I. Adóalap /kvantifikált adótárgy/
Az adótárgynak a pénzzel vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelybôl
- a, adókulcs
- b, adótétel
- egyes tételes adóknál a törvény nem határozza meg az adóalapot, hanem közvetlenül az adótárgyhoz rendeli hozzá az adómértéket (pl.: bevándorlási engedély iránti kérelem)
- tételes adóknál fordul elô az adóztatási egység alkalmazása (pl.: gépjármű adónál 100 kg)
Az adóalap meghatározásának technikái:
- a forgalmi adóknál és az egyes vagyonadóknál egyszerű
- a jövedelemadónál és a társasági adónál korrekciós tételekkel kell csökkenteni, illetve növelni, az adózás elôtti eredményt
korrekcióra akkor van szükség, ha másfajta életviszonyok szabályozására meghatározott adótárgy szolgál az adóztatás kiindulópontjául vagy a teherviselés arányossága érdekében vagy szociális szempontok miatt módosítják az adóalapot. - Kummuláció eredménye pl. SZJA összevont adóalap
védelmezett jövedelmezőség vagy a költség segítségével határozzák meg - Becslés: a tételes adóalap megállapításához hiányoznak a hiteles adatok
(általányadózáshoz képest nagyobb az adóhatóság döntési szerepe) - Minimumadó, átalányadóként is viselkedhet, az adóalap erőzióját hivatott megakadályozni
- Alternatív minimum adó: a jövedelemadónál az adóalapot csökkentô levonások, jóváírások összege meghaladná az adó összegét
- Adóalku: az adóhatóság és az adózó közti megállapodás
II. Adómérték (adótétel, adókulcs):
Az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítésébôl keletkezik
meghatározása történhet:
Az alkalmazott adómérték függ:
degresszív ha a különbözô termékekre differenciált kulcsokat alkalmaznak/
degresszív adókulcs alkalmazása, az adóalap emelkedésével csökken az átlagadókulcs (pl: USA-ban 86-ban, elmélete: ha már úgy is magasabb sávban vagy, akkor többet vonnak el tőled, nem kell, hogy még %-ban is jóval növeljék az elvonás szintjét)
meghatározása történhet:
- a, adótétellel (tételes)
- b, adókulccsal (százalékos)
- a, proporcionális: adóalppal egyenesen arányosan emelkedik a fizetendô adó összege
- b, progresszív: az adó az adóalapoknál meredekebben emelkedik, azaz átlagos adókulcs nő
- küszöb, azaz az adóalap határértékeinek átlépésekor az adókulcs vagy adótétel az egész alapra nézve nő
- réteges (sávos) progresszió: a határok átlépésénél a magasabb mérték csak a sávba eső adóalaprészre /ilyen a magyar adórendszer
Az alkalmazott adómérték függ:
- a, adónem sajátosságaitól
- b, adópolitikai döntésektôl
degresszív ha a különbözô termékekre differenciált kulcsokat alkalmaznak/
degresszív adókulcs alkalmazása, az adóalap emelkedésével csökken az átlagadókulcs (pl: USA-ban 86-ban, elmélete: ha már úgy is magasabb sávban vagy, akkor többet vonnak el tőled, nem kell, hogy még %-ban is jóval növeljék az elvonás szintjét)
III. Adómentesség: az adókönnyítések egyik formája
(!!Vigyázz ez nem =az adóalanyiság hiányával !!)
az absztrak jogviszony létrejön, de valamilyen -az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlô- ok miatt nem válik konkrét jogviszonnyá
tehát: tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik
az absztrak jogviszony létrejön, de valamilyen -az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlô- ok miatt nem válik konkrét jogviszonnyá
tehát: tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik
Tipizálás módjai:
- alanyi és tárgyi jellegű
kétféle mentesség között a különbség pl.- a,illetékmentesség esetén, ha van olyan személy aki nem részesül mentességben, az a teljes összeget köteles kifizetni.
- b, ÁFA esetén a tárgyi adómentességnél kedvezôbb a 0 kulcsos adókulcs, mert ez az elôzetesen felszámolandó adó levonására is jogosít (a tárgyi adómentességben erre nincs lehetôség).
- feltételes vagy feltétlen:
mindkettô lehet személyi és tárgyi pl:- a, forgalmi adó tárgyi adómentes termékértékesítései feltétlen adómentesek
- b, öröklési illeték feltételesen adómentes, ha lakóház építésére alkalmas tulajdonnal vagy ingatlan öröklése esetén az örökös négy éven belül, lakóházat épít.
feltételes mentességhez áll közel a meghatározott összeghatárig terjedő teljes mentesség / ilyen régen volt az SZJA-ban: 0 kulcsos jövedelemsáv/
- állandó - határozott idejű - vagy ideiglenes (pl. befektetési kedvezmények)
- Indokai és adópolitikai célok szerinti tipizálás teljes körűen lehetetlen
szociális motíváció
meghatározott gazdasági motíváció ( befektetés ösztönzés, környezetvédelem)
IV. Adókedvezmények
- az absztrakt adójogviszony mellett létrejön a konkrét adójogviszony is /az adóalanynak tényleges adófizetési kötelezettsége keletkezik, de ez mértsékeltebb összegű/
- az adómentességhez hasonló csoportokba sorolhatók, jellegük alapján
- minden preferencia csökkenti a befizezetett adó összegét, ezért a hiányt pótlólagos adóterheléssel kell behozni,
- ami a “normális” - aza nem preferált - adóforrások terhelését eredményezi
- az adóalap és az adóbevételek védelme érdekében gyakran maguk az adótörvények korlátozzák az adócsökkentés összegét pl:SZJA
- adókedvezményeket és mentességeket gyakran rejtett költségvetési támogatásnak is nevezik
- a, szűkebb értelemben: a fizetendô adó összegébôl igénybe vehetô preferenciák (%-os kedvezmények vagy összegszerű levonások, SZJA rendszerében bevezetett adójóváírás is ide tartozik)
- b, tágabb értelemben: az adóalapból adott kedvezmények is, amelyek az adóalapot mérséklik
- c, az adóalapot mérséklő kedvezményekkel rokonok a következő könnyítések:
/!!de ezek formailag nem minősülnek adókedvezménynek !! /- kedvezményes adókulcs (adótétel) alkalmazása
- kedvezô értékcsökkenséi leírás kulcsok
- különleges költségelszámolás
- széles körű veszteség elhatárolás (társasági adónál )
- d, adótechnikai megoldások, amelyek az adópreferenciák közé tartoznak:
pl: adó (illeték ) megfizetésének halasztása, felfüggesztése lehetôvé teszi a befektetési célú felhasználást pl: befektetési adóhitel /SZJA/:
!! Vigyázz!! nem = fizetési halasztással, melyet - a fizetési könnyítés keretében - egyedi határozattal engedélyez az adóhatóság - e, !! nem adókedvezmények!!:
- adóvisszatérítés: jövedelemadó túlfizetése esetén
- áfa visszaigénylés
- kompenzációs felár: mezôgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történô felvásárlás esetén
- adómérséklés, adóelengedés, fizetési könnyítés, törlés (behajthatatlanság esetében)
mert nincs közük az anyagi jogi kötelezettségekhez és jogokhoz
Adókedvezmények sajátosságai:
- tételes jogunk nem ad diszkrecionális jogot az adóhatóságnak az adókedvezmények vagy az adómentesség megállapítására, még a helyi adóknál sem.
- az adókedvezmény és más közvetett támogatások kimutatása a központi költségvetés tárgyalásakor illetve zárszámadáskor kötelezô
az adókedvezmények gyakran sértik az adózási elveket (pl. a teherviselés arányosságát, ami az alkotmányból levezethetô pozitív diszkrimináció) - AB határozataiban rögzítette az adókedvezményekre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga