Az adó és az adópolitikai konszernzusok és kompromisszumok eredsményeként alakult ki
fontos, hogy működjön olyan mechanizmus a magatartás befolyásolására, ami az önkéntes jogkövetést megalapozza, ennnek hiányában—az engedelmességre késztetés alapja: szankciókkal való fenyegetés
Egyéni jogkövetés: (önadózás tömegessé válása és kiterjesztése óta)
Függ:
- Adómoráltól: az adófizető belső készsége, hogy a szabályoknak megfelelően járjon el
- Adómentalitástól: jelentősége ott nagy, ahol a norma kikényszeríthetősége lezárul
- Társadalmi, gazdasági, polititkai környezettől
- mindezek figyelmbe vétele elengedhetetlen a jogalkotói tevékenység szempontjából, mert enélkül a jogkövetés illúziórikus
- az önkéntes jogkövetést elősegíti
- a, tájékoztatáshoz való jog
- b, adóhatóság kitanítási kötelezettsége
Adójog értelmezése:
Jogszabály lehetséges tartalmának, a jogalkotói szándék felderítése, ha az kérdéses
- a jogértelmezés és a jogfejlesztés között nincs éles határvonal
- gyakorlati jelentőségének kérdései: ki jogosult jogértelmezésre? milyen joghatása van a jogértelmezésnek? milyen módszer alapján történik ? a módszernek milyen sajátossága van?
Ki jogosult?
- mindenki számára adott a jogértelmezés - az adójog sajátossága - az értelmezési kényszer
intuitív módon lehetetlen értelmezni, rendelkezéstől eltérő magatartás büntetőjogi vagy más szankciókkal jár- oka: a SZJA áltálánossá válása, az önadózás kiterjesztése
- ehhez hatósági segítségnyújtás kapcsolódik
- Legális értelmezés- ritka, mert a jogalkotás egyszintű /végrehajtási jogszabály ritka/
- Jogalkotói jogértelmezés (lásd 17. tétel) nem kötelező, de segítheti a joalkalmazása
- a, törvényjavaslatok indoklása: de ez az adótv-ek esetén nem nyújt elég információt és nem teszik közzé a Magyar Közlönyben, mert - néha nagy eltérés van a javaslta és a tv között
javaslat és az indoklás tartalma is eltérő lehet a norma elfogadása nem egyenlő a javaslat indoklásával való azonosulással - b, Az OGY és a kormány elvi állásfoglalása ( jogalkotás a tv felhatalmazása alapján)
ilyen gyakorlat nem alakult ki - c, PM feltételes adómegállapítási joga: - ez is jogértelmezésen alapul -a legbonyolultabb esetekről rendelkezik, egyedi, konrét tényállás esetén , de nincs precedens jellege
- a, törvényjavaslatok indoklása: de ez az adótv-ek esetén nem nyújt elég információt és nem teszik közzé a Magyar Közlönyben, mert - néha nagy eltérés van a javaslta és a tv között
- Jogalkalmazói jogértelmezés a, egyedi ügyekben b, általánosan
- fontos ismeretforrás a jogkövetéshez a közig. szervek gyakorlata
- az adóhatóságok iránymutatásait és jogértelmezését azok tartalma szerint érdemes értékelni /ezek a belső normák a jogkövetés és a pénzügyiigazgatási jogalkalmazás egységessége miatt fontosak/ ellentétes jogértelmezések is előfordulnak
- jogértelmezést kiad a PM, az adóhatóságok és más miniszterek, de ez nem autentikus értelmezés, a bíróságot nem köti döntésénél, sőt! téves tájékoztatás nem okozhat - elvileg - hátrányta a jóhiszemű adózónak, de az LB szerint a tájékoztatás önmagában nem alapozza meg a kártérítési kötelezettséget egyéb feltételek is szükségesek a téves tájékoztatás tényállásának kimerítéséhez pl: a tájékoztatás nagyban hatott az adózó cselekvésére
- Bírósági jogértelmezés / LB meghatározó szerep/
- hiteles jogértelmezést csak bíróság adhat ki
- adóügyekben az államigazgatási határozatok felülvizsgálatának hatásköre telse körű
- a döntések fontosak, de egyedi ügyekre vonatkoznak, utólagosak és a kérdések eldöntésének idején már lehet, hogy új adótv van hatályban—a jogalkalmazás gyorsabban reagál az értelmezésre
- méltányossági jogkörben hozott adóhatósági döntések felülvizsgálataára - felülmérlegelési - joga van a bíróságnak
Gyakorlati jelentőségű kérdések:
- ? kétség esetén kinek a javára kell értelmezni a jogszabályt:
- a, in dubito pro fisco—Áht javára
- b, in dubitó pro fiscum—adózóéra
- a normarendszer kiterjesztő értelmezése kizárható
- a jogalkotói szándék szerint kell értelmezni
- jogértelmezés nem jelenti ugyanazt, mint a bizonyítási teher telepítésével
Jogértelmezési módok:
- nyelvtani
- logikai
- történeti
- rendszertani
- teleológiai
- összehasonlító- komparatív ( legújjabb jogfejlődés szerint)
5. teleológiai értelmezés:
Az adójogi normát a tv céljára tekintettel kell értelmezni
- meg kell különböztetni:
- a, a tényállás kereteit meghatározó normákat / ezek kiszélesítése elfogadhatatlan garanciális szempontok miatt
- b, adóztatást korlátozó normák . elfogadható ilyen értelmezés az adómentességet, adókedvezményt biztosító normáknál
(de nem lehet eszköz kiskapuk megnyitására)
Fogalmak használatának értelmezése:
- 1.köznyelvi-szaknyelvi jelentésben: általában köznyelvi jelentést kell értelmezni, ha nincs utalás a fogalom meghatározására
- a Ptk fogalmak ált. módosult tartalommal jelennek meg
- kevésbé elterjedt fogalmakat ált. maga az adótv rendezi, de más-más adójogszabályok is használhatják eltérő értelmezésben pl: vállalkozó, kifizető
- 2. rendszertani értelmezés / kiemelkedő szerepe van/: az adójogi norma értelmezése ált. a jogrenszer más normájának együttes vizsgálatát igényli
- ált azonos típusú normáknál, anyagi-eljárásjogi normáknál, egyezményi jognál van szerepe
- adótanácsadó igazi terepe: különböző normák együttes érvényesítésülésére és ezek következményeire hívja fel a figyelmet