28. Ismertesse a minőségvédelem fogalmát és a fogyasztók érdekvédelmének jellemzőit a turizmusban! M

• Minőségvédelem:

- a vásárlók érdekében kiemelt jelentőségű államigazgatási funkció
- az államigaz fő eszköze az ellenőrzés és a minőségileg meg nem felelő áruk forgalomba hozatalának hatósági
határozattal való megakadályozása
- 2 módja van a minőségellenőzrzésnek ( KERMI)
- már forgalomba hozott áruk minőségének vizsgálalata
- forgalomba hozás előtti előzetes minőségi vizsgálat

• Minőségellenőrzési feladatok:

- az áruk minőségének és a minőségi tanusítványok helyességének vizsgálata → eredménye alapján szakvélemény kiállítása
- a forgalomba hozott áruk minőségének ellenőrzése
- a forgalomba hozatal előtti vizsgálata az áruknak
- a vásárlói kifogások elbírálásával kapcs-os műszaki vizsgálatok végzése
- az áruk minőségére vonatkozó megkülönböztető jelzés → márka, kiinduló árak, védjegy → odaítélésében közremüködés

• A fogyasztók érdekvédelmének jellemzői

- a forgalomba csak biztonságos áru hozható
- az áru biztonságát az trv. szerint a következőek alapján kell végezni:
1. az árú összetételének, csomagolásának, karbantartásának ismerévei
2. az áruknak más árukra gyakorolt, az együttes használat során fellépő várható hatásai
3. az árú külső megjelenése, címkézése v. más, a használatra vonatkozó tájékoztatása
( pld. étlap, osztálybasorolás nyilvános kifüggesztése, nyilvántartás kifüggesztése)
→ csak olyan áru hozható forgalomba, mely a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerü
ill. az ésszerűen várható időtartam alatt nem veszélyezteti
→ a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy hogy a fogyasztó felmérhesse az árú
rendeleteéssszerü használatával járó kockázatot

• A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

- törvényi szinten szabályozzák
- a törvénybe meghat. jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet:

• az áru előállítására, csomagolására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályi

előírásokat megsérti

• a fogyasztókat hamis méréssel, az árú mindőségének megrontásával károsítja
• nyilvántartásra vonatkozó szabályokat megszegi
• üzletkörébe nem tartozó áru árusít v. szolg-ot nyújt
• fogyasztók minőségi kifogásait a jogszabályok megsértésével intézi
• nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba

• A fogyasztók tájékoztatása a szabályozás egyik igen fontos feladata

a szabályozás szerint a tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen:
az árú és szolgáltatás választás esetén megfelelő ismeretekkel az áru és a szolg. alapvető tulajdonságairól
a jogai érvényesítésében szükséges alapvető ismeretekkel

• Az árú forgalomba hozatala:

- csak akkor hozható forgalomha, ha csomagolásán olvashatóan magyar nyelven, közérhetően tartalmazza a fogyasztók
tájékoztatásához szükséges adatokat
- az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról
és egységárról, ill a szolg. díjáról
- az árút úgy kell csomagolni, hogy az megóvja a minőségét, könnyítse a szállítását

Az ellen aki jogszabályba ütköző tevék-ével a fogyasztók széles körét érintő v jelentős nagyságú hátrányt okoz →
az ellen per indítható
→ ha bizonyítást nyer a tényállás, a köv. intézkedéséket teheti a Fogyasztóvédelmi Hatóság:

• elrendelheti az árú forgalomból való kivonását
• elrendelheti az árú megsemmisítését
• elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását

II.

• Felelősség:

- a jogi felelősség a társ-i felelősség egyik sajátos alakzata
- jogi értelemben : helytállást jelent, felvállalást a kötelezettségszegésért
- jogi felelősség: ha a társ-ra veszélyes magatartások olyan minőségüek és fokúak, h. szükségessé válik ellenük az
állami védekezés

→ jogi felelősség elemei:
- jogellenesség
- felróhatóság
- államilag kikényszerítő szankció
- megelőző-nevelő célzat

→ jogi felelősség célja: a megelőzés (prevenció)
fajtái:
- büntetőjogi felelősség
- polgári jogi kártérítési felelősség
- államigazgatási jogi szabálysértési felelősség
- szervezetek bírsággal szankciónált államigazhatási jellegű jogi felelősség
- munkajogi felelősség

• Hibás teljesítés:

- a szerződésszegés egyik leggyakrabban előforduló este a hibás teljesítés
- akkor beszélünk, ha: a szolgáltatás tárgya teljesítéskor nem rendelkezni a trv-ben és a szerz-en meghat. kellékekkel
- ~ objektiv jogkövetkezménye: kellékszavatosság intézménye (= hibás teljesítés)
- a felróható hibás teljesítéshez kártérítés kapcsolódik
- a hibás teljesítés szabályai mögött az az érdek húzodik → ha valaki visszterhes szerződést köt → joggal elvárhatja
→h. az általa kifizetett összegért hibátlan szolgáltatást kapjon
→ ezért a kötelezett helytállni tartozik ( szavatol) azért → h. a szolgáltatásban teljesítéskor megvannak a szerz-ben
meghat. tulajdonságok → ezt nevezik kellékszavatosságnak
- teljesítés hibája 2 féle lehet:
a, jogi hiba: - a jogosult nem szerzi meg mindazokat a jogokat → melyek őt a jogszab alapján v. szerz.
alapján megilletnék
b, materiális h: - az a teljesítés, ha az akár trv-es, a szerződéses kellékeknek nem felel meg

- kellékhibának minősül:
- ha a szolgáltatás mennyiségileg hiányos
- ha a kötelezett a dolog rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen mellékszolg-ot nem teljesíti
pld. ( nem ad használati utasítást)

• Szavatosság:

- a kötelezettet terhelő szavatossági kötelezettség, vagyoni helytállási kötelezettség
- szavatossági igények:

• jogosult elsőrorban kijavítást kérhet
• megfelelő árleszállítást kérhet
• kérheti a dolog kicserélését ha cserélhető

→ kivétel: ha a hiba rövid idő alatt ÉCS nélkül kijavítható → jogosult érdeksérelme nélkül
- kijavításhoz szüks. idő 8 nap kiskeresk-ben
- jogosult elállhat a szerz-től → ha bizonyítja→ hibás teljesítés miatt a teljesítéshez fűződő érdeke
megszünt → Érdekmúlás esete

- szavatossági határidők:

• általános szav. határidő a teljesítéstől számított 6 hónap, ami elévülési jellegű

ha a jogosult igényét a kötelezettnek bejelenti → az elévülési idő megmarad+elölről kezdődik

• végső, jogvesztő határidő : a teljesítéstől számított 1év
• ez a jogvesztő határidő tartós használatre rendelet dolgok esetében nem 1, → 3 év

- a szavatossági jog érvényesítésével összefüggő költségek a kötelezettet terhelik
- dolog kicserélése v. elállása esertén → az addig eltelt időre a jogosult sem használati díjat, sem ÉCS-t nem
köteles fizetni

• Jótállás

- azt jelenti, hogy a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért meghat. ideig, fokozott mértéken tartozik felelősségel
- elsősorban fogyasztóvédelmi célokat szolgál
- szerz-en alapuló jótállás ( pld. vevőszolgálati szerződés alapján) a kötelezett vállalja a jótállás teljesítését
( pld. kijavítás, cserélés)
- a jótállásra köteles csak akkor mentesül a felelősség alól → bizonyítja → h. a hiba oka a teljesítés után keletkezett
- jótálláson alapuló jogok megegyeznek a szavatossági jogokkal → ugyanúgy lehet kérni a dolgok kijavítását
→ cseréjét
→ vételárcsökkentést
→ el lehet álni szerz-től
Jótállás és szavatolás közti különbség