Tbj. 26. § - egyes ellátásban részesülő személyek járulékfizetési kötelezettség
(2) A munkanélküli ellátásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.
mert: Tbj. 5. § - foglalkoztatottként biztosítottak:
- a. a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, vállalkozói járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban) részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik,
Járulékalapot képező jövedelem például:
- a munkanélküli ellátás, amely társdalom-biztosítási és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemnek minősül,
- a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély, amely nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemnek minősül,
- a sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítők és az egyházi személyek, szerzetesrendi tagok esetében a járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hó első napján érvényes minimálbér, a sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítők járulékait az állami költségvetés fedezi, az egyházi személyek és szerzetesrendi tagokét pedig az egyházak fizetik.
Nyugdíjbiztosítási járulék
A nyugdíjbiztosítási járulék a társadalombiztosítási fedezeti rendszerben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező járulék. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót, magánszemélyként az egyéni vállalkozót terheli, mértéke 18 százalék.
Társadalombiztosítási járulék
A 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és a 18 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összefoglaló elnevezése.
Nyugdíjjárulék
A nyugdíjjárulék a biztosítottat (ide nem értve a saját jogú nyugdíjban részesülő személyt) terheli, mértéke
- 8,5 százalék, ha a biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozik,
- 1,5 százalék, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztárnak a tagja.
Tagdíj
Tagdíj fizetésére az a biztosított kötelezett, aki magán-nyugdíjpénztárnak a tagja, mértéke 7 százalék. A tagdíj a választott (kijelölt) magánnyugdíjpénztár olyan bevétele, amelyet a tag név szerinti számláján tart nyilván a felhalmozási időszakban, a tagsági jogviszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás kezdetéig. A tagdíjat a magán-nyugdíjpénztár befekteti, a befektetett tőke hozamát a tag javára évente jóváírja. A magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás az egyéni számlán nyilvántartott összeg alapján a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó tartalékból folyósított nyugdíjjáradék.
Baleseti járulék
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulék alapja a járulékalapot képező jövedelem, mértéke 5 százalék.
Táppénz-hozzájárulás
A foglalkoztató az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj.) 19. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony, szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony vagy munkaviszony alapján biztosított személy betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát köteles táppénz-hozzájárulás címén megfizetni.
Evázó vállalkozók járuléka
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. Az evás egyéni vállalkozó járulékfizetésére azonban speciális rendelkezések vonatkoznak