Az Államháztartás és működése
Államháztartás:
Az állami feladatok ellátásának tervezési, gazdálkodási és finanszírozási rendszere
I. Állami feladatok
- Állami funkciók:
- Klasszikus funkciók: Honvédelem, rendvédelem, út és vízügyek, stb.
- Modern funkciók: oktatási, egészségügyi, kulturális, stb. feladatok
Állami funkciók csoportosítása:
- Önfenntartó funkció
- Társadalom, gazdaság jogi kereteinek megteremtése
- Allokációs funkció
- Redisztribúciós funkció
- Stabilizációs funkció
Munkamegosztás az állami feladatok ellátásában:
- Államháztartás rendszere
- Non-profit szervezetek: közfeladatokat látnak el
- Gazdasági társaságok: állami feladatok szerződésbe adása
Államháztartás rendszere:
- Központi költségvetés
- Társadalombiztosítás
- Önkormányzatok
- Elkülönített állami alapok
II. Központi költségvetés
Szervei:
- Központi költségvetési szervek
- Köztestületi költségvetési szervek
- Fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő költségvetési szervek
- Központi költségvetés előirányzatait kezelő szervek
II. 1. Költségvetési szervek:
Államháztartás alapegysége, jogi személy, amely állami feladatot, közfeladatot lát el az alapító által az alapító okiratban meghatározott módon és terjedelemben a felügyeleti szerv irányításával
Csoportosítás:
Alrendszerhez való tartozás szerint
- Központi költségvetési szerv
- TB költségvetési szerv
- Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei
- Elkülönített állami pénzalapok
- Köztestületi költségvetési szervek
- Országos Kisebbségi önkormányzat
Tevékenység szerint
- Alaptevékenységet ellátó
- Kiegészít, kisegítő tevékenységet ellátó
- Vállalkozási tevékenységet ellátó: Jellemzői:
- Az alapító okiratban rögzíteni kell a vállalkozási tevékenységet és az összbevételhez mért arányát
- Belső szabályzatot kell készíteni róla
- Bevételeit kiadásait teljes körűen, pénzforgalmi szemléletben, elkülönítetten kell kimutatni
- Bevételeinek meg kell egyeznie kiadásaival
- A beszámolóban eredmény-kimutatást kell készíteni pénzforgalmi szemléletben
- Vesztesége 2 évre bontva gazdálkodható ki
- Nyereségét az alaptevékenységbe forgatja vissza, ha nem akkor 18% társasági adókötelezettség
Felhasználási jogkör szerint
- Teljes jogkörrel rendelkező
- Részjogkörrel rendelkező
- A gazdálkodás megszervezése szerint
Önállóan gazdálkodó: valamilyen előirányzattal önállóan rendelkezik
- Részben önállóan gazdálkodó
- Kincstári körhöz való tartozás szerint
- Központi költségvetési szerv
- TB költségvetési szerv
- Köztestületi költségvetési szerv
- Alap
- Előirányzatok
Költségvetési szerv alapítása
- Alapító okirattal, melynek tartalmaznia kell:
- az alapító neve, székhelye
- Költségvetési szerv neve, jogállása
- Alaptevékenység
- Vállalkozási tevékenység
- Kiegészítő tevékenység
- Felügyeleti szerv
- Szervezeti és Működési Szabályzat
- Költségvetési alapokmány
Költségvetési szerv megszűnése
Megszüntető okirattal az alapító vagy a jogutód szüntetheti meg.
Üzleti tervet kell készíteni
Gondoskodni kell:
- A vagyonról
- A foglalkoztatottakról
- A megszűnés oka lehet:
- A kitűzött célt elérték
- Nem az alapító okiratban megjelölt feladatot látja el
- A szükséglet (kijelölt cél) megszűnik
- Adott feladatot más szervezeti formában hatékonyabban lehet ellátni
II. 2. Költségvetési tervezés
Országgyűlés, mint legfőbb allokátor törvényben határoz arról, milyen kiadásokat teljesít és ezekhez milyen bevételekre van szükség
Bevételek:
- Adók
- Adó jellegű bevétlek
- Nem adó jellegű bevételek
- Adományok
- Segélyek
- Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
- Központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek
Kiadások:
- Állami feladatok ellátásának finanszírozása, illetve támogatása
- Állami adósságszolgálat
- Egyéb kiadások
Indemnitás:
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az előző költségvetés újbóli végrehajtására az új költségvetés hiányában
Ex lex állapot:
Nincs se új, se régi költségvetés: Ezt Magyarországon az Átmeneti gazdálkodásról szóló törvénnyel kerülik el
Pótköltségvetés:
Akkor alkotja meg az Országgyűlés, amikor a tervezés feltételrendszerében jelentős változások következnek be, és ezek veszélyeztetik a költségvetés végrehajtását.
A bevételek és kiadások osztályozási rendje
Adminisztratív osztályozási rend:
- Felmerülés helye
Funkcionális osztályozási rend:
A feladat, amit szolgálnak
Közgazdasági osztályozási rend
Költségvetés
Fejezet:
A költségvetési tervezés végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége
Cím:
Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége
Alcím
Előirányzati csoport
Működési célú előirányzati csoport
- Kiemelt előirányzatai
- Személyi juttatások
- Munkaadókat terhelő járulékok
- Dologi kiadások
- Ellátottak pénzbeli juttatásai
- Egyéb
Felhalmozási célú előirányzati csoport
- Kiemelt előirányzatai
- Beruházások
- Felhalmozások
- Egyéb
Kiemelt előirányzatot tovább bontják:
- Rovat
- Tétel
- Altétel
Központi költségvetési mérleg:
- Összesített mérleg, amely szembe állítja a bevételeket és a kiadásokat
- Rendező elve: Mely szereplő érintett, milyen jogcímen
- Költségvetési évre készül
- Pénzforgalmi szemléletű
- Sérti a bruttó elszámolás elvét
- Egyenlege van
| Bevételek | Kiadások |
| Gazdasági szervek befizetései | Gazdálkodó szervezeteknek nyújtott kiadások |
| Fogyasztáshoz kapcsolt adók | Állami garancia és kezességvállalás |
| Magánszemélyek jövedelem adója | Felhalmozási támogatások |
| Vám és illeték befizetések | Az államháztartás alrendszereinek nyújtott központi költségvetési támogatás |
| Az államháztartás alrendszereiből származó bevételek | Társadalombiztosításnak átutalt összegek |
| Nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek | Nemzetközi kapcsolatokból származó kiadáso |
A költségvetési egyenleg statisztikai módszerekkel való kimutatása
- Bruttó egyenleg: Összes bevétel - Összes kiadás
- GFS egyenleg: Csak a folyó jellegű bevételek és kiadások különbsége (tőke jellegű nem)
- SNA egyenleg: Kiszűri a kamategyenleget, a jegybank és a költségvetés közötti transzfereket és a privatizációs bevételeket is (utóbbi nem tartja állandónak)
- Elsődleges egyenleg: Csak a kamategyenleget szűrik ki
- Korrigált elsődleges egyenleg: A belföldi kamatokból kiszűri az inflációt
A központi költségvetés hiányának finanszírozása
Bevételi oldalról
- Új adónem bevezetése
- Meglévő adónem adókulcsának emelése
- Adóalap terjedelmének növelése
- TB fizetési kötelezettség kiterjesztése
- Adóalanyok körének kiterjesztése
- Adóalap kedvezmények körének szűkítése
- Adóalap mentességek körének szűkítése
- Adóellenőrzés, adóbehajtás hatékonyságának javítása
- Adófizetési hajlandóság emelése
Kiadási oldalról
- Nyújtott támogatások csökkentése: Vannak korlátai:
- Automatikusan ható ellenőrzési rendszerek
- Történelmi tradíciók
- Belföldi megtakarítások bevonása
- Állampapír kibocsátás: Államkötvény, Kincstárjegy. Vásárlói:
- Háztartások
- Vállalatok
- Non-profit szervezetek
- Pénzintézetek
- Külföldi megtakarítások bevonása
- Állampapír kibocsátás
- Állami vagyon privatizációja
- Az állam devizatartalékainak felhasználása
- Jegybank hitel felvétele belföldről, illetve külföldről
Gazdaságpolitika:
Az államnak a gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás a célok elérése érdekében, az adott társadalmi és gazdasági környezet alakulásától függően.
Cél:
Gazdasági növekedés, alacsony szintű munkanélküliség, infláció csökkenése, a költségvetési, külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése.
2004.évi főbb célok:
Versenyképesség növelése, tőkevonzó-képesség erősítése, infrastrukturális háttér megteremtése, megfelelő képzési rendszer kialakítása, kutatási-fejlesztési tevékenység serkentése, környezeti állapot javítása, privatizációs folyamatok végigvitele.
Feladata: kijelölt célok megvalósítása, gazdasági növekedés biztosítása, gazdasági stabilitás megteremtése, fenntartása, gazdaságpolitikai koncepció és gyakorlat összhangjának megteremtése.
Gazdaságpolitika lehet:
- Expanzív: a gazdaság szereplői részére nagyobb mozgásteret tesz lehetővé
- Restriktív: szűkebb mozgásteret jelent a gazdasági élet szereplői számára.
Részterületei:
- Gazdaságpolitikai stratégia: hosszútávon elérendő célokat határozza meg.
- Gazdaságpolitikai taktika: rövidtávú szabályozás
- Gazdaságpolitikai koncepció: fő célok, elképzelések rendszere.
- Gazdaságpolitikai gyakorlat: cselekvés módját határozza meg.
Eszközrendszerek:
- Magatartásra utasító eszközök: termeléspolitika, árpolitika, bér, munkaerő politika, külgazdasági politika területén hasznosítható
- Magatartást indukáló eszközök: döntés hozatal szempontjából meghatározó.
- Magatartást egyeztető eszközök: munkaadókkal, termelőkkel, munkavállalókkal való egyeztetést jelent.
- Globális egyensúly: ha a nemzeti termelés mérlege, fizetési mérleg, pénzkibocsátási mérleg egyensúlyban van.
Pénzügypolitika:
Felső szintű döntéseknek, intézkedéseknek összessége, melyek meghatározzák a pénzmozgások pénzkapcsolatok céljait, eszközeit, intézményrendszerét.
Részterületei:
Monetáris politika, költségvetési politika, devizapolitika.
Monetáris politika:
A gazdaság pénzmennyiségen keresztüli szabályozását jelenti.
Költségvetési politika /fiskális politika/: állami költségvetésen keresztüli szabályozást jelent.
Deviza politika:
A nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika, feladata, az országok közötti pénzmozgások szabályozása.
Célok: végső célkitűzések, közbeeső célkitűzések, operatív célkitűzések.
Fő cél: deficit csökkentése.
Költségvetés: az állam pénzügyi terve, megvalósítását eszközrendszer segíti, adók, támogatások, központi beruházások finanszírozása.
Területei:
- Nemzetközi pénzforgalmi politika: milyen feltételekkel lehet valutát kivinni, behozni, átváltani.
- Valutaárfolyam politika: milyen mértékben avatkozik bele az állam az árfolyamok alakulásában.
- Fizetési mérleg politika: célja a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése, fenntartása, eltérő helyzetek rendszerezése.
- Nemzetközi hitelpolitika: a tőkebehozatalt ösztönzi, ill. visszaszorítja a fizetési mérleg alakulásával összhangban.
Tartalék politika: meghatározza, hogy milyen nagyságú ill. összetételű legyen az ország tartalékállománya.