A költségvetési (a,) és adóviszonyok (b,) összefüggései:
- közterhek forrása és teherviselésük :
- a, a költségvetési viszonyok szempontjából érdektelen
- b, adózási szempontból alapkérdés
- nézőpont
- a, költégvet. visz: közszükségletek finanszírozása , befolyt közpénzek felosztása
- b, adózás: terhek teítése a társadalmi csoportokra, tagjaira
- független “zsebek” : a viszonyok finanszírozásának módját, és a döntési jogkörök elhatárolását jelzi az is, hogy az adóhatóság nem utasíthatja el az adózó részletfizetési, vagy adómérséklésre irányuló kérelmét, merthogy a központi költségvetés egynsúlya felborult.
- bevétel jogosultja
- a, a támogatott
- b, Áht egyik alrendszere, az adózónak nem lehet beszámítási kifogása az az adott
- tulajdonosi autónómia
- a, nem korlátozza és az igénybevétel elmaradása sem von szankciót maga után (sőt!)
- b, az adózás korlátozza
Költségvetési támogatás az Art 3.§ szerint
“A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalap terhére a tv-ben meghatározott feltételek alapján jutatott támogatása ( a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás)”
A különböző költségvetési támogatások forrása: az Áht.
A különböző költségvetési támogatások forrása: az Áht.
!! Nem tartozik a költségvetési támogatások közé !!
Ha a tv másként nem rendezi, ezekre a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
- a, adóvisszaigénylés (ÁFA): ha az ÁFÁs elszámolású pl: vállakozó olyan ÁFÁS árut vesz, melynek ÁFÁ-ját tovább gördítheti és az adott elszámolási időszakban így többet fizetett ki, mint ami őt valójában terhelné, akkor vagy visszaigényli ezt az összeget, vagy pedig a következő elszámolási időszakra beszámíthatja ÁFA fizetési kötelezettségeivel szemben. /Úgy mondják szépen: a levonható előzetesen felszámított adó összege meghaladja az adómegállapítási időszakban kötelező befizetéseket/
- b, az adóvisszatérítés (SZJA): ha a naptári évben levont adóelőleg több, mint évvégén a fizetendő adó teljes összege, akkor az adóhatóság visszatérít, ha nincs más Art-ben meghatározott adótartozása és nem rendelkezett úgy az adózó, hogy az összeg maradjon a folyószámláján
- A levonás anyagi jogi, a visszatérítés eljárás jogi intézmény - c, !! Vigyázz !! nem költségvetési támogatás az adójóváírás, mert ez sajátos adópreferencia. Ez egy speciális jövedelemadó számítási módszer kizárólag vagy részben bérjövedelemmel rendelkezők számára. Az intézmény célja mérsékeltebb adóztatás. /ált nem jár adóvisszatérítéssel/
- d, Adó kérelemre történő visszafizetéséről (ÁFA) akkor beszélünk, ha az importált terméket - jótállási igény alapján - visszaküldték a származási országba és ezt az importáló igazolja (inkább adóvisszatérítéshez hasonlít, mint az adóvisszaigényléshez)
Eltérés az adóktól:
- ált. nem tv-ben szabályozottak /érdemi döntés vagy közig szervvé vagy kuratóriumé/
- feltételeiket kazuisztikusan rendezik
- a szabad belátáson -felhatalmazáson- alapuló mérlegelés gyakoríbb a felhasználásnál
- igénybevevők mozgástere lényegesen kisebb
- célhoz kötöttség
- szabályozásuk kevésbé stabil
Költségvetési támogatások csoportosítása funkciók szerint:
- vállalkozások támogatása—gazd.pol szempontok alapján, pl: mezőgazdaság-, ipar-, kereskedelemfejlesztés
- magánszemélyek támogatása /”alanyi jogon” / -- szoc.pol. szempontok meghatározók, pl: munkaügy
- regionális és környezetpolitika tám.
- egyéb pl: rendkívüli támogatás a lakosság számára
A költségvetési juttatások mozzanantai:
- a, odaítélési feltételek meghatározása / ált. normatív szabályozás, gyakori a vegyes szabályozás: egyes feltételeket jogszabály határoz meg, másokat közig. szerv pl: pályázat, kivételesen teljes mértékben hiányozhat a normativitás pl: egyedi támogatások , ahol a döntések egyedi aktusok—a támogatás jogcímét, összegét és jogosultját is a pl: kormányrendelet határozza meg. Ez azonban nem jelenti a jogi szabályozottság hiányát, mert pl. a végső keret meg van határozva/
- b, odaítélés, elszámolás
A költségvetési támogatás típusai:
- 1.a) tágabb értelemben: Az Áht rendszerén, alrendszerén belül végrehajtott jövedelem átcsoportosítás (pl: központi költségvetésből az önk-nak jutatott pénzforrás)
- 1. b) szűkebb értelemben: az Áht alrendszerén kívülre, egyenértékű ellenszolgáltatás nélküli juttatás
- 2. a)közvetlenűl nyújták : Áht-ból közvetlenül az igénylőhöz kerül
- 2. b) közveteve nyújtják pl: adókedvezmények, állami kezességvállalás, preferenciális kamatláb, hitelgarancia, jótállás veszteségekre, állami részesedés szerzése társaságban
- 3) melyik Áht alrendszer nyújtja / pl: kp-i költségvetés központosított előirányzatait a hely önk folyósítja pl:lakossági közműfejlesztés/
- 3.a) Elkülönített állami pénzalapok: 96- ban számuk jelentősen visszaesett 18-ról 5-re és forrásaik is - a bruttó elszámolás elvét követve - átkerültek a kp-i költségvetésbe.
- A Médiatörvény nevesíti a hatodikat a Műsorszplgáltatási Alapot. A korábbi alapok céljai felett az OGY gyakorol érdemi ellenőrzést és belszólhat a kiadási előirányzatokba is. Ált céladó jellegű bevétellel rendelkeznek pl: munkavállalói járulék, kultúrális alap.
Ma is létező Alapok:
- Útalap
- Vízügyi Alap
- Központi Környezetvédelmi Alap
- Munkaerőpiaci Alap
- Nemzeti Kultúrális Alap
- Műsorszolgáltatási Alap-
Önkormányzati támogatások /ált. szociális jellegűek/
- 4. a, pénzbeli
- 4. b, nem pénzbeli támogatás pl: természetbeni juttatás, utalvány
- 5. célok szerint:
- a, vállalkozási célra pl: gazd.fejl, mezőgazd tám., kereskedelmi pol célok
- b, foglalkoztatási és munkaügyi célra pl: foglalkoztatáspol
- c, területpolitikai és környezetvédelmi célok
- d, szociális- egészségügyi- kultúrális- oktatási- tudományos célra
- e, egyéb pl: rendkívüli támogatások, úgy mint lakáspolitikai célok
*Magyarázatok:
!! Vigyázz !! Különbség van a szubvenció és az állami támogatás között
Szubvenció: olyan kormányzati transzfer, ami - közvetlenül vagy közvetve - hasznot
hoz az adott vállalatnak, melynek célja a piaci állapotok megváltoztatása és nincs
egyenértékű ellenszolgáltatás.
- távoli célja, hogy a gazdaságot támogassa, azonban nem szociális jellegű támogatás,
tehát nem próbál egy elszenvedett gazdasági hátrányt kiegyenlíteni.
Ezzel szemben állami támogatás: torzítja a piaci versenyt és a tagországok közti kereskedelmet - integrációk esetén - és néha olyan terheket könnyítenek, amelyeket a vállalatnak kellett volna viselnie.
!!Negatív adók!! olyan költségvetési támogatás, amelynek
- a, jogosultsági feltételeit teljes terjedelmében meghatározza a tv—a jogosultság ex lege keletkezik,
- b, a pénzszolgáltatás iránya tér el az adóktól
- c, viszont az érvényesítés elválik a jogosultság keletkezésétől és nem autómatikus
Fogyasztói árkiegészítés: normatív költségvetési támogatás, a már megfizetett adókból térít vissza az állam pl: hatósági áras különjárati autóbusz, vagy utazási kedvezményes belvizi személyszállítás esetén
ha: a kedvezményt nem üzletpolitikai - vagy más egyéb - célból nyújtják