Adópolitika:
- az adózás területén szerepet játszó gazdasági- társadalompolititkai célok pénzügyi aspektusa
a célok - döntéshozók akarata szerinti - gyakorlati átültetéséhez használt eszközök összessége
mozgástere korlátozott - gazdasági hatása egyes adófizetők, valamint adózói csoportok szintjén kimutatható
Kialakításának szintjei:
- a,egész adórendszert jellemző célok
- b, egyes adók prioritásának meghatározása
- c,adóztatás polititkája: adótv-ek gyakorlatba való átültetése
- d,adófunkciók szerinti differenciálás
Vélemények az adó politikáról:
- “csak a régi adó a jó adó “/G.Bush/, fiskális illúziók egyike: az adózás átláthatatlanságának csökkentése, közérdekldés központjában az SZJA és a TB áll, sok kis adó elfogadhatóbb, mint kevés nagy adókulcsos adó, cél: egyszerűség, áttekinthetőség, stabilitás
- Adópolitikai döntésekre a könyv az SZJA és a Társasági adó osztalékszabályozási módszereit hozza példáúl, kifejezve ezzel, hogy adópolitikai döntés, hogy mely adótechnikát kell használni osztalékszámításnál.
- A döntés jelentősége abban áll, hogy mérlegelik - az adott módszer következményeit - azaz avárható előnyöket és hártányokat.
Osztalékszámítás módszerei:
Társasági adó- SZJA-alap
1. klasszikus módszer teljes eredmény osztalék után/fejenként
2. részleges integráció ált. kiosztott nyereségre alacsonyabb kulcs , többi nyereség normál kulcs
módszere társasági szinten
• a, osztalékelvonási rendszer kiosztott nyereség részvényes: összes nyereség-társasági adó
• b, különböző kulcsok m. kiosztott nyereség kulcsa alacsonyabb, mint ki nem osztotté
• c, zéró kulcs m. ki nem osztott nyereség
mindez a részvényes szintjén
a, beszámításos rendszer a Társ.osztalék, vagy Társ. adó egy -- viszont ugyanez az összeg levonható az SZJA-ból
(tehát ezzel növelik az adóalapot)
részét beszámítják az osztalék adóalapjába adójóváírásként
b, adójóváírás levonható az osztalék - ami után Társ.
/tax credit/ adóztak - egy része az SZJA-ból
3. teljes integráció: Társ. adó gyakorlatilag adóelőleg, mert --- Szja-ból teljes összege levonható
Mo szabályozás:
1994-ig klasszikus módszer, de úgy, hogy az osztalékot mindig forrásadó terhelte részvényesi szinten és ’88 óta nem volt az összevont jövedelem része az SZJA szempontjából.
Adópolitikai célok:
/ezeket szelektálni, rangsorolni és harmonzálni kell/ teljesítmény expanziója, megtakarításra vagy felhalmozásra irányultság, a rászorultsági szempontok értékelésére, a költségvetési engensúly követelményeinek kifejejzésére irányul
stabil célok: megtakarítások ösztönzése, adózatlan jövedelem visszaszorítása, adóalap szélesítés, adókulcsok csökkentése
Adóharmonizáció jelentése:
- különböző államok adóinak és a dórendszerének összehangolása, hogy a nemzetközi piacokon fellépő
adóalanyok számára azonosak legyenek a gazdasági versenyfeltételek /pl: adóparadicsomok kiiktatása, kettős
adóztatás elkerülése/ - belső adórendszer célkonfliktusoktól mentes, racionális kiépítése: absztrakt módon megfogalmazott
adópolititkai célok összegzése - adórendszernek és elemeinek - külső, belső feltételeinek - összehangolása
Adópolitika konstans és változó elemei:
A konstans elemek:
- célok
- értékek
- egyes adók fő jellemzői
- kiszámíthatóság
Az adópolititkai döntések behatároltak, mozgásteret szűkítő körülmények:
- az adópolititka célrendszere túlnyúlik a gazd-pol összefüggéseken, ezért gazdasági racionalitástól idegen elemek is bekerülhetnek
- párhuzamos prioritások—célok ütközéséshez vezet
- miél több adópolititka döntés és hozzá kapcsolódó jogi szabályozás van hatályban, annál inkább deformálják a prioritásokat a másodlagos célok
- a korábbi adórendszerre épült új elemek megváltoztatják a régi eszközözk hatásmódját
- új cél bevezetése azt is jelenti, hogy a korábbi cél rossz volt
- másodlagos célok és funkciók átpolitizálódhatnak
Adóreform:
- létező adórendszer szerkezetének átalakítása / az adórendszer folyamatos formálásának egy erőteljesebb alternatívája/
- általában akkor, ha már túl sok az áthidalhatatlan zavaró tényező az adott rendszerben tiszta lap módszere
Adóreformok jellegzetességei:
- közvetett adók szerepe nő a közvetlen adókkal szemben
- a hozzáadott érték adózást sok helyen bevezették, mert a, könnyebben beszedhető
- b, kontroll-adó
- c, viszonylag olcsóbb
- d, rosszabb adómentalitású országokban is beszedhető
- közvetlen adók - pl: SZJA - adóalapjának szélesítése /azaz többminden után kell adózni pl: jövedelem címszó alatt/, szűkítik vagy megszüntetikaz adókedvezményeket
- főadók - különösen jövedelemadók - kulcsának csökkentése (Mo?), progresszió mérséklése, kulcsok számának csökkentése—ez azt is jelenti, hogy csökken a különbség az egyes adózói csoportok megterhelése között és kevesebb csoportba sorolják az adózókat
- jövedelmeket semlegesen adóztataják, adózási megkülönböztetések megszüntetése
- Társasági adózásnál:csökkentik a profitadók befektetési kedvezményeit (--- Mo-n pl külföldi befektető osztalék beforgatása után adókedvezmény jár), viszont a kiosztott profit adóit mérséklik
- megnőtt a helyi adózás jelentősége, különösen a vagyonadóknál
Az adózás általános tendenciái OECD országokban a 90-es években:
- lakossági megtakarítások kedvezményezése
- felvett hitelek, kölcsönök adózási előnyeinek leépítése
- munka- tőkejövedelmek kezelésének áttekintése, újraszabályozása
- TB terhek felülvizsgálata, hogy segítse a nők munkábaállását
- környezetvédelmi szempontok erősítése: ökoadók
- kp-i és helyi adózási szabályok összehangolása
- jövedelemadózás helyett a forgalmi adózás felé vezető tendenciák
- a Társ.-i és Fogyasztási adók szabályozására az EU-adóharmonizációs javaslatai és a más országok adópolitikái is hatottak