I. Elemei: (helytállási kötelezettség esetén)

  • a) jogellenes magatartás
  • b) közpénzügyi érdekek sérelme
  • c) magatartás és érdeksérelem közti okozati összefüggés

1.) Helytállási kötelezettség nem azonos az adójogi felelôséggel, mert megállapításához további feltételek szükségesek

  • a felelôssé tett személynek valamilyen objektív lehetôsége volt a magatartás befolyásolására
  • más személyek által kifejtett magatartásért felel az adóalany megbízottjának vagy alkalmazottjának jogellenes magatartása esetén, ha a jogsértô magatartást az adótanácsadó vagy a könyvelô tanúsítja az adóalany nevében (felelősség alapja: nem járt el kellő körültekintéssel a kiválsztáskor)
  • 88-as adóreform óta a helytállásra kötelezhetôk köre megváltozott pl: a házastárs kikerült a feltétlenül kötelezhetők köréből
  • és garanciák korlátozzák a kötelezettség érvényesítését pl: sortartás                                                              

2.) a jogellenes magatartás

  • feltétele, az adójogi felelôsségnek: ez lehet aktív vagy passzív magatartás
  • a törvényrendelkezések megsértése esetén vélelmezik a hanyagságot, mint a vétkesség - felróhatóság - minimumát
  • kimentési lehetôség: elháríthatatlan külsô ok esetén (pl: Art 68.§: " Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.")                                      vagy úgy járt el ahogy az adott helyzetben elvárható (pl: Art 74 15.§: "Nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.")                                                                                                                                                                             
  • tehát az adójogban, mind a polgári jogi, mid a büntetőjogi elvárhatósági fogalom megjelenik (többnyire eltérő  tartalommal)
  • fôszabály a tényállást az adóhatóságnak kell bizonyítania, de pl. h az adóhatóság becsléssel állapította meg az adózó adóalapját,, akkor az adózó - hitelt érdemlő bizonyítékaival - kimentheti magát / ez az exculpáció/

3.) érdeksérelem

  • akkor mutatható ki a legkönnyebben, ha az adóalany fô kötelezettségét sérti meg
  • ilyenkor az államháztartás valamelyik alrendszerét kár éri, meg nem fizetett adótartozás tényleges összege, elmaradt haszon és költségek
  • akkor is beáll, ha az adóalany magatartása veszélyezteti a bevételek beszedését pl: információ elrejtése, vagy hibás bevallás

4) okozati kapcsolat

  • cselekvés, mint jogsértô aktív magatartás és a pénzügyi érdekek megsértése között szükséges
  • de a felelősség és a jogkövetkezmények egymással nem azonosíthatók /a felelősség csak megalapoz/