A makroökonómiai folyamatok befolyásolásának másik eszköze, fő célja a gazdasági növekedés elősegítése, az árak külső egyensúlyának elérése. A kereskedelmi bankok tartalékainak szabályozásával fejt ki elsősorban anticiklikus hatást. A monetarista közgazdászok szerint a pénz és hitelpolitika legfontosabb célja az, hogy megakadályozza , hogy a pénz jelenléte zavarokat okozzon a gazdaságban.
/pl: ha túl sok pénz van a forgalomban és hátterében nincs fizetőérték - pénz elértelenedése- akkor fellép az infláció,. Az egyensúly helyreállításának egyik módja a pénz leértékelése, tehát a valódi fizetőértékhez igazítják a “papír” értékét, valamint a felesleges, felhalmozott mennyiséget kivonják a forgalomból./
A pénzügyi jog monetáris területére vonatkozó szabályanyagát adják:
- monetáris pénzügyi jog - bank-, pénzintézeti jog, amely a hitelezést, a pénzforgalmat és a devizaforgalmat is szabályozza
- nemzetközi pénzügyi jog - ide tartoznak a kettősadózási egyezmények, vámegyezmények és az egyes nemzetközi szervetzetek szabályai—egyesek szerint ez külön jogterület
A monetáris politika határozza meg a:
- kamatszinvonalat
- a monetáris aggregátumok kezelését
- árfolyamok kezelését
- belföldi hitelállományt.
- a monetáris politika közvetlen eszközei :
- a kamatszabályozás és a hitelplafonírozás
- közvetett eszközei :
- a kötelező tartalékráta változtatása, a kötelező tartalék,
a rediszkontpolitika, a nyiltpiaci múveletek, a tőke- és folyó
devizaműveleltek szabályozása
- a kötelező tartalékráta változtatása, a kötelező tartalék,
- a monetáris politika közvetlen eszközei :
A monetáris politika intézményei:
- kereskedelmi bankok
- monetáris hatóságok:
- a, Jegybank: MNB tv. 5.§ “ befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet.
A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével előmozdíja a
gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
- a, Jegybank: MNB tv. 5.§ “ befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet.
Befolyásolja az általa kibocsájtott pénz mennyiségét.”
A rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolititkai programját, az önállóan kialakított monetáris politikai irányeleveket az MNB elnöke bemutatja az OGY-nek.
Eszközök:
1) Kötelező tartalékráta:
A hitelintézetek idegen forrásainak - bankközi betétek és hitelek mentesek ezalól a megkötés alól - arányában meghatározzák, hogy mennyi tartalékot helyezzen el a kereskedelmi bank a Jegybanknál. ( jelenleg 12 %)
A ker. bank kamatot kap a Jegybanktól az elhelyezett forrás fejében forint betétekért 13 %, devizáért 14 %-ot ( korábban 14,5% és 21% volt ugyanez az arány)
2) Árfolyamok:
Megállapításuk és befolyásolásuk rendjét a kormány állapítja meg az MNB egyetértésével, a kialakított árfolíamokat pedig az MNB védi és befolyásolja intervenciójával.
*Intervenciós sáv: a Magyarországon pénzforgalomban lévő deivza mennyiségét az MNB úgy befolyásolja, hogy a rendelkezésére álló határok között a dollárt kivonja, azaz forintra váltja, vagy a forintot váltja át dollárra. Az első beavatvozásra akkor kerül sor, ha túl sok felhasználatlan külföldi fizetőeszköz van Mo-n ami kedvezőtlenül hathat a forint árfolyamára, ilyenkor a Jegybank megveszi adevizát a kereskedelmi bankoktól, ellenkező esetben pedig több devizát bocsájt a ker. bankok rendelkezésére. A Jegbank a forint árfolymának machinálásával védi saját pénzét.
3) Refinanszírozás: ezen belül :
- a, rediszkontálás - viszontleszámítolás- azaz a Jegybank leszámitolja a ker. bankok váltóit és értékpapírjait, amiért egy meghatározott hányadot levon a számlaösszegből. A levont mérték a diszkont. (jelenleg 19,5 %, de az MNB pénzintézetenként határokat állapít meg arra, hogy egyedileg mennyi váltó viszontleszámítolását engedi meg.) Közgazdasági összefüggés, hogyha a kereskedelmi bank MNB-ben elhelyezett betéteinek napi kamata magasabb, mint a rediszkontláb, az ösztönzi a váltóleszámítolást, hiszen akkor saját betéteit növelheti, ami magasabb megtérülést biztosít a ker. banknak.
- b, refinanszírozási hiteleket nyújt az MNB a ker. bankoknak -általában értékpapírt- , hogy a ker. bankok tovább hitelezzék, de fedezetül nem fogadhatók el a ker. bank saját értékpapírjai. Ma már nem gyakori művelet, általában a külföldi hiteleket szokták eljuttatni ezzel a módszerrel a gazdaságba.
- c,repo: (nyiltpiaci művelet, fordításban: repurchase agreement: kétszereplős művelet) értékpapír ügyletek - határidős - visszavásárlási megállapodással. Ezen belül aktív repo, ha a Jegybank énzt ad a ker. banknak értékpapír ellenében, passzív pedig, ha a jegybank maga adja el az állampapírját a ker. banknak. Meghatárotzott idő után pedig - megfelelő kamat ellenében - visszacserélik.
- d, egyoldalú piaci művelet: outright: A Jegybank vesz vagy elad értékpapírt. A betét arra szolgál, hogy a kereskedelmi bank pénz helyezzen el az MNB-ben, ezzel a Jegybankkiszívja a pénzt a kereskedelmi banktól
- e, devizaswop: (nyiltpiaci művelet: devizabetét-csere) a JB devizát vesz azonnalra, vagy devizát ad el meghatározott határidővel, az MNB-ben elhelyezett forint betétekért devizát kap, vagy fordítva
4) Költségvetés finanszírozása:
A KESZ átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására a költségvetés éves tervezett bevételeinek legfeljebb 2 %-ig hitelt nyújthat az MNB. Korlát egy hónapban legfeljebb 15 napra. A központi költségvetésen kívül a JB nem tarthat kapcsolatot az államháztartás más alrendszereivel és állampapírt sem vásárolhat közvetlenül az államtól.
5) Kamatok:
MNB alkalmaz rögzített, mozgó, kedvezményes és büntető kamataot,valamint jegybanki alapkamatot és napi pénzpiaci kamatot. Legfontoabb a jegybanki alapkamat, ami irányadó a kereskedelmi bankok kamatképzésére. A mindenkori szintet a Magyar Közlöny teszi közzé.
6) Hitelplafonírozás:
Pénzintézetenként maximálják, hogy mennyi lehet a pénzintézet által nyújtott hitelállomány
Hitelplafonírozás és dezintermediáció: A vállalkozások és a háztartások között a bankok közvetítik a pénzt ( ekkor intermediációról, közvetettségről beszélünk). Ha azonban a bank elérte hitelezési lehetőségének maximumát, akkor a vállalatok tőkeigényeik kielégítésére más forrásokat fognak keresni -pl: váltót állítanak ki, vagy értékesítik tartalékaikat- ez a dezintermediáció, azaz a közvetítettség hiánya. Ez azért jelentős, mert ha túl nagy a hitelkínálat, akkor felmerül annak a veszélye, hogy a hiteleket is hitelekkel fizetik vissza, ami a ténylegesen működő tőke visszaszorulását okozza. T
További monetáris irányítók ( az MNB és a Kincstár melett):
- a) Pénzügyminiszter
- b) Jegybanktanács: az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve.
Tagjai: MNB elnöke, alelnökei max 5 fő, és az alelnökök+1 fő számú tag, akiket a miniszterelnök javaslatára - az MNB elnökkel egyetértésben- a köztársasági elnök nevez ki. Feladata határoz az éves monetáris politika irányelveiről, az eszközök megváltozásáról és az árfolyampolitikával kapcsolatos álláspontjáról.
Monetáris irányítás az USA-ban (bonyolultabb)
Irányító szervek:
- FED /központi tarttalékolási rendszer/
- dönt kamatlábakról, tartalékelőírásokról és irányítja a szabályozási múvelelteket - 12 Tartalékolási Bank
- Szövetségi Nyiltpiaci Bizottság / tagja a FED igazgatósága és a 12 Tartalékolási Bank/
- dönt a nyiltpiaci műveletekről
→Megjegyzés:
Monetáris aggregátumok: a pénzmennyiség összetevői / a fizetőeszközöket csoportosítja likviditásuk alapján/
IMF Magyarország
Mo -- kibocsájtott bankjegy és érmeállomány
/monetáris bázis/ pénzintézetek Ft és devizabetéte a JB-nál
M1 készpénz - a forgalomban lévő pénz Mo
/tranzakciós pénz/ látra szóló betétek pénzintézeteknél lévő látraszóló vagy folyó-
alapmennyiség folyószámlaállományok számla jellegű FT-betétek
M2
/szélesebb értelemben M1-ben lévők M1-ben lévők
vett pénzmennyiség/ takarékbetétszámlák látra szóló és lekötött devizabetétek
még könnyen mobilizálható lekötött betétek bármilyen időre lekötött FT-betétek
M3
/alapvetően kincstári M2-ben lévők M2-ben lévők
eszközök/ hosszabb lejáratú repo pénzinézetek által kibocsájtott értékpapírok
kevésbé mobil Pénzpiaci Alapok kötvények, quasi értékpapírok pl:pénztárjegy
kincstárjegyek
CP
M4
nem bankszektor által kibocsájtott állampapír
állomány
Monetáris aggregátumok szerepe:
A forgalomban lévő pénzmennyiségek kalkulásánál matematikailag is mérhető, ugyanis: QP=MOv
azaz: a gazdasági kibocsájtás és a árszinvonal szorzata = pénzmennyiség és annak forgási sebességének szorzata
Az összefüggés gyakorlati alkalmazása:
A pénz keresletének és kínálatának mindig egyensúlyban kellene lennie. A keresleti oldalt nagyban befolyásolja a kölcsönadott pénzért kért kamat.
Ha magas a kamat, akkor a háztartások hosszú távon kötik le a pénzeiket, mivel azok használaton kívül helyezése többet hoz, mint az más befektetésektől várhatóígy csökkeni fog a készpénzállomány. Ezzel azonban az áruk iránti kereslet is visszaszorul, hiszen a maradékkal takarékoskodni fognak a háztartások, ha pedig nincs kereslet, nincs áru sem és a gazdasági fejlődés is megtorpan, megkezdődik a stagnáció.
Ekkor szól közbe a monetáris polititka: lejjebb szorítják a kamatokat, hogy a tőkét megérje valóban működtetni, ez végre lökést ad a termelésnek, ami hosszú távon gazdasági növekedést indukál.
Ezzel szemben ha túl sok pénz van a gazdaságban és a kínálat már nem képes a mennyiség teljes egészét befogadni akkor a pénz elveszti vásárlóértékét, azaz inflálódik. Ekkor a monetáris irányítók megemelik a kamatokat, ami két tekintetből is jelentős:
- csökken a pénzmennyiség a piacon, hiszen a háztartások lekötik a pénzüket
- viszont hitelt felvenni sem lesz érdemes, hiszen a magas kamatokat nehéz visszafizetni, ez a pedig azt fogja eredményezni, hogy a nem kizárólag saját tőkéből befektető vállalatok beruházási kedve visszaesik. A kereslet és a kínálat aránya azonban ezáltal helyreáll - hiszen a kevés árút kevesebb pénzből fogják vásárolni - a pénz pedig ennek következtében visszanyeri valódi értékét.