Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

21. Az adótényállás általános kérdései, az adójogi tényállás alakítás és szerződés szabadság, az adóalanyok


Adótényállás: azon  

  • a, személyi
  • b, tárgyi feltételek és sajátosságok összessége, amelyek az adókötelezettség létrejöttéhez és megvalósulásához szükségesek

Gyakorlati jelenetősége:

  • a, nélkülözhetetlen  a jogalkotásban, a jogszabálytervezet összeállításánál
  • b, adópolitikai célok és a jogszabály szöveg egybeesésének ellenőrzésére alkalmas
  • c, tényállás feltételeinek szigorú és pontos meghatározása a legfontosabb a jogalkotásnálk
  • d, tényállás zártsága jellemzi az adójogot: jogszabályi feltételek nélkül nincs helye adóztatásnak: nullum tributum sine lege

Elméleti jelentősége:

  • a, az adónem pénzügytani természetének meghatározásához szükséges  
  • b, az adónem tényálláselemeinek pontos elsajátítása megkönnyíti az eligazodást az adórendszerben

Az adótényállás:

  • egy-egy adónem vagy adókötelezettséget kiváltó feltételrendszer homogén szabályozási egysége
  • ezek tv alapján meghatározott absztrakt feltételek, amelyekhöz csak akkor fűződnek - pozitív vagy negatív - joghatások, ha az az adózó a keretttényállások elemeit megvalósítja
  • csoportosíthatók a, egyszerű  b, bonyolult tényállásokra (-- ezek alapján az adókötelezettség tovább differenciálódik)

Tényállási elemek:

  1. adóalany  
  2. adótárgy  
  3. adóalp  
  4. adómérték  
  5. adómentesség  
  6. adókedvezmény
Bizonyos feltételek esetén ezek az elemek kiegészülnek pl: többlépcsős adóztatásnál adóforrás is megjelenik

Tényállás alakítás:

  • az adótényállás feltételrendszere azt a - tv-ben rögzített - keretet határozza meg, amelyen belül a felek viszonyaikat maguk, számukra a legkedvezőbben alakíthatják - ez az adóoptimalizálás / szemben a szerződéses viszonnyal, ahol a szerződések tartalma - általában - szabadon megállapítható/
  • az adóhatóság fellépésének akkor van helye, ha visszaéltek a felek a szerződéses szabadság elvével és a belső tartalom és a külső forma között ellentmondás van
  • érvénytelenség és adózás kapcsolata:
    • a, olyan semmis ügyleteknél, ahol lehetséges a reparáció—nincs szerepe az adózásnak / hiszen az új ügyletre vonatkoznak majd az adótv-ek/
    • b, nincs lehetőség reparációra: ha van gazdasági eredmény kell lenni adónak is, ezért a palástolt ügylet alapján minősítik a jogviszonyt

Adóalanyok és más személyek:  

!! Vigyázz egyik leggyakoribb kérdés, nem keverni őket !!
a tételes jog a személyeket 4 csoportba sorolja:

1. Adóalany:

Akik anyagi jogi adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást megvalósítják, s akiket az anyagi jogi norma a fizetési kötelezettéség címzettjeként meg jelöl
**!!- ez egy anyagi jogi kategória, szemben az  !!adózóval!!, ami eljárás jogi kategória

2. Adózók:

Körük tágabb, mint az adóalanyoké, Art: adóalanyok + azok is, akiknek adókötelezettségük nem az egyes anyagi adótv-eken vagy költségvetési támogatást szabályozó tv-en alapul
ezt a minőséget az Art teremti meg, ezek pl: kifizetők, munkáltatók, adatszolgáltatásra kötelezettek

3. Adó megfizetésére kötelezettek:

Adókötelezettségük származékos, meghatározott esetekben az elsődleges adókötelezett helyett kötelesek helytállni
a szubszidiárius kötelezettség, !!csak a főkötelezettségre!! terjed ki, de beszámításra sincs lehetőség pl: ha állam tartózna az adó megfizetésére kötelezettnek
a kötelezettség tekintetében - az Art szerint- nem adózók, de az adózói jogok megilletik őket is
Ilyen személyek Art 25. (2)§ szerint:  
  1. örökös-örökrészig  
  2. megajándékozott-ajándék erejéig  
  3. jogutód
  4. kezességvállaló és adótartozás átvállalója  
  5. “adóbűncselekmény” elkövetője- a cslekménnyel összefüggő adó erejéig    
  6. Gazdasági társaság helytállni köteles tagja, illetve felelősségvállaló (jogi személy    felelősségvállalásával működő társaság esetén)
  7. társasház, építőközösség esetén: tulajdonostársak
  8. közös tulajdon esetén minden tulajdonos
  9. kiskorú adótartozásaiért: szülő—általa kezelt vagyonig / munkakeresmény nem számít ide/    

4. Nem minősíthetők adózónak,

  • sem adó megfizetésére kötelezettnek, de az adótv-ek telepíthetnek rájuk jogokat és kötelezettségeket
  • a kötelezettség vagy a jog, amit a norma előír, azokat nem rájuk nevesíti Pl: aki a jövedéki-nyilvántartási kötelezettséget végzi - az adó alany megbízásából - arra vonatkoznak a nyilvántartás vezetés szabályai

Adóalanyiság

  • Az adóalany fogalma: az anyagi jogi normák teremtik meg - a tényálláselemek absztrakt szabályozásával - azt a keretet, amelyek alapján létrejön az anyagi adó-vagy költségvetési támogatási jogviszony
  • Az anyagi jogi norma funkciója, hogy meghatározza az Áht és az adóalany közti pénzmozgás feltételeit és összegét
  • Mo jogszabályokban az adóalany=adókötelezett=adófizetésre kötelezett fogalmakat szinonímként használták (ez nem mindig helyes)
  • !! Vigyázz!! az adóalanyiság anyagi jogi kategória és nem= az adójogviszony alanyával, ugyanis a konkretizálódó adójogviszonynak két résztvevője van :
  • 1. adóhatóság: az adóztató közhatalom érdekében őrzi a beszedett adót, erre a jogszabály alapján jogosult és köteles                                   
  • 2. adóalany

Adóalanyiság létrejöttének következményei:

  • 1. az adófizetési kötelezettség keletkezésekor még csak feltételes a fizetési kötelezettség az adóalany az adókötelezettség tényállását saját nevében megvalósítja, de lehet, hogy - pl: adómentesség miatt - nem jön létre tényleges fizetési kötelezettség / ha teljes alanyi adómentes is akkor is adóalany!/
  • 2. az adóalanyiság létrejötte bizonyos joghatásokat keletkeztet a, a jogutód vagy egyéb adó megfizetésére              kötelezett személyt is kötelezhetik fizetésre                                        b, az adómegállapításhoz való jog elévülése is megkezdődik
  • az adójogszabályok manapság az adó személyi hatályát határozzák meg, nem pedig az adó alanyát
  • /pl ÁFA, SZJA személyi hatályról rendelkezik, míg a Fogysztási adótv adó alanyáról/, de a személyi hatály általában szélesebb kategória, mint az adóalanyé pl: az SZJA-nál a kifizető tv-ileg nem adóalany, de a természetbeni jutttások forrásadójának alanya—tehát a személyi hatály rá is kiterjed 

Adóalanyiság és magánjogi jogalanyiság:

  • karakterisztikusan különböznek egymástól, ezért a jogalkotásban gyakran inkonzisztenciák keletkeznek emiatt
  • a, eltérés: Polgári jog (továbbiakban Pj) szerint jogalanyok:
    1. természetes személyek 
    2. jogi személyek  
    3. állam,  míg az adójogban az állam nem jogalany (esetleg végső jogosult lehetne)
  • b, közös: hogyha a cselekvőképtelen vagy korl. csel.képes - a Pj. szerint jogalany - bevételt szerez, akkor adójog alanyává is válik egyben, hiszen adófizetésre lesz kötelezett
  • c, eltérés: Pj.: a jogképesség a halállal megszűnik, míg az adójogban az elhunyt személy hozzátartozója adó megfizetésére lesz kötelezve
  • d, eltérés: az adójog nem határozza meg a jogi személyek fogalmát, csak az adózók két hagyományos csoportja - magán és jogi személyek -mellett létrehozza az egyéb szervezeteket:
    1. jogi személyiséggel nem rendelkező gt.
    2. szakcsoport 
    3. polgári jogi társaság 
    4. társasház  
    5. társasüdülő 
    6. építőközösség 
    7. minden más jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés
  • az adóalanyiságnak nem feltétele sem a jogi személyiség, sem pedig, hogy a székhely Mo-n legyen  / ezek a szabályok az egyes adótv-ekben különböznek—lásd pl:a Társasági adónál   

Elsődleges és másodlagos adóalanyiság:

Ha több személy közül az egyiknek elsőbbsége van másokkal szemben pl: építményadó elsődleges adóalanya -pl: haszonélvezet fennállásánál - : a haszonélvző, nem pedig a tulajdonos
az anyagi jogszabályok egy része több adóalanyt is megjelöl kötelezettként
  • a, egymás mellett
  • b, sorrendiséget szabva - de ilyen sorrendet szerződés is megállapíthat /ekkor beszélünk szerződéses jogalanyiságról/  

Egyéni-csoportos-szervezeti adóalanyiság:

  • a.) egyéni: az adójogi normák többségben egyetlen személyt határoznak meg a kötelezettségek hordozójaként
  • b.) csoportos:  létrejöhet -szerződéssel  (ritka) pl: szerződő felek valamelyike magára vállalja az illetékfizetést, ezért a megállapítástól 1 évig csak tőle lehet követelni /-- ez a jelenség a tartozásátvállaláshoz hasonló, de itt nem szűnik meg az elsődeleges jogalanyiság és nem is kell
  • az adóhatóság jóváhagyása/
  • c.)szerződés nélkül (gyakori) pl: tv-es öröklésnél, vagy pl: vagyonszerzési illetéknél a szerző fél/felek kötelesek megfizetni, ha pedig cserélődnek a tulajdonosok akkor 1-½ arányban fizetnek (illetéknél fennáll az egyetemlegesség), vagy pl: közös tulajdon
  • /többes adóalanyiság egy fajtája a házastársak együttadózása - pl: Németo. -, módszerek lehetnek: külön adótáblával, vagy adófelezéssel—ez a splitting/
  • d.) szervezeti: - fokozatosan nyert teret az adórendszerben - gyakran konzisztenciazavarokkal jár pl: értékpapír tulajdon esetén, nem kötödik a jogi személyként való elismeréshez

Egyetemlegesség, kezesség , tartozásátvállalás:

1 Egyetemlegesség:

  •  /Pj. szerint: nem osztható dolog esetén a teljesítést bármelyik kötelzettől vagy valamennyiüktől lehet követelni, ha pedig  egyikük teljesített, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik/
  • adójogban: a, hiányzik az oszthatatlan szolgáltatás feltétele
  • b,érvényesítésre akkor kerül sor, ha az eredetileg kötelezett adóalany nem teljesítettszubszidiárius köttelezettség, (ez ma már ritka, ebből alakult ki az adó megfizetésére kötelezettek kategória)
  • c, főként adóhatósági érdekeket szolgál

2. Kezesség:

Adó megfizetésére kezességet lehet vállalni - az Art szerint - ennek azonban az a feltétele, hogy az adott adótv megengedje, illetve, hogy az adóhatóság egyedi aktussal jóváhagyja a kezességvállalást / hiszen nem mindegy, hogy kitől követelheti a tartozást/
jelenleg egy adótv sem ad felhatalmazást ennek jóváhagyására
    

3. Tartozásátvállalalás:

szabályozása =kezességé, feltételei is
gépjárműadóról szóló tv megengedi, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek adóját a VPOP jóváhagyó határozata alapján a belföldön bejegyzett szállítmányozási vállalkozó vállalja át
Illetősség: /az adójog főként magánszemélyekre használja/
belföldi illetőségű magánszemély:
  • 1. állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye Mo / ha nincs más államban lévő áll. lakóhelye az illetősség alapja/
  • 2. ha több állam területén is van áll. lakóhelye—létérdek központja irányadó / ha más államban sincs, szokásos tartózkodási helye alapján/
  • 3. ha fentiek egyike sem állapítható meg, akkor állampolgárságot kell
  • figyelembe venni
  • szervezeteknél alap: tényleges üzletvezetés helye / Mo adótvek nem használják szervezetekrea az illetőséget, de analóg módon alkalmazzák/
adókötelezettség kiterjed:
  • a, belföldi illetősségű magánszemélyeknél: összes jövedelem
  • b,  külföldi ill. mszem. belföldről származó jövedelme

Találatok: 8810