0. Az adójog fogalma (ismételten):
I. Az adójogviszony általános jellemzői:
- az életviszonyokat részletesebben és aprólékosabban kell szabályozniuk az adójogi normáknak, mint pl: a Ptk normáknak
- kevésbé építhet akaratmegegyezésre
- a norma keletkezteti a kapcsolatot az adózó és a közhatalom között, ezért a közhatalom számára valamennyi lényeges elemet rendeznie kell
- az adójogszabály önmagában nem hoz létre adójogviszonyt (anyagi + eljárási norma csupán lehetőség), mert keletkezésükhöz jogi tényekre is szükség van
- anyagi+eljárási normák: keretfeltételek, amelyre a - természetes és jogi személyek - magatartásukat alapozhatják, saját érdekeiknek, körülményeiknek és lehetőségeiknek figyelembevételével
- a) anyagi
- b) eljárási
- tartalma, alanya, tárgya szerint is eltérnek egymástól
- folyamatszerűség jellemzô, ugynis a jogviszonyok kifejlôdése több fázisban történik
fejlôdési szakaszok:
1. szakasz:
- jogviszony létrejötte, működése - különös tekintettel a rejtett norma jelenlétére
- az állam vagy az adóztatásra jogosult közhatalom, mindenkitôl követelhet adófizetést
- a magánszemélyek és szervezetek a kihirdetett norma alapján meghatározzák az általuk követendô magatartást, optimalizálják adójukat és ennek érdekében egyes magatartásokat tanúsítanak
- adózó aktív magatartása például: ha olyan településre teszi át a székhelyét, ahol kevesebb az iparűzési adó
2.szakasz
- létrejön az anyagi adókötelezettség
- csak hipotetikus fizetési kötelezettségek az adózási idôszak végére alakulnak ki
- alanycsere: azaz az adóztató közhatalom helyébe adóhatóság lép
3. szakasz
II. Az adójogviszony alanya, tárgya, tartalma
1. Alanya:
- a) anyagi jogviszony: általában az absztrakt anyagi jogviszony alanya az adóztató közhatalom , míg egyedi jogviszyban az adóhatóság szerepel amelyik hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, valamint másik oldalról az adózó
- b) eljárási jogviszony: az adózó áll szemben az adóhatósággal
2. Tárgya:
Emberi magatartások (!! Vigyázz!! nem esik egybe az adótárggyal ami másként az adójogviszony közvetett tárgya)
- az adójogviszony közvetlen tárgya a tényállás megvalósulása szempontjából jelentős magatartás
- az a magatartás nem feltétlenül egy magatartás pl: az adófizetés
- az anyagi jogviszony akkor is reális ha tényleges fizetési kötelezettségre nem kerül sor, vagy azt kedvezményekkel csökkentik
3. Tartalma:
- azok a jogosultságok és kötelezettségek alkotják amelyek a jogviszony alanyát megilletik, vagy terhelik
- az adójogviszony egyik alanyának kötelezettsége nem esik egybe a másik alany jogaival
- az adózó jogai általában feltétlen jogok de léteznek feltételes jogok is, amik az adóalany magatartásaitól, teljesítéseitôl függôen korlátozhatók
- léteznek olyan jogosultságok pl.: törvény elôtti egyenlôség, diszkrimináció mentesség, amely akkor sem korlátozható ha adókötelezettségét súlyosan megszegte (ezek a feltétlen jogok, de emellett jelentős számú feltételes jog is létezik pl: kedvezményekhez való jog)
- az adójogviszony alanyát megilletô jogok alapfunkciója, hogy minden eszközt megkaphasson kötelezttséginek teljesítéséhez
+ - adóhatóság jogai és kötelezettségei gyakran egybeesnek pl: adóztatás is mindkettő
- adóhatóság jogai is korlátozottak pl. mérlegelési jog
III. Az adójogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése
Keletkezése: a konkrét anyagi adójogviszony tevôleges emberi magatartással jön létre, de lehetséges, hogy passzív magatartás vagy esemény hozza létre (pl.: halál)
Idô múlásával is keletkezhet (pl.: 4 év)
Megszűnés: a fô kötelezettség - adófizetés - teljesítésével, (de ez inkább eseti adókötelezettségnél jelentős ) /!!vigyázz!! eljárásjogi értelemben még nincs vége/
Eljárási jogviszony: (eltér az anyagi jogviszony szabályaitól)
Keletkezése:
bejelentkezéssel pl: vállakozási tevékenység esetén megelôzi az anyagi jogviszony keletkezését, anyagi jogviszont követô 15. napon belül (a mulasztás nem késleltei a keletkezést)
folyamatszerűség jellemzi
Megszűnés: utolsó mellékkötelezettség megszűnésével, elévüléssel
→Mulasztás: sem az anyagi, sem pedig az eljárási jogviszonyok keletkezését nem akadályozza meg
→Adómegállapításhoz való jog és végrehajtáshoz való jog elévülésének jogviszonyt megszüntető hatályát nem rendezi a tételes jog, de más adójogi rendelkezések alapján arra lehet következtetni, hogy mindkét elévülés megdzünteti
- a) a fizetési kötelezettség érvényesíthetőségét
- b) valamint magát a fizetési kötelezettséget is