Pénzügyi politika:
- a, a közpénzügyi viszonyok alapján megvalósuló redisztribúció céljait, eszközeit és arányait határozza meg
- b, nem kizárólag a gazdaságpolitika része, van környezetvédelmi, kultúr- és szociálpolitikai és demográfiai motivációja is.
- c, célok és eszközök összessége
- d, döntési folyamat eredménye pl: fiskális döntések a parlament, pártok, önkormányzatok, lobbyk és a néha a közvélemény közreműködésével, a döntési mechanizmus sokszoros visszacsatolás eredménye
(A pénzügypolitikai döntések célhierarchiát alkotnak, ám a deklarált és a ténylegesen érvényesülő pénzügypolitika ritkán esik egybe.)
A pénzügypolitika legalapvetőbb céljai:
/ált egybeesnek a gazdaságpolitika céljaival/
magas foglalkoztatottság, árstabilitás, külső egyensúly, gazdasági növekedés és elosztási egyensúly, valamint közjavakkal való ellátottság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, élet minőségének prioritása
/ a célok viszony különböző: komplementer, versenő, kompatibils, stb./
Közbülső célok:
/ ált egybesenek a monetáris pol. céljaival/
megfelelő kamatszinvonal, pénzmennyiség szintentartása, árfolyamstabilitás
Speciális magyar cél:
Az infláció leszorítása és a meghirdetett, nominális árfolyam megtartása (az éves infláció mértéke idén kb. 18,2 % lesz, ezzel együtt azonban mintegy 4 %-os GDP növekedés várható, minkét eredmény jobb a tervezetnél)
Mindez annyit jelent, hogy a Bokros csomaggal kezdett gazdaságpolitika eredményeként ma Magyarországon gyorsabb a gazdasági növekedés, mint arra számírtani lehetett, a pénzügyi mutatók is jobban alakulnak ezért feleslegessé vált a forint további szigorú leértékelése, hiszen a forint fizetőértéke emelkedett. Ha pedig a kívülről irányított leértékés túlzott mértékű az gazdasági túlfütöttséget okoz ez pedig ugyanúgy rontja a gazdasági egyensúlyt, mintha értéktelenebb pénz lenne forgalomban.
A célokhoz rendelt eszközök:
- befektetések,
- beruházások,
- szubvenciók,
- támogatások,
- bel-külföldi transzferek,
- hitelnyújtás,
- működési kiadások,
- kezességvállalás,
- adópolitikai eszközök,
- államadósság (mert ennek kezelésével - ami ugye közpénzügy - befolyásolható Mo. világpiaci helyzete, az árstabilitás, a gazdasági növekedés is.)
- eszközök és célok is egyszerre az adók, a vámok is
A pénzügypolitika érvényesül az államügyekre vonatkozó döntésekben - programokban, irányelvekben, koncepciókban.
Keretei közé tartozik:
- fiskálispolitika, ami a költségvetési és adópolitikából áll
- pénzpolitika,
- devizapolitika,
- vagyonjog,
- vámjog
Megnyilvánulásai pedig:
- allokációs,
- redisztribúciós és
- stabilizációs politika.
A pénzügypolitika alkotmányos alapja:
Alk. 19.§ Az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét, dönt a kormány gazdaságpolitikai programjáról.
A gyakorlati - döntéshozó - pénzügyi politika áll:
- a, elméleti kidolgozásból, ami a működés előfeltétele /célrendszer, eszközök meghatározása/
- b, pénzügypolitikai terv:
- megelőzi a politikai döntéseket,
- felméri az arányokat,
- megjelöli a célokat
- koordinálja az eszközöket és célokat
A pénzügypolitika területei: 1. fiskális politika 2. monetáris politika
- optimális esetben ezek szinkronban vannak, de a monetári s politikának vannak mélyreható eszközei
- a monetáris politika központjában a Jegybank áll, amelynek a fő feladata az árstabilitás biztosítása ( ma a - végleges formáját 1957-ben nyerő - Deutsche Bundesbank az egyik legerősebb központi bank)
| FISKÁLIS politika jellemzői | MONETÁRIS politika |
| Áht kiadásainak és bevételeinek kialakítási folyamata egyensúly célja: konjuktúraciklusok csillapítása tartalékainak magas foglalkoztatottság, inflácíó visszaszorítása | célja: gazdasági növekedés, külső főként a kereskedelmi bankok szabályozásával fejt ki anticiklikus |
Közvetett - indirekt, diszkrecionális - eszközök:
- Jóléti transzferek, progresszív adózáskötelező tertalékráta
változtatása: kötelező tartalék - nyiltpiaci műve-refinanszírozás: rediszkontpolitika
- devizaműveletek szabályozásaletek: tőke és folyó
(magyarázat a monetáris pol.-nál)
Közvetlen - direkt, automatikus- eszközök:
- közmunka, foglalkoztatási programok: kamatszabályozások
- adókulcsok változtatása: hitelplafonok
→Megjegyzések a tételhez
Progresszív adóról:
Beszélünk -ilyen pl a jövedelemadó - mikor bizonyos adósávokban sokkal magasabbak az adókulcsok, mint az alacsonyabb sávokban.
Az adóprogresszió és gazdasági élénkülés összefüggései:
A gazdasági élet élénkülése esetén a progresszív adózás a jövedelem nagyobb hányadát vonja el, ezzel -mivel kevesebbet tudunk elkölteni - csökken a kereslet. Ha pedig kevesebb marad befektetni, akkor a vállakozói kedv is csökken, ami visszatartja a további élénkülést, ennek következtében csillapulni fog a konjuktúraciklus.
Recesszió esetén az adókulcsok csökkentése mellett általában a munkanélküli segélyek is nőnek, mivel több a költőpénz, ez már önmagában is többletkeresletet fog teremteni, a vállakozó érdekelt tehát termékkörének bővítésében, így a gazdasági hanyatlás is megállítható