Adó alanya: természetes személy, magánszemély
Tárgya: a belföldi magánszemély összs, a külföldi magánszemély belföldi jövedelme.
Jövedelem:
A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában szerzett bevétel egésze, költséggel csökkentett része, meghatározott hányada.
Az SZJA tárgya, amely lehet:
- a bevétel egésze
- a bevétel elismert költségekkel csökkentett része
- a bevétel törvényben meghatározott hányada.
A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájut.
Bevétel:
Az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély az adóévben a tevékenység ellenértékeként, vagy más jogcímen kap.
Bevételnek nem minősülő tételek:
- adómentes összegek (szociális ellátás, lakáshoz kapcsolódó juttatás, károk megtérülése stb.)
- kapott hitel, kölcsön,
- visszatérített adó, adóelőleg
- bármilyen összeg, amellyel szemben a magánszemély számlával köteles elszámolni
- az az összeg, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj pénztárba fizet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagjai rendelkezése szerint a tb rendszerbe történő visszalépés miatt a tagdíj- kiegészítésnek a tag egyéni számláján jóváírt összetett, ill. kölcsönös biztosító pénztárakba befizet feltéve, hogy az nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért
- jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból társasház, magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatás
- nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járulékot,
- a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magányszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a létesítő okiratban meghatározott tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését célozza, tanulmányi szerződés megkötése mellett, akkor is ha azt nem a munkáltató viseli.
Költség:
A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, igazolt kiadás.
Adó megállapítása, bevallása és megfizetése:
A magánszemély az összevont adóalapját és a külön adózó egyév jövedelmeit bevallja, adóját megállapítja, az adót megfizeti.
Nem kell bevallani az a bevételt:
- amelyet a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni,
- a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet
- a kamatból származott jövedelmet,
- vagyonátruházásból származó bevételt ha abból jövedelem nem keletkezik
- az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 200 ezer ft-nál.
A magánszemélynek adóbevallást kell adnia, ha:
- befektetési adóhitel- állománya van
- a lakáscélú kedvezmény, illetőleg a biztosítások kedvezménye miatt a levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett.
A magánszemély adókötelezettségének a törvényben meghatározott esetekben a kifizető, munkáltató közreműködésével tesz eleget. Az adóelőleg és az adó megfizetésének időpontjára az adózás rendjéről szóló törvény a meghatározó.
Összevonandó jövedelmek:
a. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
Munkaviszonyból származó bérjövedelem, országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelem, választott tisztségviselő jövedelme, a társas vállalkozók személyes közreműködésének jövedelme, a segítő családtag jövedelme, továbbá nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony tartozik ebbe a körbe.
Nem kell figyelembe venni:
- üzemanyag megtakarítás címén kifizetett összeget,
- munkába járás költségtérítését
- kiküldetési rendelvény alapján fizetett utazási, élelmezési költségtérítést.
A bevételből a jövedelem megállapítása során levonható:
- a munkavállalói érdekképviseleti, kamarai tagdíj összege,
- legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig elismert költség,
- külszolgálati címén kapott összeg 30%-a, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint elismert költség.
Adójóváírás szempontjából fontos a bér meghatározása. Bérnek számító jövedelem: munkabér, prémium, jutalom, pótlék, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, adóköteles szociális ellátás, végkielégítés összege.
b. Önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- Egyéni vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető
- Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem: 16. életévét betöltött nem egyéni vállalkozó, aki saját gazdaságában a törvény mellékletében felsorolt tevékenységet végzi.
- Mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységből származó adóévben elért bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek éves árbevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe venni.
- Bérbeadásból, szellemi tevékenységből származó jövedelem, választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelem, vállalkozók mellék- szolgáltatásból származó jövedelme. A jövedelem megállapításának módjai: tételes költségelszámolás; 10%-os költséghányad. A szellemi tevékenység jövedelme után 25%-os, de maximum 50E Ft adókedvezmény számolható el.
A jövedelem megállapítása történhet:
- tételes költségelszámolással
- 10%-os költséghányad alapján
Bevételt csökkentő kedvezmények:
- csökkent képességű foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbérrel
- szakmunkástanuló foglalkozatása esetén havonta a minimálbér 20%-val, ha a képzés tanulószerződés alapján, 12%-val, ha a képzés együttműködési megállapodással történik.
- Korábban munkanélküli munkavállaló foglalkoztatása esetén maximum 12 havi társadalombiztsítási járulék összege
c. Egyéb jövedelmek:
A jövedelem jellemzője, hogy a bevétel egésze jövedelem- kivéve a külföldi kiküldetés címén kapott összeg. Egyéb jövedelem pl. a magánnyugdíj pénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj, a külföldi kiküldetés címén kifizetett összeg 70%-a, figyelemmel a rendeletre. Egyéb jövedelemnek minősül a jog visszterhes alapítás, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, a jogról való lemondás.
Adójóváírás csökkenti a számított adót, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 18%-val, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az 1350000 ft-ot nem haladja meg. Ha a jövedelem nagyobb mint 1350000Ft, de kisebb 1950000 Ft-nál, akkor adójóváírás összegét csökkenteni kell a különbözet 18%-val. Ha a magánszemély jövedelme nem haladja meg a 720000-Ft-ot, akkor megilleti a kiegészítő adójóváírás, melynek összege 540Ft/hó.
Adóterhet nem viselő járandóság adótábla szerint kiszámított összege is csökkenti a számított adót. Adóterhet nem viselő járandóság a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a szociális gondozói díj évi 48000 Ft-ot meg nem haladó része, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megillető ösztöndíj, tankönyvtámogatás, stb.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények:
- magánnyugdíj-pénztárba történő befizetés 30%-a.
- Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő befizetés, adomány 30%-a, de legfeljebb 100000Ft. Ezen összeg további 30000 Ft-tal növelten érvényes azon magánszemély esetében, aki 2020 január 1-je előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt.
- A tandíj 30%-a, de legfeljebb hallgatóként 60000Ft/adóév,
- A felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-a, halasztható kedvezmény a képzés befejezését követő 5 évig.
- Oktatásban résztvevők számítástechnikai eszköz beszerzése, vásárlása, lízingelése, bérlése csökkenti az adót/felételek megléte esetén/. Mértéke az előző kedvezménnyel együtt max 60000Ft
- Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésre fordított összeg 40%-a, de legfeljebb 120000Ft.
- Könyvelői díjkedvezmény, mezőgazdasági őstermelők (kivéve átalány adózók) számolhatják el, de legfeljebb 100000Ft értékben,
- Szellemi tevékenység kedvezménye, jövedelem 25%-a, legfeljebb 50000 Ft
- Súlyosan fogyatékos magánszemély kedvezménye 2000Ft/hó,
- Családi kedvezmény eltartottanként és jogosultsági hónaponként: egy eltartott esetén 3000 Ft, két eltartott esetén 4000Ft, három eltartott esetén 10000Ft. A kedvezmény érvényesítésére jogosult az a személy, aki nevelési ellátásra jogosult, továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
- Közcélú adomány és a kölcsönös biztosító pénztárakba, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, kísérleti fejlesztésre adott támogatás 30%-a közhasznú szervezet, egyház esetében 50000 Ft, kiemelkedően közhasznú szervezet részére történő befizetés esetén 100000Ft.
- Belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás díjának 20%-a, továbbá az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész 10%-a, de legfeljebb 100000Ft.
- Az adókedvezmények az összevont adóalap adójának összegéig terjedhetnek.
Adóelőleg megállapításának fontosabb szabályai:
Kifizető adóelőleg-megállapítása:
- Általános szabály, hogy a kifizetőnek az összevont adóalapot képező jövedelemből az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs alapján meghatározott adó kerül levonásra.
- Az előleg megállapításánál a kifizető figyelembe veszi a nyilatkozott költséget, ami nem lehet több a bevétel 50%-ánál. Nyilatkozat hiányában a teljes összeg 90%-a tekintendő jövedelemnek. Ha az előlegszámításnál alkalmazott költség meghaladja a bevallásban szereplő költség összegét 12%-os különadót kell fizetnie.
- Ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1350000 Ft-ot, akkor az adótábla szerint történik az adóelőleg megállapítása,(göngyölítéses módszer). Munkáltató, a bár kifizetője által történő adóelőleg-megállapítás: a munkáltatónak az általa havonta kifizetett jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó egy-tizenketted részét kell adóelőlegként figyelembe venni.
Az előleg számításánál figyelembe kell venni:
- adójóváírás összegét,
- súlyosan fogyatékosok kedvezményét,
- magánnyugdíj és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések kedvezményét
- családi kedvezményt,
- fogyatékosok kedvezményét.
Nem rendszeres jövedelem adójának a megállapítása: a rendszeres jövedelem tizenkétszereséhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem összegét és ennek alapján kell meghatározni a számított adót. A számított adó összegéből le kell vonni a rendszeres jövedelem adóját.
Egyéb adóelőleg-megállapítási szabályok:
Önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a nem kifizetőtől származó jövedelmük után negyedévente adóelőleget kell fizetnie. A végkielégítés összegéből 20% adóelőleget kell levonni.
Különadózó jövedelmek:
- Az egyéni vállalkozó jövedelme
- Vagyonátruházásból származó jövedelem
- Ingóság átruházásából származó jövedelem
- Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
- Tartási életjáradéki, vagy öröklési szerződésből származó jövedelem
- Tőkejövedelmek
- kamatjövedelem
- értékpapír – kölcsönzésből származó jövedelem
- osztalék
- árfolyamnyereség
- tőzsdei ügyletből származó jövedelem
- vállalkozásból kivont jövedelem
- Természetbeni juttatások és más engedmények
- Vegyes jövedelmek
- Kisösszegű kifizetések
- Egyösszegű járadékmegváltások
- Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
- Társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem
- Nyeremény
- Privatizációs lízingből származó jövedelem
Adózási alapfogalmak:
Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.
Adóztatás: adott országban adóztatni az állam jogosult.
Adóztató: az a szerv, amely törvény erejénél fogva adót szedni jogosult. Magyarországon adóztató az állam, illetve a helyi önkormányzat lehet.
Adózó: az a személy/szervezet, akire/amelyre a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő.
Adóhatóság: az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolják.
Adóhatóságok:
- APEH és szervei
- Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP)
- Önkormányzat jegyzője
- Illetékhivatal.
- adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása
- költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása
- egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása
- adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése
- adóztatás technikai feladatainak ellátása.
Helyi adók:
Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet.
- Építményadó: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.
- Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.
- Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).
- Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott.
- Telekadó: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.
- Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.
- Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.
- Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott.
- Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.
Magánszemélyek kommunális adója:
- Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult, illetve bérleti joggal rendelkező magánszemély.
- Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.
- Mértéke: forintban meghatározott.
Vállalkozók kommunális adója:
Arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik.
- Fizetésre kötelezett: a vállalkozó.
- Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.
- Mértéke: forintban határozzák meg.
Idegenforgalmi adó:
Ez az adó két jogcímen szedhető:
- magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő
- a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.
- Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.
- Mértéke: személyenként és vendégéjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2.
Helyi iparűzési adó: - Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.
Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.
Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
Két adózói kör:
- azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak
- azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak.
Mértéke: állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.
Adómentességek:
Építményadó alól mentes:
- lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség
- szükséglakás
- költségvetési szerv
- közszolgáltató szervezet
- egyház tulajdonában lévő építmény
- szociális intézmény
- egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény
- nevelési, oktatási intézmény
- állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak
- növénytermeléshez kapcsolódó tárolóépületek
Telekadó alól mentes:
Közfeladatokat ellátó szervek tulajdonában, használatában lévő, építményadó alól mentes ingatlanhoz kapcsolódó teleknek az a része, amely egyébként adóköteles lenne
építési tilalom alatt álló telek
építményhez kapcsolódó teleknek az a része, amely nem haladja meg az előírt teleknagyságot.
Idegenforgalmi adó alól mentes:
18 év alatti, 70 év feletti magánszemély
az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy
szakmunkásképzésben vesz részt, vagy, kiküldetés alapján végez ott munkát, vagy, vállalkozási tevékenységet végez