Adókötelezettség:

Akkor keletkezik, ha a tényálláselemek megvalósultak

Állam látszólagosan széles jogköre van:

  • a, a tényálláselemek kialakításában
  • b,adóterhelés mértékének megállapításában van, viszont csak kivételesen kényszerítheti a polgárt, hogy a tényálláselemet megvalósítsa pl: adja el roncsautóját és fizessen utána vagyonszerzési illetéket
  • a szankcionálhatóság is határos
  • átfogja az adóalanyokat és más adózókat terhelő vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségeit
  • anyagi és eljárási adójog szempontjából is különböznek a kötelezettségek,                 

Csoportosíthatók:

  • a, funkciójuk  
  • b, alanyuk  
  • c, terjedelmük szerint / de közvetve, vagy közvetlenül az anyagi adójog keletkeztei/
  • azonos eredetűek a kötelezettségek, ha az adóköteles tevékenység egyszerre keletkezteti mind az anyagi, mind az eljárási adókötelezettséget
  • nem igényel egyedi Állig határozatot, értesítést, vagy felhívást /kivéve a nyilatkozaton, adómegállapításon alapuló adófizetés/

Eljárási adókötelezettségek Art 9.(1)§ szerint:

  • bejelentés, nyilatkozattétel  
  • adómegállapítás  
  • bevallás   
  • adó és adóelőleg fizetés   
  • bizonylat kiállítása és megőrzése  
  • nyilvántartás vezetése  
  • adatszolgáltatás
  • adólevonás és beszedés /elsősorban vállalkozó, munkáltató és kifizetőt, valamint adóbeszedésre kötelezettet terhel/
  • anyagi normán vagy adózás rendjén alapulnak, de nem mindig vezethető le az anyagi jogi adókötelezettségből
  • függetlenedhet az adófizetéstől:
    • a, anyagi jogi adókötelezettség hiánya esetén ezen esetekben is fennáll           
    • b, személyi vagy tárgyi adómentesség a kötelezettség, csak közvetett     
    • c, adóalanynak nem minősülő adózó

Költségvetési támogatás:

/ ide tartozik eljárási értelemben az adóvisszaigénylés és a.visszatérítés is/
  • a, anyagi jogi értelemben: jogosultság  
  • b, eljárási jogi értelemben: kötelezettség (adó)

Anyagi jogi értelemben:

Adóalany feltételes fizetési kötelezettsége

  • adókötelezettség meghatározása: az adóalany megjelölése + az adótárgyhoz fűződő kapcsolatának meghatározására kialakult hagyományos szabályozási technika
  • anyagi jogi tényállásra megvalósuló közvetlen joghatást hoz létrefeltételes fizetési kötelezettséget
  • közvetett joghatásaeljárási adókötelezettség keletkezése

!!az anyagi jogi adókötelezettség és az anyagi jogi értelemben vett adófizetési kötelezettség egybeesik!!
Egyéb jogi kötelzettségek: hatóság kezdeményezésére keletkező kötelezettségek pl: idézésre történő megjelenés
Általános jogi kötelezettségek: Art általános elveinek betartása

!!Adótárgy!!:

Adókötelezettség tárgyi oldala
/!!Vigyáz nem= adójogviszony tárgya., sem adó tárgya!!/
az a   a, fizikai objektum  b, dolog  c, jog  d, jogviszony  e, tény
/-újabb elméletek szerint  f, jogcím  g, magatartás is/
 amelyre az adóztatás irányul /tehát aminek létrejötte miatt kell adózni, pl: mert keresünk/

  1. jövedelmi és forgalmi adóknál: adótárgy és adóforrás - amiből fizetni kell - egybeeshet pl: befolyó jövedelem, megtakarítás, vagyontárgy értékesítése /kivétel.prohibitív és konfiskatórius adók, mert ezek célja, hogy az adóalanyt megfosszák adóerejétől/
  2. vagyonadóknál és illetékeknél: forrás ált. független az adótárgytól

!!Adó tárgya!!

az adóalany és az adótágy közti-, vagy az az adóztató hatalmat az adóalannyal összkötő kapcsolat

  • adókötelezettség alapja, az adóztatás, a követelés jogcíme
    (-Tóth János: adó tárgya helyett az adóügyi jogviszony tárgya kifejezést használja: az adózónak - az adófizetés keretében - meghatározott kapcsolata az adótárgyával és az adófizetéssel)

Garanciális szabály: adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére lehet kötelezni