Értékpapírok csoportosítása:
a. Az értékpapírba foglalt jog szerint az értékpapír lehet:
- Követelést megtestesítő értékpapír /váltó, csekk, kötvény/ jellemzője, hogy az egyik fél elismeri valamely másik féllel szemben annak követelését és vállalja, hogy az meghatározott időben és módon, az értékpapírban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni.
- Részesedési jogot megtestesítő értékpapír /részvény, részjegy/ azt igazolja, hogy tulajdonosa valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére.
- Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír /közraktárjegy/ valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak.
- Hi8telviszonyt megtestesítő értékpapír /kötvény/
b. Az átruházás lehetősége szerint az értékpapír lehet:
- bemutatóra szóló értékpapír tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogot. Átruházása egyszerű átadással történik, amelynek révén valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra.
- A névre szóló értékpapír mindig egy meghatározott személy nevére szól, így az értékpapírhoz kapcsolódó jogok egyszerű átadással nem idegeníthetők el. Ahhoz, hogy az ilyen papír más tulajdonába jusson, lelépési nyilatkozat szükséges, ezt cedálásnak nevezzük.
- Rendeletre szóló, feltüntetésre kerül a jogok gyakorlására jogosult neve, valamint a rendeleti záradék /váltó, csekk/
c. Hozama szerint az értékpapír lehet:
- Nem kamatozó értékpapír /diszkontpapírok/
- Fix kamatozású értékpapír tulajdonosa a nominális kamatlábnak megfelelő rendszeres kamatjövedelemhez jut.
- Váltó kamatozású értékpapír tulajdonosa a társaság eredményétől függően juthat hozamhoz
- Átmeneti hozamú értékpapír tulajdonosa fix ill. változó hozamra tarthat igényt.
d. Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek:
- rövidlejáratú (éven belüli)
- középlejáratú (1-5 év)
- hosszú lejáratú (5 éven túli)
- lejárat nélküli
e. Forgalomképesség szerint az értékpapírok két csoportba sorolhatók:
- a forgalmazás köre alapján lehetnek közforgalom számára szánt, és meghatározott körben forgalmazásra szánt értékpapír.
- A forgalomba hozatal feltétele szerint megkülönböztetünk zárt és nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokat.
f. Kibocsátó szerint az értékpapír lehet:
- állam által kibocsátott értékpapír,
- önkormányzat által kibocsátott értékpapír
- önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
- vállalkozások által kibocsátott
- hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok
g. A gazdaságban betöltött szerep alapján:
- a pénzt forgalmi-, és fizetőeszköz szerepében helyettesítő értékpapírok, váltó csekk
- a vagyontartás eszköze szerepében helyettesítő értékpapír, az un. Szűkebb értelemben vett értékpapír, pl. a kötvény, részvény.
Pénzügyi piacok:
A pénzügyi piac pénzügyi eszközök adásvételének a színtere.
Csoportosítása:
Csoportosítása:
- Ügyletek lejárati ideje szerint megkülönböztetünk: pénz, tőke piacot. A pénzpiac a rövid lejáratú pénz, hitelek és értékpapírok piaca váltó, kincstárjegy. A tőkepiac éven túli hitelek és értékpapírok piaca részvény, kötvény, hosszú lejáratú bankbetétek. Euró piacnak nevezzük a pénzügyi piac nemzetközi formáját. Mindkét piacon pénz cserélnek pénzért. A pénzpiacnál a csere tárgyai időben közel esnek egymáshoz, a tőkepiacnál távolabb. Az értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca.
- Forgalmazás alapján beszélünk nyílt és zárt piacról: nyílt piacon nyílt kibocsátás bárki vásárolhat pénzügyi eszközöket /tőzsdei és tőzsdén kínált kereskedelem/ míg a zárt piacon a zárt kibocsátás a befektetők köre meghatározott.
- Közgazdasági értelmezés szempontjából megkülönböztetünk elsődleges valamin másodlagos piacot. Elsődleges piacról beszélünk akkor, ha új értékpapírok kerülnek forgalomba, azaz a megtakarítás itt alakul át működő tőkévé. Másodlagos piac során a már kibocsátott értékpapírok cserélnek gazdást. A másodlagos piac alapvető funkciója, hogy biztosítása a megtakarítások likviditását. További funkciója a folyamatos információszolgáltatás mind a kibocsátó számára, min a befektető számára.
- A piaci ügylegek esedékessége alapján megkülönböztetünk azonnali és határidős piacot. Azonnali ügyletnél a szerződéskötés és teljesítés ideje megegyezik. A határidős ügyletnél a szerződéskötés és a teljesítés ideje eltér.
Tőzsde:
- Olyan sajátos piac, ahol:
- meghatározott árukat
- meghatározott időben
- szigorú eljárási szabályok szerint
- meghatározott személyek adhatnak, vehetnek.
Tőzsde fajtái:
- tőzsdei árfolyamok: a tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árak.
- hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára.
- nem hivatalos: olyan áruk ára, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek.
- tényleges: az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt
- névleges: számított árfolyam
- prompt: az azonnal esedékes adásvétel során elfogadott ár
- termin: a határidős tőzsdei ügylet során kialakult ár
- nyitó: a tőzsde nyitásakor rögzített árfolyam
- záró: a tőzsdenap végén rögzített árfolyam
- kínálati: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni
- keresleti: megmutatja, hogy milyen árfolyamon lehet eladni.
Tőzsdei ügyletek:
- Forward ügylet: olyan határidős ügylet, amelyet a tőzsdén kívüli piacon kötnek. A szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni.
- Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. A szerződésben az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut, meghatározott napon, meghatározott áron átad, vagy átvesz.
- Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció kötelezettjével.
Opciós ügylet:
- Fogalma: más féltől vásárolt jog értékpapír, deviza eladására, vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi időpontban, meghatározott áron.
- Vételi opció: jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal.
- Eladási opció: jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog.
- Részvény vételi opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.
- kötési árfolyam: az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni
- lejárati árfolyam: az opció lejártakor az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama
- opciós díj: annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője a szerződéstől elálljon akkor, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul.
- Részvény eladási opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.
A kereskedelmi váltó:
Névre vagy rendeletre szóló értékpapír, amelyben adós hitelezői viszony testesül meg.
- Saját váltó: a kiállító ígéret tesz hogy a feltüntetett összeget megadott időben és helyen befizeti.
- Idegen váltó: A kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy a feltűntetett összeget a kedvezményezettnek fizeti. Hozam tekintetében a váltó nem kamatozó, hozamelvárása csak a lejárat napján teljesül, ezért diszkontpapír.
- Váltó átruházása:
- Cedállásal, az engedményező levél felhasználásával lehet megváltoztatni a személyt.
- Forgatással, ha a váltó rendeletre szól.
- Szereplői:
- Kibocsátó, címzett, rendelvényes, váltó megjelölés az okirat szövegében, fizetésre szóló feltétlen meghagyás, kedvezményezett neve, esedékesség megjelölése, fizetési hely megjelölése, váltó kiállítási helyének, napjának megjelölése, kibocsátó aláírása.
- Felhasználási módok: esedékesség napján történő behajtás, váltó forgatása, váltó leszámolása, eladása lejárat előtt a banknak.
Váltó szerepei:
Fizetési eszközként, hiteleszközként, biztosítékként, befektetési eszközként.
Váltó
- Fogalma: olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója, vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga, vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni.
- Saját váltó: a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott időben és helyen maga fizeti meg.
- Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget meghatározott időben és helyen a kedvezményezettnek fizessen meg.
Törvényes kellékei:
A saját- és idegen váltó közötti törvényes kellékekben egy eltérés van.
Saját váltó törvényes kellékei:
- A váltó elnevezés
- Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
- Kedvezményezett
- Esedékesség megjelölése
- A fizetés helyének megjelölése
- Kiállítás idejének és helyének megjelölése
- Kiállító aláírása.
Idegen váltó törvényes kellékei:
- A váltó elnevezés
- Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
- Kedvezményezett
- Címzett
- Esedékesség megjelölése
- Fizetés helyének megjelölése
- Kiállítás idejének és helyének megjelölése
- Kibocsátó aláírása
Címzett: az idegen váltón az a személy, szervezet, akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít.
Elfogadás: a címzett elfogadja a váltót, ha a váltóból eredő kötelezettséget magára vállalja.
- Feltétlen: a címzett úgy fogadja el a váltót, ahogy azt kibocsátották.
- Feltételes: a címzett megváltoztatja a váltón meghatározott feltételeket.
Kedvezményezett: az a személy, szervezet, akinek a váltó alapján fizetni fognak.
Forgatás: szereplői a forgató (aki a váltót átruházza), a forgatmányos (akire a váltót átruházzák), és a forgatmány (az a nyilatkozat, amellyel a váltót átruházzák).
A váltó esedékessége: a váltó fizetésének határnapja. Az esedékesség lehet:
- Megtekintésre
- Megtekintés után bizonyos időre
- Kelet után bizonyos időre
- Határozott naptári napra
A váltó árfolyama, hozama: az árfolyamot a váltó jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg.
Leszámítolás: a bank a váltó leszámítolásával egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg. A bank kétféleképpen vizsgálja a váltót, mielőtt leszámítolja:
Formai vizsgálat:
- szabvány-nyomtatványon állították-e ki
- törvényes kellékek megléte
- a forgatás szabályosan történt-e
- sértetlen-e a váltó
Tartalmi vizsgálat:
- váltóadós fizetőképessége
- hányszor forgatták a váltót
- biztosítékok
Leszámítolt érték kiszámítása:
(váltó összege x kl x kamatnapok száma) / 360
Viszontleszámítolás: a bank folyamatos működésének biztosítása szükségessé teheti, hogy az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja.