Az ország gazdasági teljesítménye hosszú távon a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ:
- A gazdasági növekedés ütemétől
- A foglalkoztatottság mértékétől és a munka termelékenységétől,
- A pénz vásárlóértékének szilárdságától.
Az állami gazdaságpolitika lényege:
Gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos célok, eszközök, módszerek.
A gazdaságpolitika irányzatai:
- expanzív (serkentő) gazdaságpolitika (kedvezőbb hitellehetőségek, több transzferjuttatás)
- Restriktív (visszafogó) gazdaságpolitika
Jelenleg két legnagyobb gazdaságpolitikai cél az infláció és a munkanélküliség csökkentése.
Infláció:
Tartós árszínvonal-emelkedés (egyszeri áremelés nem vezet inflációhoz)
Az árak folyamatos és tartós növekedésével alakul ki.
Defláció: az árak csökkenésével alakul ki
Az infláció alapvető oka az, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
Fajtái:
- Költséginfláció: ha az árak emelkedésének oka az, hogy a termelési költségek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység.
- Strukturális infláció: egy adott iparágban növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- Kúszó infláció: az árak több éven keresztül tartó emelkedése, amely évi átlagos üteme nem éri el a 10%-ot. 1-2 számjegyű.
- Vágtató infláció: az árak növekedése két számjegyű.
- Hiperinfláció: ha a mérték meghaladja a 100%-ot, vagyis 3 számjegyű.
A fix pénzjövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok az infláció szenvedő alanyai, mert reáljövedelmük csökken azáltal, hogy az áremelkedés gyorsabb ütemben növekszik, mint pénzjövedelmük.
A hitelezők azért szenvedő alanyai az inflációnak, mert az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
A pénzüket megtakarító emberek azért vesztenek, mert az árak emelkedésével csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Az inflációnak vannak haszonélvezői is: a rugalmas pénzjövedelemmel rendelkező csoportok, az adósok és a spekulánsok.
Inflációs ráta kiszámítása:
P0= bázisár
P1=beszámolási időszak árszintje
P= árszintváltozás
Infláció fajtái:
- kúszó infláció (inflációs ráta két számjegy alatt marad 10 % alatt)
- vágtató infláció (inflciós ráta, két számjegyű 10 % felett de 100 % alatt)
- hiper infláció (csak gazdasági és politikai problémák együttes fellépése esetén jöhet létre 100 % felett)
Inflációt előidéző okok:
- keresleti infláció: Piaci kereslet megnő
- kínálati oldalon megjelenő költséginfláció
- bérköltség
- import anyagköltség
- inflációs várakozások: mesterséges kereslet megjelenése.
Rövidtávú inflációs intézkedések:
- bérbefagyasztás
- árbefagyasztás
- fogyasztás visszafogása
Munkanélküliség
Akkor alakul ki amikor a kínált munkaerő nagyobb, mint a kereslet.
Fajtái:
- Önkéntes vagy szándékolt munkanélküliség: amikor az aktív munkaerő adott feltételek mellett nem hajlandó munkát vállalni (nagyobb a bérigény, mint amit a piac nyújt)
- Súrlódásos munkanélküliség: rövid távú munkanélküliség, amely az emberek önkéntes munkahely-változásából, a munkahelykeresés idejéből ered.
- Technológiai munkanélküliség: technikai-technológiai fejlődés miatt a termelékenység nő, ezért csökken a munkaerő iránti kereslet.
- Strukturális munkanélküliség: akkor alakul ki, ha a munkaerő-kereslet és –kínálat összetétel eltér egymástól. (pl.: szakképzettség földrajzi hely, nemek stb.)
- Konjukturális munkanélküliség: gazdasági válság és visszaesés váltja ki.
Kialakulásának okai:
- konjukturális
- demográfiai
- reálbérek alacsony szintje
- képzettség hiánya
- kényszerű munkanélküliség
- önként vállalt munkanélküliség