A magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugdíja
Ha a rokkant személy magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat, és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkereset összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani.
A pénztártag rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető.
Ha a rokkantsági, baleseti nyugdíjat igénylő a visszalépést a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, a rokkantsági, baleseti rokkantnyugdíj összegét úgy kell megállapítani, illetőleg módosítani, mintha az igénylő biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésre lett volna kötelezett.
Baleseti járadék
Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15%-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
A baleseti járadék szolgálati időre tekintet nélkül jár.
Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25%-ot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
Ettől eltérően, a szilikózisból és az azbesztózisból eredő, és 25%-ot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.