Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

08. Pénzügyi jogi noram és a pénzügyi joviszony

   

Pénzügyi jogi norma:

  • a társadalmi viszonyok sajátos visszatükröződése, amely meghatározott magatatásokat ír elő a kötelezetteknek
  • minden jogi normának meghatározott célja és feladata van.
  • tehát az állami funkciók érvényesítéséhez szükséges péntügyi magatartást ír elő a természetes és jogi személyek számára.

Szerkezete:

  1. hipotézis     
  2. diszpozíció     
  3. szankció                 

Olyan normát amelyben minden elem elhatárolható - zárt norma - főként a közbevételi jognál találunk, mert pl: az Áht jogban és a monetáris irányításnál a hipotézis és a diszpozíció általában összefonódik, a szankcióként pedig más jogágak - pl: polgári jog  - kell alkalmazni.

Normák csoportosítása:

1) Céljai szerint:

  • (szűkebb értelemben): -az államgazdaság működése
  • (tágabb értelemben): -vagyoni viszonyokhoz rendel kötelelző pü.-i magatartást rendszerezi az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését    

A normák társadalmi céljai:

  1. közbevételi normák: bevételek szerzése az állami funkciók ellátásához
  2. Áht.-i normák: pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet 
  3. monetáris irányítás: Áht-n kívüli gazdálkodási szférara hatás a nemzetgazdaság érdekében
  4. devizajogi normák: a külföldi és nemzetközi szféra - elsősorban azok monetáris  jogintézményeivel - történő kapcsolatfelvétel
  5. számviteli normák: szervezeti-pénzügytechnikai feltételek rendezése

2) Hatályuk szerint:

  1. területi norma  pl: önkormányzati  rendeletben megállapított helyi adó mérték/
  2. periodikus norma  pl: zárszámadási tv. megalkotása, minden évben egyszer kötelező/
  3. terminusos norma

3) Az előírt magatartás szerint:

  1. kogens pl: adójogi norma
  2. diszpozitív norma (ritka) pl:illetékjog közös szerzők megegyezhetnek abban,
    hogy melyikük fizesse az illetéket, ha nem döntenek az Illetéktv. irányadó / A fizető személye közömbös az Áht szempontjából, csak a befizetés kötelező/
  3. tiltó normák pl: kp-i költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre  
  4. megengedő diszpozíciójú norma pl: adóalany megválaszthatta, hogy tevékenysége után  SZJÁ-t vagy Társasági adót fizet (ilyen volt régen az egyéni vállalkozó)   

!! Vigyázz !! a megengedő diszpozíciójú norma és a diszpozitív norma nem ugyanaz!
A megengedő diszpozícójú normánál a norma rendelkezése: választani kell, ha ennek nem tesz eleget az alany, akkor megszegte kötelezettségét. Miután a választás megtörtént a döntés megfelelő teljesítés kötelező, utána már nem válthat adónemet az alany.
Ezzel szemben a diszpozítív normánál választás nélkül is teljesül a norma, beáll a kötelezettség, az alanynak pusztán joga van eldönteni, hogyan hajtra végre a kötelezettséget.  

4) Speciális normák:

  1. kodifikációs norma, itt további törvényalkotásra utal a norma
  2. technikai normák—norma jellege jogelméletileg vitatott
  3. pénzügyi-rendező normák, szabályokat fejeznek ki  pü-i folyamatok nyilvántartásának,
    rendszerezésének érdekében
  4. pü-i-gazdálkodási-ellenőrzési elveket deklaráló normák  /nem zárt normák/

! ! A normák csoportosítása szerint rendezhetők a pénzügyi jogviszonyok is, így tagozódik a pénzügyi jog “különös része”.

Pénzügyi normák hatálya:  

  1. időbeli
  2. területi  
  3. személyi /pl: csak deviza belföldiekre/

Pénzügyi jogviszony:

Hatalmi-vagyoni - valamint ezek szervezésére vonatkozó . viszony, amelyeket a pénzügyi jogi norma hoz létre
Alanyai→

  • a, hatalmi pozícióban:
    1. OGY
    2. kp-i igazgatás
    3. helyi önkormányzati szervek
  • b, más jogalanyok:
    1. természetes személyek
    2. jogi személyek
    3. belföldiek
    4. külföldiek

a,+b, -- állampénzügyi  viszonyokat létesítenek egymással

Pénzügyi jogviszonyok tárgya:

Állampénzügyi magatartás / pénzeszközök mozgatása, bevonása, tartalékolása/

Eljárási jogviszonyok:

Az állampénzügyi magatartásokhoz kapcsolódnak

Jogviszonyok csoportosítása:

  • 1.a  befejezett jviszonyok—Áht jog
  • 1.b  absztrakt jviszonyok—közbevételi jog / konkretizálásukhoz további jogi
    tények szükségesek/
  • 2.a  belső jviszonyok : államgazdaság keretében az egymásnak alá vagy
    mellérendelet szervek felé rendezik a pénzeszközök elosztását, felhasználását
  • 2.b  külső - hatósági - jviszonyok független pozícióban lévők  kapcsolata a pü-i
    jogviszony keretében, itt jogorvoslat is található, ált: közbevételi jogra jellemző

Találatok: 5017