Szabadidő: mindazon elfoglaltságok összessége, amivel az egyén tetszése szerint foglalkozhat.
Opaschowski „szabadidő pápa” szerint 8 alapvető szabadidős szükséglet van:
Rekreáció Kontempláció Részvétel
Kompenzáció Kommunikáció Társadalmasodás
Edukáció Integráció

A testnevelés és sport saját céljaival szorosan kapcsolódik a személyiségfejlesztéshez, az egészségi és munkabíró képesség minél hosszabb időn keresztül való megtartásának elméletéhez, gyakorlatához. A testnevelésnek és a sportnak rendkívül fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben és a nevelés, önnevelés folyamatában is. Mindez az önnevelésen keresztül a szabadidős sporttevékenységek, a megfelelő életmód kialakításának igényéhez juttatja el az embert.
A sporttevékenység legfontosabb célja a teljesítmény fokozása, minél jobb eredmény elérése anélkül, h a tevékenység a személyiséget torzítaná.
A szabadidős sporttevékenység célja a személyiség fejlesztése, amelyhez a teljesítményfokozást v a mozgás nyújtotta élményt, mint eszközt használja fel.
A kettő közötti különbségek a gyakorlatban elsősorban motivációkban (felüdülés, fittség, örömérzés, elégedettség, jó kondíció, munkaképesség újratermelése) és a külső körülményekben (egészséges, nyugodt környezet, tiszta levegő, víz talaj, csend, nyugalom) fejeződnek ki.
Mindez összességében a rekreáció fogalmával összegezhető.
Szabadidős sporttevékenységre minden mozgás alkalmas, bármely mozgásos tevékenységből lehet szabadidős tevékenység. A sportágak olyan kultúrértékek, amelyek részei az egyes nemzeti-, de az egyetemes emberi kultúrának is.
Amikor szabadidős sporttevékenységről van szó, egyben a mindenkori testkultúrának megfelelő aktuális ismeretanyagról is beszélünk.
A testkultúra tartalmi elemeinek változásával pedig a szabadidős sporttevékenységek is folyamatosan változnak.
A mai modern ember személyiségében a szabadidős testmozgások más tevékenységgel egyenrangú elfoglaltságot jelentenek. A növekvő szabadidő = növekvő igény az aktív turizmussal kapcsolatban.
A személyiségfejlesztés a megfelelő életmód kialakításának az alapja. A nevelés (iskolai, családi, önnevelés) eredményeként válhatnak igénnyé a szabadidős sporttevékenységek.
A nevelés komplex feladatán belül két nagyon fontos szempont:

  1. a sportos szabadidő ismeretek, készségek,
  2. a munkaképesség fenntartásához szükséges ismeretek, lehetőségek, módszerek

E kettős nevelési szempont a szabadidős szolgáltatást végzők szempontjából különösen fontos, mert amennyi nevelési hiány jelentkezik társadalmi szinten e területeken, annyival kevesebb igény jelentkezik az aktív szabadidő eltöltés és ezek kielégítésére vonatkozó szabadidős szolgáltatások iránt.
SzaA menedzsment kettős feladata:
1. Kielégíteni azt a keresletet, melynek már igénye a sportos szabadidőtöltés.
2. Olyan lehetőségek (létesítményfejlesztés, programajánlat, életmódtáborok, módszerek adaptálása, kidolgozása, reklám, stb.) teremtése, mely az igény elkeltésében szerepet játszik.
A vendéglátók feladata a kínálatteremtés, h készek legyenek a jelentkező igények kielégítésére. A várható igényekre időben történő felkészülés a piaci részesedésüket is befolyásolhatja.
Fizetőképes kereslet akkor teremtődik, ha a rekreáció sportos eltöltésének igénye, mely az ember egészségének, munkaképességének újratermelése, beépül az emberek mindennapi tevékenységébe, az életmód részévé válik.
A gazdasági és társadalmi fejlődés eredménye:

  1. nő az emberek szabadideje
  2. statikus terhelés és idegileg fárasztó munkafolyamatok fizikai és idegi romboló hatása
  3. nő a vállalkozások és munkavállalók közötti verseny
  4. a javuló közlekedés a munkaerő áramlását, tömegesedését eredményezi
  5. társadalmi szinten nő a stressz
  6. a fogyasztásnövekedésben nő a kóros túlfogyasztás, ami egészségromláshoz vezet
  7. motorizáció, kemizálás, erőművek környezetrombolást eredményeznek (levegő, víz, talaj, zaj, savas esők, széndioxidbúra-felmelegedés, ózonpajzs sérülései, sugárártalmak, stb.)

Ezek miatt tömegméretekben jelentkeztek a szív-és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedések, melyek közvetlenül visszahatottak a termelésre. A társadalmi szinten romló egészségi állapot a környezetszennyezéssel kiegészülve tovább fokozta munkaerő megbetegedéseit (daganatos betegségek).
A problémák tömegméretű jelentkezése legközvetlenebbül a munkáltatókat érintette. A munkaképesség védelme tulajdonosi érdekké vált. Szükség volt olyan fejlesztésekre, amelyek a dolgozók munkaerejének regenerálódásán keresztül hatottak.
Ennek a folyamatnak az eredményeképpen jöttek létre olyan szabadidős létesítmények, amelyek alkalmasak voltak kikapcsolódásra, regenerálódásra.
Fontos felhívni az emberek figyelmét arra, h a testnevelés is sport, a legjobb eszköz a passzív életmód ellen, a kiegyensúlyozott élethez. Olyan ismereteket kell közvetíteni, melyek az életmódhibákat kiküszöbölik.
Vállalkozásunkban legyenek bő választékban a testneveléssel és sporttal kapcsolatos aktív rekreációs tevékenységek.
A vendéglátó legyen fogékony az aktív szabadidős tevékenységeket igénylő vendégekkel szemben.

A rekreáció három fő irányban fejti ki elemző tevékenységét:

  1. munkaerő helyreállítása
  2. teljesítményelvű sportrekreáció innovatív és alkalmazható eljárásainak, eszközeinek feltárása

Szabadidő eltöltésének lehetőségei:

  1. ökoturizmus
  2. vízisportok
  3. kerékpározás
  4. lovasturizmus
  5. sporttáborok
  6. ifjúsági turizmus
  7. gyógyturizmus (prevenciós és rekreációs cél)
  8. kirándulás, túrázás
  9. horgászat

Szabadidő változásai:

  1. L száma Eu.-ban csökken (a társadalom több mint 30 %-a nyugdíjas), egyre több az idős, aktív szabadidősök száma nő
  2. függ: végzettség, szükségletek, kultúra
  3. fiatalok szabadidő lehetőségei csökkennek, igény pedig nő
  4. növekvő motorizáció: autós forgalom nő, gépkocsiszám nő
  5. mezőgazd.-i gyümiterm „szedd magad”
  6. hobbi: golf, lovaglás, kajak
  7. hétvégi turizmus: falu, vidék
  8. együttélés formái változtak
  9. szabadidős szolg iránti keresletnövekedés
  10. család szerepe <-> családi kötelékek lazulása; sok válás, csonka családok; inkább együttélés; több 1személyes háztartás
  11. nő a képzettségi szint; aktív sporttevékenység, kultúra
  12. fokozott városiasodás; ingázó közlekedés, városok 7végén kihalnak
  13. nő az egyének saját üdülő iránti igénye
  14. gazd.-i termelékenység nő
  15. hagyományos munkaidők struktúrája felbomlik, pl. otthoni szgépes munka
  16. saját munka jelentősége nő
  17. nemekről alkotott társadalmi vélemény változik, női egyenjogúság

fokozottabb környezetérzékenység, környezetvédelem