Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

20. Az adózás alkotmányos alapjai és elvei


  • a) Mo szabályozás alpja: Alk 70/1.§ +8.§, Áht /fiz. köt csak tv-ben..,/, jogalkotásról szóló tv.
    (lásd előző tételek)
  • b) Európai alkotmányi szabályozás főbb csomópontjai:
    1. adózói minőség tartalma  2. adózók köre  3. adózás tárgya  4. adózás terjedelme 5. elvei 
    6. funkciói  7. adók meghatározására jogosult szervek  8. adózás költségvetési összefüggései
  • c) az adóviszonyok alkotmányos szabályainak terjedelmét , tartalmát határozzák meg:
    1. gazdasági berendezkedés
    2. hagyományok 
    3. államszervezet 
    4. alkotmány keletkezésének körülményei

Alkotmánybírósági gyakorlat hatása :

  • adójogalkalmazás alkotmányos feltételeinek garanciáit érvényesíti:
  • az adórendszer kialakításával, adópolititka feltételrenszerével kapcsolatban (a gyakorlat az, hogy nem kíván belelavatkozni)
  • megfogalamazott követelmények: 
    1. felelejen meg a piacgazdaság Alk-os követelményeinek
    2. ne legyen diszkriniatív
      nem minősül diszkriminációnak:
      • a, adónemek szerinti differenciálás
      • b, eltérő mértékű hozzájárulási kötelezettség
      • c, szabad gazdasági versenyből nem következik, hogy az alanyokat egyenlően kell kezelni, !de! az adómérték megállapítása nem lehet önkényes
      • d, adózási forma meghatározása, adókedvezmények biztosítása, korlátozása vagy megvonásuk
      • e, vagyoni, kereseti, munkavégzésui szempontok figyelembevétele alapján különbségtétel (az egyenlőtlenséget kívánja kiküszöbölni)
    3. a gazdasági verseny szabadságának sérelme akkor merül fel, ha a     különböző gazdasági szereplők között az adó mértékében kirívóan nagy a különbség (de az adómérték adaónemenkénti differenciált megállapítása nem sért alapjogot)

Alkotmányellenes:

  1. ha adott szabályozási koncepción belül valamely csoportra eltérő szabályozás vonatkozik
  2. a tevékenység támogatása vagy korlátozása alapjogot sért
  3. egyes jogalanyok önkényes és indokolatlan kiemelése
  4. egyes adópolititkai szabályozási koncepció egyes alanyainak közvetlen 1megkülönböztetése és hátrányos gazdasági pozícióba juttatásea
  5. ha a szabályozás hátrányos megkülönböztetést eredményez,  kiválasztott azonos vállalkozói csoporton vagy tevékenységi körön belül

Az alkotmányos alapok hiánya miatt semmisítették meg a következő tv-eket:  

  • a, ’90 lakáskamatadó ( nem volt minősített többség az elfogadáshoz)
  • b, ’80-as évek rendelettel alkotott adóit
  • c,  bizonyos helyi adókat, tv-i felhatalmazás hiánya miatt pl: szemétszállítási díj, mint közteher bevezetését

Az AB határozatok külön csoportját képezik az információs önrendelkezési joggal összefüggő határozatok, amelyek az adózás feltételrendszerét, a vagyonnyilatkozatokat és az univerzális személyi számot érintik   

Adózási elvek jellemzői:

  • a horizontális és a vertikális adóviszonyokat is meghatározzák
  • keretet adnak az adójogi normarendszer kiépülésésnek
  • pozitív módon: lehetővé teszik az adózást, negatív módon pedig: meghatározzák az adózás korlátait
  • az elvek egymásra vetítve jelölik meg saját korlátaikat - ezek az adózás alapkonfliktusaiként kezelhetők
  • értelmezésük csak egységesen lehetséges
  • az alkotmányos garanciák csak akkor nyújtanak hatásos védelmet, ha az anyagi joggal párhuzamosan az eljárási feltételek is működnek
  • az alkotmányos elvek a köv. kérdésekre adnak választ:  milyen célok érdekében?  minek függvényében?  milyen követelményekhez viszonyítva történjern az adózás?

I- Általános elvek:

  1. Általánosság: ha a feltételek adottak, a tv hatánya minten természetes személyre és szervezetre kiterjed
    közvetlenül érinti a jogalkotás mechanizmusát
    kizárja a mellékadókat, a prohibitív, konfiskatórius (elkobzás) módszereket  
  2. Létminimum adómentessége: adózásnak nem lehet célja az adóforrás teljes elvonása / az adóforrás tekintetében értelmezendő/
    az adóforrás nem csúsztatható egybe sem az adóalappal sem az adótárggyal
    az általánosság elvének --- teherviselő képességének a kofliktusa
    sokan megkérdőjelezik, tartalma és terjedelme is kétséges
    • a, egyenesadóknál: garanciális jelentőségű, hogy az  adófizetés ne veszélyeztesse az egyén létfenntartást
    • ’96-tól megszünt sz SZJA-ban az adómentes jövedelem minimum, de ez még nem eredményezi autómatikusan a létminimum sérelmét
    • b, közvetett adóknál: a szociális szempontok fel sem merülhetnek   
  3. Egyenlőség: egyenlő feltételek szerinti adózás , tehát mind a diszkrimináció, mind az adóprivilégiumok tilalma   
  4. Arányosság: az adózók vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségeit kell az adózás általánosságának és egyenlőségének elveivel összehangolni
    követelmény:
    • a, a rendezés legyen alklamas a progresszív adózás megalapozására
    • b, meg kell jelölni, hogy milyen gazdasági forráshoz igazodhat az elvonás eleme: a progresszív teljesítőképesség elve: ez csak az összadóteherre érvényesíthető, és adópolitikai kérdés
    kérdés, hogy mihez viszonyított az arányosság:
    • a, vagyonnal arányos adózás (1848 fr.alk.)
    • b, kizárólag a jövedelemhez
    • c, jövedelem mellett a vagyon megjelölése is szükséges a viszonyítási alaphoz  

II. Az adójog anyagi jogi elvei:  /csak néhány adó tekintetében igazolhatók/

Adózás elveinek csoportosítása:  

  • a, közgazdasági - jogi elvek
  • b, jogalkotási - jogalkalmazási elvek
  • c, anyagi -eljárásjogi elvek

Adam Smith-i elvek: adó legyen arányos, meghatározott, kényelmes és olcsó

Más osztályzással:

  1. fiskáli elvek—fedezeti elv
  2. etikai- szociálpolitikai elvek—jövedelem és vagyon megflelő újrafelosztása
  3. gazdaságpolititkai követelmények  -- magánszféra adókkal való korlátozása
  4. jogalkotási elvek—elentmondásmentesség, stabilitás
  5. technikai követelmények—igazgatási költségek optimalizálása
  • azok az alapevek meghatározók, ahol a jogi norma minősége jut kifejezésre, a többi elv a jogalkotók számára megfogalmazott követelmények vagy ajánlások pl: visszaható hatály, analógia tilalma
  • egyezményi adójogban szerepük jelentős pl: származási ország elve
  • külön csoportot alkotnak az eljárási elvek

Egyéb alapelvek (átfogó jelleg):

  1. adózás semlegessége / a versenysemlegesség része/ a reálszférát védi az adózás következtében eltorzuló ár és életviszonyoktól, valamint az adóztató hatalom felesleges beavatkozásától
  2. pénzügyi szükségletek fedezése: túladóztatás tilalma, a magánszféra csak a költségvetési igények kielégítése érdekében és erejéig korlátozható

III. Adózás eljárási elvei:

  • többségét az Art tartalmazza, de egyesek az Áe-ből is levezethetők
  • közvetlenül a jogalkalmazási döntés alapját képezik, főleg, ha a részletszabály a konkrét ügyre nem alkalmazható
  • tényleges tartalmuk és hatókörük a közigazgatás és a bírói gyakorlat során kristályosodi ki
  • el kell határolni a normatív jellegű jogi elvektől a szbályozó tartalmat nélkülöző deklaratív rendelkezéséeket

1. Legalitás elve:

(Art) érvényesülése feltételezi az adójog:  

  • a, anyagi  
  • b, eljárási normáinak pontos meghatározottságát
  • normához köti az adóhatóságot / nem lépheti át az anyagi és eljárásjogi korlátokat/ és az adózót, aki a jogszabályi lehetőségekkel csak azok céljának és funkciójának megfelelően élhet
  • tilos a joggal való visszaélés
  • tv céljára való hivatkozás nem elegendő, hiszen ha a cél pontosan nem rögzített, az erre történő hivatkozás jogpolititkailag veszélyes

2. Törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése:

(Art) a követelmények egymásra tekintettel határozzák meg az eljárási folyamatok határait:

  • az adóhatóság nem lépheti át az eredményesség érdekében a törvényesség határait pl: alúl-- túladóztatás tilalma
  • az elv szembekerülhet más értékekkel, amik az adózók jogbiztonságát védik

3. Adóztatás egységessége:

(Art) külön szabályokban is rendelkeznek róla:

  • jogalkotónak címzett követelmény, az adózói jogkövetés elősegítésére

4. Mérlegelés elve:

(Art) két követelményt foglal magába:

  • a, a felhatalmazás céljának megjelőlése   
  • b, a tv-és keretek meghatározása

A mérlegelési jogkör teljes kizárása indokolatlan, mert az bonyolult jogalkotói technikát igényelne és veszélybe kerülne az egyediesítés
A döntések nem felelnek meg a tv-es kereteknek, ha  

  • a, túllépték azokat  
  • b, túllépték a feltételeket    
  • c, mérlegelt tények nem felelnek meg a valóságnak  
  • d, tényállást nem tisztázták, vag megalapozatlan

5. Méltányos eljárás elve:

(Art) adóhatóságra kötelező zsinórmérce /de nem fűződik hozzá szankció:

  • Adóhatóság kötelels élni az egyediesítés eszközeivel, ha annak tv-es feltételei adottak, de nem is rendelkezik általános felhatalmazással a jogszabály felülbírálatára
  • atipikus esetekben sajátos intézkedést követel

6. Megkülönböztetés tilalma:

(Art)  pozitív és negatív irányú is tilos:
tilos az állampolgárság szerinti megkülönböztetés is: jogegynlőség biztosításának elve
kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények többsége az illetőség szerint rendezik a magánszemélyek adójogi helyzetét / á.polgárság alapján csak kivételesen  

7. Tájékoztatáshoz való jog :

(Art) adóhatóság kitanítási kötelezettségével kapcsolatos, de ez a kötelezettség csak a jogszabályok megtartásához szükséges mértéket írja elő és nem teljesítése nem szankcionált
    

8. Jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés kötelezettsége: (Art)

  • a,  jóhiszeműség: ált. más magatartás megvalósításához kötött pl: bejelentéshez
  • ha az adózó megváltoztatja korábbibejelentését az adóhatóság - különösen indokoltan - vizsgálja: melyik nyilatkozat a valódi?   mikor van szó tévedésről, vagy megtévesztésről
  • b,  együttműködés: segítse az adóhatóság feladatának végrehajtását
  • nincs hallgatási joga az adózónak saját adójával összefüggésbe
  • nem hivatkozhat bank, üzleti és magántitokra

Nyilatkozattételt, tanuvallomást megtagadhat:  

  • a, B. jogi felelősségre vonás lehetőségét hordozza
  • b, saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná
  • c, a tanu az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója

9. Szerődések tartalma szerinti minősítés elve - valódisági klauzula:

(Art) / ennek van a legnagyobb gyakorlati jelentősége:

  • rendeltetésszerű joggyakorlásnak és a  joggal való visszaélés tilalmának speciális rendelkezése
  • újabb jogfejlődés: az adóhatóságok már nemcsak a valódisági klauzula megsértésére hivatkozva avatkoznak bele a szerződéses kapcsolatokba, ha adókikerülés veszélye áll fenn, hanem új speciális rendelkezésekkel pl: kapcsolat vállalkozások belső elszámoló árának tilalma

Az adójog és a Ptk eltérései:
PTK                                                                                        Art
a) a szerződés tartalma
a szerődés tartalmát a felek szabadon állapítják meg,        valódi tartalom szerint kell   
                                                                                            megítélni az ügyleteket
attól közös megeggyezéssel el is térhetnek, ha a               és jogviszonyokat  pl: árak, az adóhatóság vagy
jogszabály nem tiltja az eltérést                                          pl: leplezett és színlelet                                         
adóhatóság nem léphet át a felek akarati                             szerződésnélvalódi tartalom                                                               autonómiáján, de vizsgálhatja,  hogy a
szerződés jellemzői megfelelnek-e a
minősítésnek/ de nem alakíthatja át a jogviszonyt, bea-
vatkozásra akkor van lehetősége, ha bizonyítja az    
eltérést a belső jogviszony és a külső forma között
b) beavatkozás
ha a szerződés érvénytelen / semmis és megtámadható/   gazdasági szemléletmódót érvényesít        
                                                                                           az  érvénytelen
nem kell külön eljárás az érvénytelenség megálla-            szerződésnek annnyiban van     
pításához                                                                             
                                                                                            jelentősége, amennyiben gazdasági
                                                                                           eredménye kimutatható
                                                                                            megítélés: palástolt ügylet alpján
                                                                                           

Találatok: 10715