A baleseti ellátások közül kizárólag csak a baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a következő jogviszonyban álló személyek, tekintettel arra, hogy bár munkát végeznek, az erre irányuló jogviszonyuk alapján nem minősíthetők biztosítottnak.

  • A nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő – magyar állampolgár – tanulója, hallgatója, aki a gyakorlati képzés közben, vagy ezzel összefüggésben balesetet szenved.
  • A gyógyító célú foglalkoztatás ma már a gyógykezelés szerves részét képezi az ideg- és elmegyógyászatban, valamint az alkohol és drogbetegek gyógykezelésében is. A szenvedélybetegek, valamint az elmebetegek foglalkoztatása történhet a foglalkoztatást végző intézet területén lévő munkaterápiás műhelyben, más egészségügyi intézményben, illetve a betegek állapotának megfelelő erre kijelölt egyéb munkahelyen. Tekintettel arra, hogy az ápoltakkal ilyen esetben munkaviszony nem létesíthető, ezért a jogszabály alapján kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szereznek a szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegek, illetőleg szenvedélybetegek, ha munka közben vagy azzal összefüggésben balesetet szenvednek.
  • Az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott elzárásra utalt, illetőleg szabadságveszés büntetését töltő személy, ha a fogvatartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogvatartást foganatosító szerv által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben szenvedett balesetet.
  • A közcélú munkát végző személy, különösen például, aki a társadalmi közösség érdekében, ellenszolgáltatás nélkül végez hasznos tevékenységet – pl.: életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás, vagy véradás – és ennek során szenved balesetet vagy egészségkárosodást. Közcélú munkának minősül ezen túl az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka is.
  • A közérdekű munkát végző személy is jogosultságot szerez baleseti egészségügyi szolgáltatásra, ha a közérdekű munkavégzés közben üzemi balesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenved. A közérdekű munka a büntető igazságszolgáltatás eszköze, a büntetőbíróság főbüntetésként szabja ki, oly módon, hogy a közérdekű munkára ítélt személy köteles a részére megállapított munkát elvégezni, de ezzel munkaviszony nem jön létre, ezért biztosítottnak nem tekinthető.
  • Az ún. közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy is jogosultságot szerez baleseti egészségügyi szolgáltatásra. A közérdekű önkéntes tevékenység 2005. október 1-jével bevezetett új jogintézmény (részletes szabályit lásd a 2005. évi LXXXVIII. tv-ben). A közérdekű önkéntes tevékenységet, mint az az elnevezéséből is következik, önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül folytatják, többek között pl. az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai körében, illetve az egészségügyi-, oktatási intézmények, a könyvtárak, közlevéltárak, mint fogadóintézmények többletszolgáltatásainak elősegítése érdekében.
  • Az alkalmi munkavállalói könyvvel – a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesített, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban – foglalkoztatott személy baleseti egészségügyi ellátásra is jogosultságot szerez
    • Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho-t) fizető személyek (pl: írók, művészek, újságírók) e befizetésük alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szereznek. 

A kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek balesetéről az üzemi baleseti jegyzőkönyvet

  • a tanulók, hallgatók esetében az oktatási intézmény,
  • gyógykezeltek esetén a szocioterápiás intézet,
  • az őrizetbe vett, fogvatartottak esetében a fogvatartást foganatosító szerv,
  • a közcélú, közérdekű munkát végző személyek balesetéről a közcélú munkát szervező, illetőleg a közérdekű munkát elrendelő szervállítja ki.

Az ellátások igénybevételének ellenőrzése

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét 2005. július 1-jétől ellenőrzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közreműködni.
Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi.