Az adózással kapcsolatos általános kérdések: miért kell? joga van-e az államnak adót szedni?
Válaszok a történelmi korok szerint:
  • adózás legitimációjának kisérlete a polgári alkotmányosság kezdeténél, ekkor ugyanis - XVII-XIX. század -a válaszok legitimációs funkciót töltöttek be az adóelméletekbe
  • XIX. század intervenció, ekkor nem magát az adózást, hanem az intervenció egészét kellett legitimálni
  • ma már csupán egyes adókat vagy azok mértékét kell elfogadtatnia a kormánynak az állampolgárokkal

Az adó hatalmi jellgével kapcsolatos elméletek:

  1. Ekvivalencia elmélet: természetjogias felfogás , amely szélsőségesen legitimálja a hatalmi elemet,az állam-adózó viszonyt piacgazdasági analógiaként fogalmazza meg / ez leginkább a csere-értékelméletekben fogalmazódik meg. A csereelméletek az adózásban a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonyát analogizálják, míg az érdekelméletek  egyenértékűséget feltételeznek az adó valamint az állam által az adózók érdekében teljesített szolgáltatásai között/
  2. Áldozati elméletek: a természetjogi helyett liberális államfelfogás jellemző, valamint  “univerzalisztikus adófelfogás”, ami szerint  végeredményben minden az államé, tehát az államnak - az erkölcsi eszményt megtestesítő intézménynek - joga van ahhoz, hogy bármit magához vonjon. Az adó kötelezettség vagy kényszerjárulék. Szerintük a fizetőképesség a jövedelem növekedésével együtt nő, ezért méltányos “áldozatot” kell kikényszeríteni.
  3. XVIII-XIX századra jellemző a cenzus, az adózói forintok jelenléte: /!! ez nem elmélet !! / a cenzus segítségével a tulajdonos nemcsak adózó, hanem bele is szólhat a közpénzek felhasználásába.

Az adózás igazságossága: az adóterhek igazságos - arányos - terítése:

  1. etikai
  2. gazdasági
  3. alkotmányossági kérdés    

A kérdések következőképpen megközelíthezők

1) Milyen elosztási  elv alapján történik az adóterhek megosztása?

  • a) teljesítményelv-teherviselő képesség elve: /pl: jövedelemhez viszonyított fizetés/ az elv szempontjából érdektelen, hogy az adózó milyen közszolgáltatásokat kapott
    • a1. horizontális igazságosságról - egyenlő elbánás elvéről - beszélünk, ha az azonos teljesítőképességgel rendelkezők ugyanannyi adót fizetnek (megkülönböztetések alapulhatnak pl: családi körülmények, (jövedelemforrások szerint)
    • a2. vertikális igatságosság- szubjektív teljesítőképesség szerinti adózás -: a különböző fizetési képességgel rendelkezők eltérő összegű adót fizessenek. Megoldás pl: progresszív adózás, ennek két fő motívuma van:
      • az esélyek és a gazdasági hatalom egyenlőtlenségeit igyekszik mérsékelni
      • nem igényli, hogy a piaci viszonyokba, és a gazdasági tevékenységekbe közvetlenül beavatkozzanak a hatások eléréséhez.
  • b) haszonelv - benefit principle, ekvivalenciaelv: azt a hasznot kell figyelembe venni, amit az egyén vagy az adózók egy csoportja okoz a közhatalomnak. Az elv szerint az adó akkor igazságos, ha arányos a haszonnal vagy költséggel, amit a közösségnek okozott. Az elv hártránya, hogy nem vesz tudomást a rászorultságról. / ált:tárgyi adók esetén érvényesül/
  • c) fejadó-elv
    Az adóalanyok számára - teherviselő képességüktől függetlenül - egyező terhelést jelent.
    /pl: Margaret Thatcher által bevezetett “poll tax” helyi, adó jellegű hozzájárulási kötelezettség/

2. Elválaztható-e az adózás igazságossága az elosztási rendszer egészétől, a jövedelemtranszferektől?

Gyakorlatban felmerül pl: hogy az adózás és a szociális juttatások rendszere egységes elvek szerint alakuljon vagy egymástól függetlenül, meghatározott prioritások alpján

3.Az adózás igazságossága az adójogi normákra vagy azok érvényesülésére vonatkozik-e?