogok összessége
- irányítási jog: a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni
- munka feletti felügyelet joga: a munkavállaló magatartásának ellenőrzése
- fegyelmezési jog: a fegyelmezés joga kizárólag a KSZ rendelkezése alapján gyakorolható.
- munkáltató vagyoni jellegű jogai:
a munkáltató dologi jogaihoz fűződnek (tulajdon, használat, hasznosítás birtoklás) - személyzeti jogok:
- alkalmazás joga, munkajogviszony módosításának és megszüntetésének joga, minősítési jog, előléptetés, átsorolás, besorolás
A munkáltató kötelességei:
- munka díjazásának kötelessége:
munkabér fizetés; egyes esetekben munkavégzés hiányában is fizet munkadíjat: távolléti díj, átlagkereset szabályai szerint (állásidő, állampolgári kötelezettség) - foglalkoztatási kötelesség:
tárgyi-személyi feltétel biztosítása, követelhető a foglalkoztatás, ha mégsem: az állásidőre személyi alapbérének megfelelő összeg jár, munkavédelem szabályai - gondoskodási kötelesség:
munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód kötelessége, azonos értékű munkáért azonos bért, munkavállaló életének, egészségének és testi épségének óvására irányuló kötelesség
A munkavállaló jogai: a munkáltatói kötelességek ellenpárjaként jelennek meg.
- Munkavállaló kollektív jogai: a koalíciós szabadságjogok, részvételi (participációs) jogok
bármikor szakszervezet szervezhető, munkavéd-i képv. választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező