Az Áht-ba befolyó bevételeket:
- magán - pl: privatizációból származó bevétel
- közjogi bevételekre oszthatjuk, a közjogi bevételeken belül pedig két nagy csoport létezik ezek:
- a, fiskális
- b, államigazgatási jellegű bevételek /pl: szabálysértési bírság/
A fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban rendelkezni kell arról is, hogy a bevétel mely Áht alrendszert illeti meg.
A központi költségvetés bevételeit képezik:
1. fiskális bevételek:
- 1.a adó
- 1.b illeték / elhatárolás az adótól/:
- egyén vagy szervezet egy állami szerv nem gazdasági természetű ellen- szolgáltatását veszi igénybe, de nem közvetlenül a közszolgáltatásért, hanem az eljárásért kell fizetni
- a kezdeményezett eljárás kimenetelét nem befolyásolja, hogy az ügyfél lerótta-e már az illetéket
- nincs szoros összefüggés az illeték összege és az eljárás lefolytatásától várt anyagi előny között
- az eljáró szerv működése független az illetéktől, /általában nem abból finanszírozzák az intézményt/
/ Leginkább a jogalkotótól függ, hogy hozzákapcsolja-e a közbevételt valamely állami szerv eljárásához, ha nem, akkor adóként, ha igen, akkor pedig általában illetékkénk intézményesíti azt./
- 1.c vám: sajátos forgalmi adó jellegű kötelezettségek, amelyek a határátlépő árumozgásokkal kapcsolatosak, az országba való belépéskor.
A vámteher több, mint a vám, ugyanis más kötelezettségeket -
pl: 1.termékimportot terhelő forgalmi adókat, 2.illetékeket, 3.díjakat és 4.más jogszabályon alapuló befizetéseket és 5.vámbiztosíték megállapításánál forgalmi adót - is tartalmaznak
A vámárúra ki lehet vetni: 1. vámpótlékot 2. dömpingellenes vámot 3.értékkiegyenlítő vámot - 1.d vámbiztosíték
- 1.e járulék: rendszerint az elkülönített állami pénzalapok és TB alapok céladóinak elnevezése, de lehetséges gazdasági jellegű szolgáltatásokért is
- 1.f hozzájárulás
- 1.e bírság: adózási szempontból két csoportra oszhatók:
- a, fiskális jellegű közbevételek teljesítésének pü-i szankciói
- b, államigazgatási jellegű kötelezettségek, korlátozások, tilalmak megsértésének szankciói
- 1.g díj: az igazgatási szolgáltatások díja és az eljárási illeték között nehéz különbséget tenni, legfeljebb a szervek költségvetési finanszírozásában van eltérés /pl: a díj maradhat elsősorban a szervnél és abból csupán meghatározott hányadot kell a kp-i költségvetésbe fizetni/
A díjakon belül gazdasági szolgáltatásokért áró dijakat is megkülönböztethetünk, amik hagyományosan szintén közbevételek /pl: eredetileg: közlétesítmények fejlesztésével kapcsolatos fizetési kötelezettségek voltak, de ilyenek a gazdasági kamarai díjak is, amelyek !! nem adók!! , de adók módjára behajtható közjogi bevételek - 2.privatizációból, koncessziós szerződésekből származó és a költségvetési tv-ben meghatározott bevételek
- 3. költségvetési szervek működéséből, tevékenységéből származó bevételek
- 4. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek pl: támogatások, segélyek