Az adóztatás határai:

A tényleges adópolitikai döntések behatároltak, erre figyelemmel kell lenni az adópolitika kialakításánál.

  1. polititkai korlát:
    • a, abszolutl - tömeges adómegtagadás, az adósztrájk
    • b, relatív korlát. választók értékelésének befolyásolása
  2. gazdasági korlátok: a, makro-  b, mikroszintű

Magasabb egy-főre jutó GDP esetén az adóalanyok terhelhetősége is - elvileg- magasabb, de ez nem jelenti azt, hogy autómatikusan emelni is kell az adóterheket (sőt!)

→Magyarázat:

Adózás és infláció összefüggése:

1. Új megtakarítások csökkenése:

  • Illetve a régiek felélése olyan hatású, mint a hitelkereslet növekedése (tulajdonképpen hitelfelvétel csak házilag), ez pedig inflációhoz vezet, mivel elegendő jövedelem híján csökken a kereslet és a vásárlóerő, ami a beruházásoknak és a termelésnek is gátja hosszútávon.

2. Az adóemelés és az infláció:

  • Nemcsak a magánszféra  vásárlóerejét csökkenti, hanem közvetve az Áht-jét is, mivel ennek is csökkenenek a forrásai. Sajnos ez azzal a következménnyel is járhat, hogy az állam további adóemeléssel próbálná pótolni a hiányzó bevételeit, ennek pedig súlyos gazdasági következményei lennének pl: feketegazdaság uralma    

Adóemelés gazdasági határa - Gerloff tétel:

Az adóztatás határának átlépését jelenti, ha a magas adóterhek miatt szükség van arra, hogy a háztartások korlátozzák fogyasztásukat és növeljék megtakarításaikat

  • tehát túlzott mértékű az adóemelés, ha az emelkedés meghaladja a lakossági és vállalati szféra (együtt:reálszféra) megtakarításait, vagy azt az összeget, amivel a megtakarítások csökkenthetők
  • szociálpolitikai célok érdekében - pl: magas adókkal - a lakosság egy csoportjának vásárlóerejét korlátozhatják úgy, hogy abból másik réteget támogatnak  / ez tul.képpen jövedelemátcsoportosítás, de azt nem szabad elfelejteni, hogy egy alacsonyabb jövedelmű osztály még így sem fogja ugyanazokat a termékeket vásárolni, mint amit az 1. osztály vett. Sőt, lehet, hogy az sem lesz képes erre többé, így egy termékrétegre nem lesz kereslet! -- ez pedig további zavarokhoz vezethet pl: hazai tőke külföldre menekül, vagy a külföldi nem jön ide/

3. Fiskális korlát:

  • a, létminimum
  • b, Swift adózási 1x1: Ha az adómérték 2x-esre emelése nem jár az adóbevétel 2x-re
        növekedéséveltúllépték a határokat

4. Pszichológiai korlát:

Adózási hajlandóság csökkenése. Ezek a korlátok nemcsak az adózási képességggel
( = adóerő) függnek össze, hanemállami berendezkedés, adómentalitás, adóhatóságok módszerei, életkörülmények

5. Jogi korlátok:

  • a, alkotmányos korlát: Adók csak tv-ek alapján, jogorvoslathoz való jog, információs önrendelkezési jog
  • b, alkalmazhatóság korlátai pl: időbeli, területi (pl: vámszabad területekre kiterjed -e), személyi hatály
  • c, érvényesülés korlátai: szankciók    

6. Adóigazgatási korlátok:

  • adózók jogai
  • adóigazgatás működésének garanciális korlátai pl: túladóztatás, kétszeres ellenőrzés tilalma
  • anyagi-technikai gyakorlati korlátok
  • Adóterhelés: Az a teljes jövedelem és a készhezkapott jövedelem közti különbség, ami akkor járna, ha az adózót semmilyen adófizetési kötelelzettség nem terhelné / be kell számítani az árakban érvényesített adókat is!/

Adóellenállás:

Adófizető, vagy azok csoportja nem az adópolititka irányítóinak elképzelései szerint cselekszik, tehát  nem azt a magatartást tanusítja, amit a jogalkotó előírt
- elhatárolási alapok lehetnek pl: adómentességeknél: hogy tv-i felhatalmazáson alapuljon, a tv-i célra használják fel pl: választási lehetőség - pl: átalányadózás - kihasználása még nem adókikerülés

Fajtái:

  1. Adómegtagadás: polgári engedetlenség egy formája
    csoportosítás a következő kérdéseken alapul: indokok? alkotmányellenesség? célszerűtlenség? kollektív-egyéni?
    • a, Apropriáció - jogi felhatalmazás - hiánya: ha az adóztatás a parlament jóváhagyása nélkül történik (jogos)
    • b, Adótv tartalma vagy hatáskör hiány miatt: jog önlegitimálásának korlátja polgári engedetlenség: -pl: taxisblokád az üzemanyag fogyasztási adójának emelése - teherviselőképességre és igazságosságra hivatkoztak a polgárok
    • c, egyéni: az adójogi normák alkotmányos érvényessége kérdőjeleződött meg,  a funkciója pedig nem az egyén védelme, hanem a parlament és a kormány viszonyára vonatkozik
      / De! az adójogi norma célszerüségét és ésszerűségét nem lehet megkérdőjelezni/
    • d, kollektív: tömeges cselekvés, jelzés értékű, a hatalom legitimációját is veszélyeztetheti, a jogalkotót meghátrálásra készteti, hiszen a norma érvényesülése fog előbb-utóbb megkérdőjeleződni, ha a polgárok nem fizetnek—deuetudóhoz, azaz a norma megsemmisüléséhez vezethet.
  2. Adókikerülés /tax avoidace/: adóminimalizálás legális formája
    adózó kihasználja a joghézagokat és a kozisztencia-zavarokat a jogrendszerben - különböző
    adók között vagy egyes adók szintjén - ezáltal csökkenti adóterhét pl: a munkáltatók
    átalányadózás alá bejelentett egyéni vállalkozóként foglalkoztatták munkavállalaóikat
    • olyan legális eszközök igénybevétele, amit a jogalkotó,  akormányzati adópolitika ált. nem
    • kíván lehetővé tenni, de nem is tiltja!
    • általában több jogszabály - pl: PTK, Társasági jog - szabályait együttesen használják ki
    • módszerek általában évente változnak
    • országspecifikus módszerek pl: multivállalat ott mutatja ki a nyereségét, ahol a legkisebb az
    • adóteher
    • adókikerülés és adókijátszás közös eleme, hogy az adófizetőre háruló kedvezőtlen    adópolititkai döntések hatásainak semlegesítésére irányul
  3. Adómenekülés:
    • adókikerülés sajátos nemzetközi vetülete
      adórendszerek különbözőségében gyökerezik, a tőkebefektetések oda vándorolnak, ahol adókedvezményeket kapnak pl: székhely áthelyezése adóparadicsomba
      az adókikerülés eszközeit használja fel elsődlegesen és magas jövedelmű magánszemélyeknél fordul elő gyakrabban
      az elérni kívánt céloktól eltérően látensen vagy diszfunkcionálisan használják ki a mentességeket, kedvezményeket

Védelmi eszközök:

  1. gazdasági szemléletmód és valódisági klauzula: Art 1. (7) §” a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni”
  2. kapcsolt vállalkozások szabályainak megszigorítása : összevont éves beszámolót kell készíteni
  3. belső elszámoló árak korlátozása pl: kapcsolt vállalkozásoknál is a szokásos piaci árakakt kell használni a belső viszonyaikban is
  4. ÁFA korlátozás: ÁFA adó alapja a szokásos piaci ár, ha aránytalanul alacsony az ellenérték
  5. kedvezmények szigorú célhozkötése pl:SZJA
  • kettős adózási egyezmények információcserés megállapodásokat is gyakran tartalmaznak
  • Adókijátszás /tax evasion/: a törvény megsértése, illegális eszközök igénybevétele,  de nem csupán  a büntetőjogi tényállásokat kimerítő cselekményekről van szó, nehezen bizonyíthatók és magas a látens bűncselekmények száma, többnyire csak szabálysértések, néha az elkövető nincs is tisztában tevékenysége illegális jellegével
  • országspecifikus eszközök és módszerek                                                                

Adótervezés:

Adóoptimalizálás gazdasági és gazdaságossági számítások alapján, adófiz. kötelezettségek és jövedelmezőség kombinációja, de az adókikerülés határán kívül
az egyes adózó válasza az adópolititkai döntésekre és végrehajtására, összetett feladat  

Adóalap eróziója:

Szűkül a ténylegesen adóztatott források köre pl: ha túl széles körben alkalmazzák a kedvezményeket