A közpénzügyi viszonyok jellemzői:

  • a, a pénzügyi jog szabályozza
  • b, míg a szerződéses kapcsolatok nagyrésze spontán módon keletkezik és a felek akaratmegegyezésén alapul, a közhatalom beavatkozására csak a konfliktusok feloldásánál van szükség / pl: szerződésszegés/, addig a pénzmozgással járó kapcsolatok létre sem jönnének állami beavatkozás nélkül  /pl:államháztartás, vámfizetés/
  • c, a közpénzügyek arra irányulnak, hogy forrást teremtsenek olyan szükségletekhez, amelyek nem, vagy nem csupán piaci elveken működnek - ezeket hívják közszükségleteknek - és szabályozzák ezek felhasználásának feltételrendszerét
  • d, a közszükségletek /social wants, public needs/ kielégítését tehát a közpénzügyek szabályozzák, amelyek kétféleképpen elégíthetők ki: vagy a közfeladatok finanszírozásával vagy a közjavak felhasználásával

A közfeladatok finanszírozásának elvei:

  1. piaci alapon   
  2. nem piaci alapon  - a közösségi szükségleteket - collective needs / vigyázz! ez nem = közszükségletekkel  
  3. biztosítási elven, azaz szolgálzatás igénybevevőinek veszélyközössége útján.

Finanszírozás módja:

  • a, saját intézmények útján
  • b, közbeszerzések révén
  • c, nonprofit szervezetekkel

A közfeladatok finanszírozása jóval tágabb körre terjed ki,mint az állami feladatoké- pl: kiterjed az autónómiák /önkormányzatok, köztestületek/ múködésének pénzügyi feltételeire is.

Állami feladatok:

Az Államháztartási tv (továbbiakban Áht) ezt definiálja a közfeladatok helyett így:
Áht 9.§  “Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam a, részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el vagy b, ellátásának péntügyi fedezetét részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve biztosítja.
Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön tv-ek írják elő.”

A közjavak:

Azon eszközök és szolgáltatások összessége, amellyel a közszükségleteket elégítik ki.
Fajtái: a, rivalizáló közjavak - ha a közszolgáltatás igénybevétele csökkenti mások fogyasztási esélyeit
b, tiszta közjavak - fogyasztás után is azonos mennyiségben állnak rendelkezésre ) Samuelson világítótornya, mint szolgáltatás)
más csoportosítással :

  1. másképp nem fedezhető szükségletek pl: honvédelem
  2. szolgáltatás igénybevevőinek köre nem határozható meg pl: környezetvédelem , így nem ismert, hogy mik lennének a terveik pl: az árvízvédelmi feladatokkal.
  3. ”szokásos” közfeladatok pl: közoktatás, ezek ált. alkotmányos alapjogok is                                                                 
  4. 19. század óta bővülő állami -gazdasági - intervenciót ált. a polgárok érdekei vagy az ország nemzetközi kötelezettségvállalási indokolják, jelentőségük miatt az általuk igényelt szükgégletek önálló említést érdemelnek.

Az államháztartási kodifikáció alapkérdése:

Az állam által szervezett szükségletek meghatározása, illetve, hogy mi is minősül közfeladatnak, az erősen függ az időszak politikai döntéshozatalázól. /pl: tv, rádió,parkok/
A pol. döntéstől függően tekinthetik pl: a tv-t közösségi feladatnak, ekkor közpénzekből finanszírozzák, vagy működtethetik az élhető nyereség alapján is (ismerős történet a csatornák harcával)

Az állam gazdasági intervenciójának gyakori céljai:

Gazdaságélénkítés, a tulajdoni szerkezet befolyásolása, árbefolyásolás pl: hatósági árak, területfejlesztés. Az ezekkel járó támogatások általában torzítják a piaci versenyt
Nyugati országokban közvetlen támogatás helyett inkább a szubvenció gyakoribb.
Szubvenció: olyan közcélú eszköz, amely az adott vállalatnak - közvetve vagy közvetlenül - hasznot eredményez és - éppúgy, mint a szimpla támogatás - a piaci folyamatok által létrehozott állapot megváltoztatására irányul. /Tehát inkább egy export-qvóta növelés, mint elcsúszó milliók a területfejlesztésre./

Az állam gazdasági szerepvállalásának jellege:

  1. Allokáció: a közfeladatok szügséges forrásainak megszerzése és felhasználása
  2. Redisztribúció: a reálszférában kialakult jövedelemarányok módosítása, újraelosztása
  3. Stabilizáció: konjuktúrális ingadozások kiegyenlítése -pl:infláció, munkanélüliség
  4. Ezek a funkciók mind a fiskális, mind a monetáris politika terén megtalálhatók, érvényesülnek az egész pénzügyi politikában.

Közpénzügyek:

Pénzmozgással járó kapcsolatok (általában pénzügyi viszony alatt is ugyanez értendő)
- A pénzügyi jog két nagy szeletre bontható:

  • a) közpénzügyi jog: ide tartozik az adó-, vám-, illeték-, jövedékjog
  • b) magánpénzügyek: bank és devizajog
A két ág közös jellemzői: heterogén viszonyokat szabályoznak, amelyek közvetlenül     nem áruviszonyok, hanem közpénzügyi intézményekkel kapcsolatosak

A közpénzügyek jellemzői:

  • a, a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák
  • b,vagy közfelaldatok ellátása vagy közszükségletek kielégítése, vagy más célok pl: gazdaságélénkítés érdekében
  • c,a GDP,GNP jelentős részének központosításával
  • d, és a központosított eszközök - az Áht alrendszerein keresztül történő - újraelosztással.
  • e, A pénzügyi politika határozza meg
  • f, Az állami cselekvés feltételei - eszközei - és tárgyai. /Ezt átfogóan pénzügyi alkotmánynak is nevezik, de ez nem = a pénzügyi alkotmányossággal /                     
  • g, de nem az állami szervezetrendszer fenntartását jelenti, hanem a magánautónómia és a szolidaritás határait jelöli meg.        

Közpénzügyek fajtái:

  • a, közbevételek - ezek finanszírozzák a közkiadásokat
  • b, közkiadások:  
    1. javak   
    2. szolgáltatások   
    3. transzferkiadások (pl:nyugdíj)             
    4. államadósságügy

A közpénzügyek rendszert alkotnak, ez a pénzügyi rendszer, melynek 4 alrendszere van.

Az államháztartás (Áht) alrendszerei:

  1. Központi költségvetés - Áht központi szintje
  2. Elkülönített állami pénzalapok - állami részfeladatokat látnak el, részben Áht-n kívüli forrásból  →a más forrás fontos!.  Az alapok működése miatt finanszírozások is elkülönül az Áht-n belül. /Ma 6 alap van, ezekről később/
    Elkülönített alapok: a, Útalap  b, Vízügyi Alap  c, Központi környezetvédelmi Alap  d, Munkaerőpiaci Alap  e, Műsorszolgálati Alap  e, Nemzeti Kultúrális Alap
  3. Helyi önkormányzat és kisebbségi önk. költségvetése - Áht helyi szintje
  4. Társadalombiztosítás alrendszere -biztosítási és szolidaritási elvek alapján kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

Közös jellemzők:

Meghatározott időszakra  érvényes - Mo-n naptári évre- költségvetések , amelyek egyben pénzügyi tervek is, valamint az egyes alrendszerek pénzügyi alapjai is egyben. Az előirányzatokat és a tervezet teljesülését is külön törvények rögzítik. (pl: 1996. CXXIV. tv. a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről)
→ Néhány szó a tv-ről, ha még nem láttad
1.§-ban szerepel :a kiadási főösszeg - 97-ben 2561 milliárd Ft - a hiteltörlesztési és államkötvényvisszavásárlási kiadások nélkül, a bevételi főösszeg - 2251 md Ft -  és a tervezett hiány.
/A hiánytervezés nemcsak magyar sajátosság, általában az USA-ban is - már a jövőévi költségvetés elfogadásakor -negatív a főgösszeg./
Ezután 4.§ az Országyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy finanszírozza a hiányt, biztosítsa a KESZ (mindjárt) folyamatos likviditását, a költségvetési adósságot és a Magyar Államkincstár követeléseit.
Ezután jönnek az államháztartás alrendszereinek költségvetés előirányzatai, a felhasználással kapcsolatos rendelkezések és a céltartalék előirányzatai. (2. féléves anyag)
Az Áht-vel kapcsolatos pénzügyi centralizációs feladatokat 96-tól a Magyar Államkincstár (továbbiakban Kincstár) látja el.

Kicstár feladata az alrendszerek költségvetésének végrehajtásával kapcsolatosak:

  1. pénzügyi lebonyolítás
  2. utólagos finanszírozás
  3. ügyvitel
  4. nyilvántartás
  5. információgyüjtés
  6. előirányzat fedezetvizsgálat
  7. alaki-formai ellenőrzések. Emellett a pénzügyminiszter - parlament által elfogadott - tervei szerint
  8. végrehajtja az államadóssággal kapcsolatos teendőket
  9. teljesíti az állami kezességvállalalásokat
  10. az ügyletekkel kapcsolatos készpénzgazdálkodást is végez, valamint 
  11. kezeli a kincstári kör pénzeszközeit a Kincstári Egységes Számlán (továbbiakban: KESZ) a kör utasításaiknak megfelelően, térítésmentesen.

= Ha például a költségvetési szervnek plussz pénzforrásra van szüksége, akkor az állam kincstárjegyet vagy állampapírt bocsájt ki meghatározott futamidőre, amelynek jövedelme  az államé lesz. Lejáratkor az állam visszavásárolja a papírokat/

A KESZ:

Új intézmény, ugyanis megszünt az alrendszerek különböző bankszámlákon folytatott pénzgazdálkodása,  így az alrendszerek egymás közti elszámolása a KESZ-en megy végbe,  tényleges készpénzforgalom nélkül. A KESZ tehát úgy működik, mint egy folyószámlát vezető bank: ha két költségvetési szerv között elszámolási viszony jön létre, akkor az nem készpénzmozgás útján valósul meg, hanem az intézmények kincstári számláján nő-, vagy csökken az előirányzat.
A KESZ létrehozásának kötségmegtakarítási, egyszerűségi és mindemellett áttekinthetőségi okai is voltak.

A kincstári kör: !! Nem tévesztendő össze az Áht alrendszereivel !!

  1. Központi költségvetés
  2. Központi költségvetési szervek
  3. a kp. ktsvetési szervek rendelkezésére utalt előirányzatok
  4. és uezekre rendelt alapok

→Megjegyzések a tételhez:
!! Vigyázz !! különbség van a közszükségletek /helyi óvoda/, közösségi szükségletek /közbiztonság/ és az általános szükségletek /kenyér/ között.
A közösségi szükségletek ált. piaci elveken nem finanszírozhatók, míg a közszükségletek egy csoportja igen, az általános szükségletek pedig csak akkor nehezen elhatárolhatók, ha bekerülnek a központosított újraelosztásba. Pl: jegyrendszer
→Két közgazdasági törvénnyel szemlélteti a könyv  a közjavak jellemzőit:

WAGNER tv:

Aközkiadások a modern társadalmakban egyre növekvő tendenciát mutatnak (gondolj a szociális hálóra, köztisztaság stb.)

POPITZ tv:

A központi és a lokális költségvetések között időszakonként centralizációs tendencia figyelhető meg.

(Államháztartás arányosan többet kap az évi költségvetésből, mint az önkormányzatok.- ez úgy is történhet, hogy a helyi adók beszedésekor kevesebb marad az önkormányzatnáé.)