Kik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra?
A rokkantsági nyugdíjra csak az lehet jogosult, aki
- rokkantnak minősül;
- a szükséges szolgálati időt megszerezte; és
- rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
A rokkantság megállapítása
A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai véleményezik.
Rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, aki
- egészségromlás, továbbá testi vagy szellemi fogyatkozás következtében;
- a munkaképességét 67 %-ban elvesztette; és
- az állapotában javulás egy évig nem várható.
A rokkantságnak három fokozata lehet:
- a 3. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik nem teljesen munkaképtelenek;
- a 2. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek, de mások gondozására nem szorulnak;
- az 1. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik teljesen munkaképtelenek és mások gondozására szorulnak.
Mennyi szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíjhoz?
A szolgálati idő kiszámításánál azokat az időszakokat lehet figyelembe venni, amelyek alatt a megrokkant személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy amelyeket társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. tv.) alapján szolgálati időnek kell tekinteni.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor mindig a megrokkanás időpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni.
A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a föld alatti bányában dolgozó vájárok, az olvasztárok vagy az ionizáló berendezéssel dolgozó orvosok munkaköre.
Aki a megrokkanásakor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt még nem érte el, akkor is jogosult lehet e nyugellátásra, ha az alacsonyabb korcsoporthoz előírt szolgálati idővel már rendelkezik és ezt követően a szolgálati idejében 30 napnál hosszabb megszakítás nem volt.
A rokkantsági nyugdíj egyéb feltételei
A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem dolgozhat rendszeresen.
A jogosultság elbírálásakor nem rendszeresen dolgozónak az tekinthető, aki:
- a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy
- ennél már korábban is rövidebb munkaidőben dolgozott és a megrokkanását követően a munkaideje tovább csökkent.
A jövedelem pedig akkor tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább 20 %-kal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél.
(2) Az öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.
Milyen esetben szüntetik meg a rokkantsági nyugdíjat?
A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik,
- ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant; vagy
- ha rokkant ugyan, de
- már rendszeresen dolgozik; vagy
- keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?
A rokkantsági nyugdíj mértéke
- a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól;
- a megszerzett szolgálati idő tartamától; és a
- a rokkantság fokától függ.
A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden évben, a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedik. Ennek megfelelően a 2007-ben megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb havi összege januárban:
- a 3. rokkantsági csoportban 26 830 forint,
- a 2. rokkantsági csoportban 28 040 forint,
- az 1. rokkantsági csoportban 29 070 forint,
- amely összegek a 2007. február 14-ét követően megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjak esetében - az előző csoportok szerint - 27 130, 28 340 és 29 370 forintra változnak azzal, hogy a 2007. februárra járó ellátást a jogosultaknak már az emelt öszzeggel kell megállapítani.
A törvény a rokkantsági nyugdíj felső határát is megállapította: a rokkantsági nyugdíj nem lehet magasabb a havi átlagkeresetnél.
Amennyiben a rokkant személy a magánnyugdíj pénztárba is fizetett tagdíjat és nem döntött úgy, hogy az ide befizetett összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják át, akkor a rokkantsági nyugdíjként járó összegnek csak a 75 %-át fogják részére megállapítani.