Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

24. Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai, és tényálláskötöttsége, magatartás befolyásolás az adójogi normába


I. A norma szerkezeti sajátosságai:

Adójogszabály jog által rendezett magatartási szabályok

szerkezete:

  1. hipotézis(tényállás)
  2. diszpozíció (rendelkezés)
  3. szankció
Azaz: a hipotézisben megfogalmazott feltételek fennállása esetén az adójogi norma hatálya alá tartozó személynek a diszpozícióban előírt magatartást kell tanusítania, különben szabad utat nyer a szankció

Sajátosságok:

  1. különbözik a hagyományos normaszerkezettől - legszembetűnöbb a szankció más jogszabályokaban történő szabályozása
  2. hipotézisben megállapított feltételek ténylegesen a címzett által alakíthatók
  3. több vagylagos hipotézist tartalmaz (párhuzamosak)
  4. / a diszpozíció kvantitatív módon fejezi ki a jogalkotó akaratát (a teljesítôképesség különbözôségeinek következtében)
  5. / a pénzszolgáltatás teljesítése kötelezô (csak kivételesen természetbeni szolgáltatás)
  6. / az adókulcs vagy adótétel meghatározásának konkrétnak kell lennie
  7. / nem perszonifikált, érvényessége nem egyedi esetekre szól, azaz általános érvényű
  8. / ismétlôdés lehetôsége, jövô orientáltság
  9. / tényállás kötöttség
  10. / a diszpozícióban elôírt magatartás tanúsítása vagy hiánya esetére joghatásokat tartalmaz pl. szankció vagy
  11. pozitív joghatás
  12. / imperatív jellegű-mind az állampolgárokra, mind a hatóságokra
  13. / kötelezettségeket állapít meg

Szankciók:

  • hipotézistôl és diszpozíciótól elkülönülten, más jogszabályokban határozzák meg pl: Art-ben
  • szankciók párhuzamosan is alkalmazhatók / egyidejűleg több is / fajtái:
    • a, objektív jellegű, reparatív szankciók :a késedelemmel és a nem fizetéssel okozott érdeksérelem jóvátételére szolgál, kamat jellegű pl. késedelmi pótlék, önellenôrzési pótlék
    • b, szubjektív jellegű, represszív szankciók: vétkességre, felróhatóságra figyelemmel alakulnak, jövőbeli jogsértésektől való visszatartást szolgálják, preventív pl. adóbírság, mulasztási bírság, üzletbezárás    

Nem szankció:

  • pénzfizetési kötelezettség, mert ez a diszpozíció
  • a diszpozíció általában már önmagában is jogkövetkezményként hat a magatartás befolyásolására (prohivitív adók) az adózók a feltételeket a maguk számára legkedvezôbben alakítják   

II. Tényállás kötöttség:

Az adózó kötelezettsége és egyéb jogi kötelezettségei csak addig terjednek, ahogy annak kereteit és tartalmát a jogalkotó alanyi és tárgyi értelemben behatárolta /!!adóviszonyok jogi szabályozás nélkül létre sem jönnének!!/
  1. a norma megalkotásához az életviszonyok egyneműsítésére és típusalkotásra van szükség, ami pedig a norma viszonylagos zártságát eredményezi / hiszen a csoportokat egyenként és kimerítően kell szabályozni/
  2. garanciákat nélkülözô tényállás kötöttség - büntetôjogi normákat megközelítô - tényállás kötöttség: sajátosság és belsô korlát is
  3. a jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van, hogy befolyásolja bizonyos életviszonyokat, de ha ezt igénybeveszi akkor az adójog logikájához kell igazodnia
  4. a követendô magatartás több mozzanatát kell rendezni, mint a polgári jogban: az adókötelezettség minden lényeges feltételét és elemét
  5. részletszabályok szükségesek a szabályozott életviszonyok sokszínűsége miatt
  6. csak a lényeges és tipikus vonások kiemelésére törekszik
  7. közvetlenül nem a magatartást, hanem annak eredményét értékeli
  8. személyi körülmények csak az egyenes adóknál kapnak szerepet
  9. az adójogi norma nem algoritmus (számtani műveletek elvégzésére adott program), a jog sajátos önmozgásának még jut szerep
  10. a jogi norma eltérő absztrakciós szintjei nem jelentenek alá-fölérendeltséget pl: speciális szabályok éppúgy lehetnek garanciális jelentőségűek

III. Magatartás befolyásolás adójogi normával

1. Deklarált és rejtett adójogi magatartási szabályok

  • Az adójogi norma: előírja, hogy adott körülmények között a jövőben milyen magatartást kell tanusítani
  • a deklarált normák mögött egy vagy több rejtett, nem kategórikus szabály húzódik meg—ezek együttesen valósítják meg a magatartás-befolyásolás kettős mechanizmusát
  • a rejtett normák úgy érvényesülhetnek meg jogkövetéssel, hogy az adózó a hipotézishez alakítja saját viszonyait (ebben hasonlít más, diszpozitív vagy választható jogszabályokhoz)
  • általában a deklarált norma több hipotézise együttesen közvetíti az ajánlott magatartás mintát
  • az állampolgárok megértik a látens norma tartalmát, amellett, hogy felismerik az adókikerülésre is lehetőséget
  • adó összefüggéseket, amelyekre a jogalkotó nem kívánt ösztönözni
  • (a nem kívánatos”kiskapukat” jogszabálymódosításokkal rendezik)   

2. Látens norma

  • joghatása: csak pozitív joghatása van, szankciója nincs pl: kevesebb adót kell fizetni
  • formája: az írott jogra jellemző forma hiányzik - rögzítettség hiánya -, de jogi normának tekinthető
  • jogi tudattartalom vagy adópolitikai cél- ként is titulálható, enm pedig normaként, hiszen: normák léte független attól, hogy az egyén felfogta-e
  • végleges tartalma, magatartás befolyásoló hatása nem feltétlenül esik egybe a jogalkotói szándékkal

3. Jogi norma, mint lehetőség

  • norma tartalmát meg kell ismerni - általában különböző közvetítőkön keresztül - mert a rutin nem elegendő
  • a norma követésénél
  • társadalmi jogkövetés nem megy végbe anélkül, hogy a jogkövetők ne lennének tudatában a jogi szabályozottságnak
  • a norma=csak lehetőség, mert a tényleges magatartást az egyén szükségletei és érdekei határozzák meg

4. A norma alkalmas a magatartás befolyásolására

- Azaz hatékony -  ha:

  • a, jogalkotói célkitűzés/ figyelembe véve a címzettek várható magatartásait/
  • b, adóalanyok célkitűzései /egyedi életviszonyaikkal összevetve értékelik a norma     rendelkezéseit/   

IV. Az adójogi norma viszonylagos meghatározottsága

1. a jogalkotás történhet:  

  • a, kazuisztikusan:
    • öngerjesztő mechanizmus, mert minél körülbástyázottabb a fogalom, annál több rés található rajta
    • erre való hajlam okai: a társadalmi viszonyok sokszínüsége, gyors változása az adójog és más jogterület szabályozásának eltérései tényállás-kötöttség  
    • a kazuisztika gyakran az adójog inflációjához vezet, mert viszonylag határozattlan jogfogalmak nem akadályozzák meg, csak “nagykorosítják” a jogalkalmazást
    • átlagos adózóktól autentikus értelemzés nem várható el
    • állandó nyomás a jogértelemezésre
    • minél tökéletesebb speciális normát teremt a jogalkotó, annál több új, további meghatározást igénylő fogalom kerül a jogszabályba
  • b,nagyvonalú rendezéssel, de ez sok joghézagot eredményez 

2. Adózói autonómia: a választás joga:

  • amikor maga a norma nyújt címzetteinek választási lehetőséget
  • a jelenség  összeegyeztethetetlen az állam pénzügyi érdekeinek feltétlen primátusával
  • pl: egyéni vállalkozó választhat, hogy a nem kizárólag üzemi célokat szolgáló személygépkocsiját az amortizáció speciális szabályai szerint számolja el, vagy általános személygépkocsi normaköltségként (megengedő diszpozícó alapján történik a választás)   

Választási jog korlátai:

  • a, két alternatív érvényességű norma közül lehet - nem kötelező - választani, de ha már választ az adózó, akkor már csak az egyiket választhatja
  • b, kogens normák közül nem lehet választani
  • c, az adóhatóságnak itt sincs - éppúgy mint a diszpozitív normáknál - mérlegelési joga, ha a  választás feltétele fennáll, de magának a kifizetőnek sem a választása után
  • d, adózó mozgásterét tágítja, hiszen több  jogszerű magatartást is megvalósíthat pl:SZJA   
  • e, korlátai: más adózók  és a társadalom érdekei
  • f, adózási formák közül általában egy sem preferencia / a legnagyobb kedvezményt a mezőgazdasági kistermelők kapnak /
  • g, a válsaztási lehetőség tágítja az adózó mozgásterét ( az adózási hajlam növelésének és az adómorál javításának rejtett eszközeként is értelmezhetjük)
  • h, a diszpozíció alternatív érvényességű, azaz a címzett több jogszerű magatartást is megvalósíthat

3.Adózói autónómia oka:

  • a) adózói autonómia kiszélesítését kiváltó okok
    • atipikus helyzetben korrekciós lehetőség /aránytalanság mérséklésre, kazuisztikus szabálytömeg helyett gyakorlatiasabb/
    • társadalompolititkai jelentősége: állami beavatkozás mérséklése, adózói autonómia igénye
    • az adójogi norma zártságának és társadalmi érzéketlenségének következményeit igekszenek ellensúlyozni
  • b) új jelenségek értékelése:
    • probléma: nehezen áttekinthető adórendszer, mert bonyolult ismeretanyag elsajátítására van szükség az átláthatósághoz
    • sokszor egymásnak ellentmondó szempontokat kell összeegyeztetni

4. Joghézag és analógia

Joghézag: ha belső tartalom nem teljesen meghatározott ellentmondások, hiányok léte (sokszor szükségképpen fordulnak elő a joghézagok)
?: Alkalmazható-e az analóga?

Válasz:
Garanciális hiány: hiányzik a “nullum tributum sine lege” elv és ennek jogszabályi rögzítettsége

  • a) külső joghézag:
    • tényállás határainak korrekciója - bármilyen irányba - megengedhetetlen (ilyen elveken létre lehetne hozni plusz - törvényben nem rögzített adókötelezettséget)
    • vagy fennáll az adókötelezettség, vagy törvényi analógiával sem hozható létre
    • csak jogalkotással szüntethető meg
    • a jogértelmezést és az analógiát el kell választani egymástól
  • b) belső joghézag esetén:
    • adott eset eldöntéséhez a gyors jogalkalmazás sem mindig nyújthat segítséget, ekkor elkerülhetetlen az analógia—de csak az adózó javára kedvező megoldás esetén (de az aluladóztatás is törvénysértő)
    • korlátozott mértékű analógia magából az adójogi norma jellegéből következik, hiszen az adózó is analógiára kényszerül
    • adóviszonyok horizontális és vertikális irányaira, valamint a jogalmazás és jogkövetés feltételeire figyelemmel ebben az esetben is negatív az analógia alkalmazása
    • joghézagok megszüntetésére csak jövőbeni hatállyal van lehetőség, hiszen ha az adóreform visszamenőleges hatállyal is változtat az jogbizonytalansághoz is vezethet

5. Jogi és technikai normák

Adótechnikai norma:

  • az adózás jogi normáihoz szervesen tapadó /ezért nehéz az elhatárolás/
  • azok érvényességi feltételeit megtetemtő
  • szakmai jellegű előírások
  • amelyek kategorikus diszpozícióval közvetlenül befolyásolják (míg a jogi normákra jellemző mind a közvetett, mind a közvetlen magatartás befolyásolás):
    • a) adózó     
    • b) adóhatóság magatartásait
    a szabályok megtartását segítik elő a szankció kilátásba helyezésével
  • a jogi normák alkalmazhatatlanok technikai normák nélkül, megkülönböztetésük viszonylagos

Csoportjai:

  • a, belső szakmai normák/ adóapparátusnak címzett belső leírások /adójog és Áe.
  • határán/  pl: adóellenőrzés helyszine
  • b, adójogi normához tapadó adótechnikai normák: mellékkötelezettségek
  • teljesítésével kapcsolatosak, vagy valamely tevékenység vagy foglalkozás
  • folytatásához kötődő szakmai normák pl: bevallási határidők
  • c, műszaki, gazdasági előírások pl: termék-szolgáltatás jegyzékek

Találatok: 5821