Az állam fogalma, feladatai 

Az állam – sok más jellemzője mellett – olyan intézmények (parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség stb.) rendszere, amelyek fő sajátossága, hogy működésük során közhatalmat gyakorolnak.
A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy e szervezetek vagy mindenkire, vagy egy-egy személyre (csoportra, szervezetre) kötelező döntést hozhatnak (jogot alkothatnak, illetve egyedi döntéseket hozhatnak), és e döntéseket az emberek, illetve szervezeteik kötelesek végrehajtani.
Amennyiben a döntéssel érintettek e „parancs” végrehajtását megtagadják, az állam végső fokon közvetlen fizikai kényszer alkalmazásával is kikényszerítheti a döntés végrehajtását.
Az állam a politikai rendszer elemeként – a demokratikus társadalmakban az emberek (a választók) által ellenőrzötten – közhatalom birtokában szervezi a társadalom életét, amelynek keretében a következő főbb funkciókat látja el:

• megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról,
• társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése),
• összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása),
• ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat,
• együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).

A demokratikus politikai rendszerekben az állam a jogszabályok által meghatározott keretek
között, az alkotmányos rendnek megfelelően működik (jogállam). Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok
által megválasztott parlament, önkormányzatok, államfő és az általuk létrehozott állami
szervek (pl. kormány, minisztériumok, polgármesteri hivatalok, rendőrség) kötelesek a hatályos
alkotmány, a törvények és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit, azok szellemét működésük
során betartani, valamint kötelesek biztosítani az emberi és állampolgári jogok érvényesülését.
Az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat – általában – az alkotmánytörvény,
illetve az alkotmányos szabályok tartalmazzák.

A Magyar Köztársaság államszervezete

Törvényhozó hatalom: Országgyűlés
Államfő (semleges hatalom): Köztársasági elnök
Végrehajtó hatalom: Kormány

• minisztériumok
• nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
• államigazgatás területi és
• helyi szervei

Jogvédelmi szervek

Az alkotmány és az alkotmányos jogok védelme Alkotmánybíróság és Országgyűlési biztosok
Igazságszolgáltatás szervei: Bíróságok, Ügyészségek

Az önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészségek szervezeti rendszere, szerepe és az állami irányítás eszközrendszere

Az önkormányzati igazgatás szervezetrendszerét önállóan, mint az önkormányzat egyik sajátos szervezetét, hivatali szervezeti formában lehet valós jellemzőkkel bemutatni.
Ennek néhány eleme: A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre, hivatali megnevezés: polgármesteri hivatal, lletve körjegyzőség, társulások, megyei jogi város kerületi hivatala, megyei közgyűlés hivatala, főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti; az irányítási jogokat a képviselőtestület, illetve a testületi döntések figyelembevételével és saját jogkörében a polgármester gyakorolja, a hivatal feladatai: az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésére való előkészítése és végrehajtása, költségvetését a képviselőtestület állapítja meg.

Magyarországon az igazságszolgáltatást: a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják.
A bírói szervezet csúcsán a Legfelsőbb Bíróság helyezkedik el, melynek elnökét a köztársasági
elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre.

Az ügyészség szervezeti felépítése a bíróság szervezeti felépítését követi.

Az ügyészi szervezet többszintű:
Legfőbb Ügyészség, Fellebbviteli Főügyészségek, megyei (fővárosi) főügyészségek,
városi (fővárosi kerületi) ügyészségek. Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Ügyészség, területi katonai ügyészségek.

A jogalkotó szervek által kibocsátott jogszabályok a törvények és rendeletek. A jogszabályok nem azonos rangúak, köztük hierarchikus rend épült ki.
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: a határozat, az utasítás, a statisztikai közlemény, a
jogi iránymutatás.

Határozat: az Országgyűlés, a kormány, a kormánybizottságok, önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait és saját
működésüket.
Utasítás: a miniszter és az országos hatáskörű (központi államigazgatási) szerv vezetője a közvetlen
irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki (pl. valamely
ágazati miniszter utasítása a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szervek szervezeti
és működési szabályzatainak megalkotására).
Statisztikai közlemény: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki a
kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező
rendelkezést, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.
Jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) amely valamely társadalmi cél elérését,
illetve a jogszabály végrehajtásának elősegítését szolgálja.