A gyermek 1 éves koráig keresőtevékenységet nem folytathat a jogosult, ám azt követően időkorlátozás nélkül teheti azt. A GYES-ben részesülő nagyszülőre más szabályok vonatkoznak. A gyermek 3 éves koráig keresőtevékenységet nem folytathat, ezt követően pedig maximum 4 órás állást vállalhat, illetve amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet legfeljebb napi 4 órában végezhet. Ez történhet szombaton vagy vasárnap is, azonban a munkaidő tartama nem haladhatja meg a heti 20 órát. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt.
Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek, ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek.
Kiegészítő tevékenységet folyatató egyéni illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány átvételének napjától visszaadása napjáig, a társas vállalkozó – gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda – (tag) biztosítási kötelezettsége a tényleges személyes közreműködés, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára áll fenn.
Nem jár táppénz
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.
Nem jár táppénz:
- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (katonai szolgálat, fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.
Ebtv. 43. §
(1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra is.