I. Adóalap /kvantifikált adótárgy/

Az adótárgynak a pénzzel vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelybôl
  • a, adókulcs  
  • b, adótétel  
Alkalmazásával az adó összege megállapítható.
  • egyes tételes adóknál a törvény nem határozza meg az adóalapot, hanem közvetlenül az adótárgyhoz rendeli hozzá az adómértéket (pl.: bevándorlási engedély iránti kérelem)
  • tételes adóknál fordul elô az adóztatási egység alkalmazása (pl.: gépjármű adónál 100 kg)   

Az adóalap meghatározásának technikái:

  1. a forgalmi adóknál és az egyes vagyonadóknál egyszerű
  2. a jövedelemadónál és a társasági adónál korrekciós tételekkel kell csökkenteni, illetve növelni, az adózás elôtti eredményt
    korrekcióra akkor van szükség, ha másfajta életviszonyok szabályozására meghatározott adótárgy szolgál az adóztatás kiindulópontjául vagy a teherviselés arányossága érdekében vagy szociális szempontok miatt módosítják az adóalapot.
  3. Kummuláció eredménye pl. SZJA összevont adóalap
    védelmezett jövedelmezőség vagy a költség segítségével határozzák meg
  4. Becslés: a tételes adóalap megállapításához hiányoznak a hiteles adatok
    (általányadózáshoz képest nagyobb az adóhatóság döntési szerepe)                        
  5. Minimumadó, átalányadóként is viselkedhet, az adóalap erőzióját hivatott megakadályozni
  6. Alternatív minimum adó: a jövedelemadónál az adóalapot csökkentô levonások, jóváírások összege meghaladná az adó összegét    
  7. Adóalku: az adóhatóság és az adózó közti megállapodás

II. Adómérték (adótétel, adókulcs):

Az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítésébôl keletkezik
meghatározása történhet:  
  • a, adótétellel (tételes)       
  • b, adókulccsal (százalékos)
adóterhelés szempontjából lehet:
  • a, proporcionális: adóalppal egyenesen arányosan emelkedik a fizetendô adó összege  
  • b, progresszív: az adó az adóalapoknál meredekebben emelkedik, azaz átlagos adókulcs nő                                                                     
progresszió fajtái:
  • küszöb, azaz az adóalap határértékeinek átlépésekor az adókulcs vagy adótétel az egész alapra nézve nő
  • réteges (sávos) progresszió: a határok átlépésénél a magasabb mérték csak a sávba eső adóalaprészre /ilyen a magyar adórendszer
marginális adókulcs: adózó jövedelmének vagy más adóalapjának legmagasabb sávjában alkalmazott adókulcs
    
Az alkalmazott adómérték függ:  
  • a, adónem sajátosságaitól      
  • b, adópolitikai döntésektôl
/forgalmi adók mértéke proporcionális, de ettől még az adóterhelés maga lehet progresszív vagy
degresszív ha a különbözô termékekre differenciált kulcsokat alkalmaznak/
degresszív adókulcs alkalmazása, az adóalap emelkedésével csökken az átlagadókulcs (pl: USA-ban 86-ban, elmélete: ha már úgy is magasabb sávban vagy, akkor többet vonnak el tőled, nem kell, hogy még %-ban is jóval növeljék az elvonás szintjét)

III. Adómentesség: az adókönnyítések egyik formája

(!!Vigyázz ez nem =az adóalanyiság hiányával !!)
az absztrak jogviszony létrejön, de valamilyen -az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlô- ok miatt nem válik konkrét jogviszonnyá
tehát: tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik

Tipizálás módjai:

  1. alanyi és tárgyi jellegű
    kétféle mentesség között a különbség pl.
    • a,illetékmentesség esetén, ha van olyan személy aki nem részesül mentességben, az a teljes összeget köteles kifizetni.
    • b, ÁFA esetén a tárgyi adómentességnél kedvezôbb a 0 kulcsos adókulcs, mert ez az elôzetesen felszámolandó adó levonására is jogosít (a tárgyi adómentességben erre nincs lehetôség).    
  2. feltételes vagy feltétlen:
    mindkettô lehet személyi és tárgyi pl:
    • a, forgalmi adó tárgyi adómentes termékértékesítései feltétlen adómentesek
    • b, öröklési illeték feltételesen adómentes, ha lakóház építésére alkalmas tulajdonnal vagy ingatlan öröklése esetén az örökös négy éven belül, lakóházat épít.
      feltételes mentességhez áll közel a meghatározott összeghatárig terjedő teljes mentesség / ilyen régen volt az SZJA-ban: 0 kulcsos jövedelemsáv/    
  3. állandó - határozott idejű - vagy ideiglenes (pl. befektetési kedvezmények)
  4. Indokai és adópolitikai célok szerinti tipizálás  teljes körűen lehetetlen
    szociális motíváció
    meghatározott gazdasági motíváció ( befektetés ösztönzés, környezetvédelem)    

IV. Adókedvezmények  

  • az absztrakt adójogviszony mellett létrejön a konkrét adójogviszony is /az adóalanynak tényleges adófizetési kötelezettsége keletkezik, de ez mértsékeltebb összegű/
  • az adómentességhez hasonló csoportokba sorolhatók, jellegük alapján
  • minden preferencia csökkenti a befizezetett adó összegét, ezért a hiányt pótlólagos adóterheléssel kell behozni,
  • ami a “normális” - aza nem preferált - adóforrások terhelését eredményezi
  • az adóalap és az adóbevételek védelme érdekében gyakran maguk az adótörvények korlátozzák az adócsökkentés összegét pl:SZJA
  • adókedvezményeket és mentességeket gyakran rejtett költségvetési támogatásnak is nevezik
  • a, szűkebb értelemben: a fizetendô adó összegébôl igénybe vehetô preferenciák (%-os    kedvezmények vagy összegszerű levonások, SZJA rendszerében bevezetett adójóváírás is ide    tartozik)
  • b, tágabb értelemben: az adóalapból adott kedvezmények is, amelyek az adóalapot mérséklik
  • c, az adóalapot mérséklő kedvezményekkel rokonok a következő könnyítések:
    /!!de ezek formailag nem minősülnek adókedvezménynek !! /
    • kedvezményes adókulcs (adótétel) alkalmazása
    • kedvezô értékcsökkenséi leírás kulcsok
    • különleges költségelszámolás
    • széles körű veszteség elhatárolás (társasági adónál )    
  • d, adótechnikai megoldások, amelyek az adópreferenciák közé tartoznak:   
    pl: adó (illeték ) megfizetésének halasztása, felfüggesztése lehetôvé teszi a befektetési célú felhasználást pl: befektetési adóhitel /SZJA/:
    !! Vigyázz!! nem = fizetési halasztással, melyet - a fizetési könnyítés keretében - egyedi határozattal engedélyez az adóhatóság    
  • e, !! nem adókedvezmények!!:    
    1. adóvisszatérítés: jövedelemadó túlfizetése esetén
    2. áfa visszaigénylés
    3. kompenzációs felár: mezôgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történô felvásárlás esetén
    4. adómérséklés, adóelengedés, fizetési könnyítés, törlés (behajthatatlanság esetében)
      mert nincs közük az anyagi jogi kötelezettségekhez és jogokhoz    

Adókedvezmények sajátosságai:

  1. tételes jogunk nem ad diszkrecionális jogot az adóhatóságnak az adókedvezmények vagy  az adómentesség megállapítására, még a helyi adóknál sem.
  2. az adókedvezmény és más közvetett támogatások kimutatása a központi költségvetés tárgyalásakor illetve zárszámadáskor kötelezô
    az adókedvezmények gyakran sértik az adózási elveket (pl. a teherviselés arányosságát, ami az alkotmányból levezethetô pozitív diszkrimináció)
  3. AB határozataiban rögzítette az adókedvezményekre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga
Az államnak jogában áll  a korábban biztosított adókedvezmények mértékét, körét, igénybevétel idôtartamát a jövôre nézve korlátozni vagy megszüntetni.