Az Áht-ba befolyó bevételeket:  

  1. magán - pl: privatizációból származó bevétel
  2. közjogi bevételekre oszthatjuk, a közjogi bevételeken belül pedig két nagy csoport létezik ezek:
    • a, fiskális
    • b, államigazgatási jellegű bevételek /pl: szabálysértési bírság/

A fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban rendelkezni kell arról is, hogy a bevétel mely Áht alrendszert illeti meg.   

A központi költségvetés bevételeit képezik:

1. fiskális bevételek:

  • 1.a adó
  • 1.b illeték / elhatárolás az adótól/:
    • egyén vagy szervezet egy állami szerv nem gazdasági természetű ellen- szolgáltatását veszi igénybe, de nem közvetlenül a közszolgáltatásért, hanem az eljárásért kell fizetni
    • a kezdeményezett eljárás kimenetelét nem befolyásolja, hogy az ügyfél lerótta-e már az illetéket
    • nincs szoros összefüggés az illeték összege és az eljárás lefolytatásától várt anyagi előny között                                            
    • az eljáró szerv működése független az illetéktől, /általában nem abból finanszírozzák az intézményt/                                                     
      / Leginkább a jogalkotótól függ, hogy hozzákapcsolja-e a közbevételt valamely állami szerv eljárásához, ha nem, akkor adóként, ha igen, akkor pedig általában illetékkénk intézményesíti azt./
  • 1.c vám: sajátos forgalmi adó jellegű kötelezettségek, amelyek a határátlépő árumozgásokkal kapcsolatosak, az országba való belépéskor.
    A vámteher több, mint a vám, ugyanis  más kötelezettségeket -
    pl: 1.termékimportot terhelő forgalmi adókat, 2.illetékeket, 3.díjakat és 4.más jogszabályon alapuló befizetéseket és 5.vámbiztosíték megállapításánál forgalmi adót - is tartalmaznak
    A vámárúra ki lehet vetni: 1. vámpótlékot  2. dömpingellenes vámot  3.értékkiegyenlítő vámot
  • 1.d vámbiztosíték  
  • 1.e járulék: rendszerint az elkülönített állami pénzalapok és TB alapok céladóinak elnevezése, de lehetséges gazdasági jellegű szolgáltatásokért is  
  • 1.f hozzájárulás                           
  • 1.e bírság: adózási szempontból két csoportra oszhatók:
    • a, fiskális jellegű közbevételek teljesítésének pü-i szankciói 
    • b, államigazgatási jellegű kötelezettségek, korlátozások, tilalmak megsértésének szankciói
  • 1.g díj: az igazgatási szolgáltatások díja és az eljárási illeték között nehéz különbséget tenni, legfeljebb a szervek költségvetési finanszírozásában van eltérés /pl: a díj maradhat elsősorban a szervnél és abból csupán meghatározott hányadot kell a kp-i költségvetésbe fizetni/
    A díjakon belül gazdasági szolgáltatásokért áró dijakat is megkülönböztethetünk, amik hagyományosan szintén közbevételek /pl: eredetileg: közlétesítmények fejlesztésével kapcsolatos fizetési kötelezettségek voltak, de ilyenek a gazdasági kamarai díjak is, amelyek !! nem adók!! , de adók módjára behajtható közjogi bevételek
  • 2.privatizációból, koncessziós szerződésekből származó és a  költségvetési tv-ben meghatározott bevételek
  • 3. költségvetési szervek működéséből, tevékenységéből származó bevételek
  • 4. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek pl: támogatások, segélyek