1.1 A nemzetgazdaság fogalma:
A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait.
A gazdaság állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség egyszerre. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként: nemzetgazdaság.
Makró gazdaság: a nemzetgazdaság egésze.
Mikro gazdaság: a gazdaság kis egységei, vállalatok, vállalkozások, a piacon szereplők.
A gazdaság állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség egyszerre. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként: nemzetgazdaság.
Makró gazdaság: a nemzetgazdaság egésze.
Mikro gazdaság: a gazdaság kis egységei, vállalatok, vállalkozások, a piacon szereplők.
1.2 A gazdasági alanyok:
A gazdasági alanyok olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek:
- eszközöket birtokolni
- kötelezettséget vállalni
- gazdasági tevékenységet végezni
- más egységekkel ügyleteket létesíteni.
A gazdasági alanyok fő csoportjai:
- A háztartások: olyan személyek akik együtt élnek, jövedelmüket együtt használják, vagyonukat egészben birtokolják, egy részét megtakarítják. Végső fogyasztói a megtermel termékeknek, a fogyasztási cikkek piacán keresleti igénnyel lépnek fel, a munkaerőpiacon a munkaerő—kínálatot biztosítják.
- A vállalatok, akik profitszerzés céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek, nyereségcentrikusak, fogyasztói szükségletet elégítenek ki, a fogyasztási cikkek piacá a kínálatot biztosítják, a munkaerőpiacon munkaerő- keresleti igénnyel lépnek fel.
- Non-profit intézmények, köz vagy egyéni szükségleteket elégítenek ki. Pl.: egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények, szociális intézmények, egyházak, alapítványok stb.
- Az állam, központi szervei, intézményei pl. minisztériumok, főhatóságok. Önálló szervezetek ugyan, de egyenként nem rendelkeznek kritériumokkal. Tagjai: önkormányzat, elkülönített állami pénzalapok. Hármas feladatköre: stabilizáció (a gazdaság külső-belső egyensúlyának létrehozása a gazdaságpolitikával), meglévő erőforrások befolyásolása, felosztása, jövedelemelosztási viszonyokba történő beavatkozása. Az állami vagyon két részből áll: kincstári vagyon (nem privatizálható) vállalkozási vagyon (saját maga használja vagy privatizálja)
- Külföld: önálló egységei a gazdaságnak, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Nem tartoznak ide azok az egységek, amelyek tartósan belföldön működnek pl. követségek, kirendeltségek, ezek szervei, intézményei, nemzetközi szervei
- Tulajdonviszonyai:
- magán tulajdon
- állami tulajdon
- egyéb (szövetkezeti, alapítványi, stb.)
- Gazdasági koordinációs mechanizmusai szerint:
- piaci
- bürokratikus
- korporativ (állami és érdekképviseleti szervek együttműködése alkuja)
- egyéb (önkormányzati, etikai, családi)
- Újratermelési szférái szerint:
- termelés: termék szolgáltatás
- elosztás: javak elosztása, jövedelmek kifizetése
- forgalom: ( kereskedelem vendéglátás szolgáltatás)
- fogyasztás: (egyéni, közületi)
- Ágazati osztályai (szintjei):
- ( nemzetgazdasági ) ág
- ágazatok: A-Q-ig
- ágazat: decimális rendszerű besorolás 2 számjegy
- alágazat: 3 számjegyű
- szakágazat: 4 számjegyű
1.3 A termelési tényezők:
A termelés magába foglalja a javak előállításával és szolgáltatások nyújtásával együtt az elosztást, a cserét, és a fogyasztást is.
A társadalmi termelési tényezők:
A társadalmi termelési tényezők:
- A föld termőképességével és kincseivel együtt. A föld a termelési tényezők szerepében a termelés színhelyét is jelenti.
- A munka a munkaerő az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési, gazdasági tevékenysége során felhasznál.
- Tőke, amely egyrészt reáljavakban, másrészt viszont pénz, követelés, ép, formában jelenik meg.
- A vállalkozó, vállalkozás, aki az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi.
- Az információ
- A termelési tényezők mindig korlátosan, szűkösen állnak rendelkezésre, viszont helyettesítő és kiegészítő viszonyban állnak egymással.
1.4 A nemzetgazdaság ágazati rendszere:
Az ágazati osztályozási rendszerbe sorolást hazánkban a (KSH) végzi.
Az ágazati rendszer négy szintje:
Az ágazati rendszer négy szintje:
- Nemzetgazdasági ág: A-tól – Q-ig 17 ágat jelent
- Ágazat: minden szintű besorolás a decimális rendszerű számozást alkalmazza (két számjegyű)
- Alágazat: ennek tagjai három számjegyből álló számjeleket viselnek (kb. 200 alágazat van)
- Szakágazat: több mint 300 vállalati csoport tartozik (négy számjegyű)
2 A társadalmi újratermelés és a nemzetgazdaság teljesítménye:
2.1 A társadalmi újratermelés fogalma és fajtái
A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége. Az újratermelésnek négy mozzanata van: a termelés, az elosztás, a forgalom és a fogyasztás.
Az újratermelés három alapformája:
- Bővített újratermelés: nő a termelés mennyisége az előző időszakhoz képest.
- Egyszerű újratermelés: a termelés adott évben azonos szintű megismétlését jelenti az előző évi termelésnek.
- Szűkített újratermelés: ha az év során kisebb terjedelmű a termelés, mint az előző évben.
- Az újratermelés tartalma szerint magába foglalja:
- az anyagi javakat
- a gazdasági viszonyok és szükségletek újratermelését egyenként és együttesen.
- A nemzetgazdaság működése, áru-és pénzviszonyok közepette mindig kettős formában valósul meg. Egyrészt reálfolyamatokként, másrészt érték- és azt kifejező pénzfolyamatokként.
2.2 A nemzetgazdaság. teljesítménye
Az ország gazdasági teljesítménye a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ: A gazdasági növekedés ütemétől, a foglalkoztatottság mértékének és a munka termelékenységének a változásától, valamint a pénz értékének szilárdságától.
Az egyensúlyhiány okai: gazdasági növekedés lelassulása, majd stagnálás után a termelés egyenes csökkenése, nagyarányú munkanélküliség és az infláció.
Az egyensúlyhiány okai: gazdasági növekedés lelassulása, majd stagnálás után a termelés egyenes csökkenése, nagyarányú munkanélküliség és az infláció.
A nemzetgazdaság legfontosabb teljesítménykategóriái:
- Bruttó kibocsátás GO (Gross Outut): az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magába.
- elhasznált anyag, energia, költségei a folyó termelő ráfordítás (Cf)
- az elhasznált tárgyi eszközök értéke az amortizációs alap (Ca)
GO= (Cf + Ca) pótlási alap - az új érték (I) amely az elhasznált munkaerő pótlására, valamint a bővítéshez forrást jelentő felhalmozásra szolgál.
- elhasznált anyag, energia, költségei a folyó termelő ráfordítás (Cf)
- Bruttó hazai termék GDP (Gross Domestic Product): magába foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai, vagyis a végső felhasználás szférájába kerülnek.
(GDP = GO - Cf) (GDP = I + Ca)
- Nettó hazai termék NDP (Net Domestic Prodct): mint teljesítmény, az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás.
(NDP = GDP - Ca)
A hazai jellegű kategória azáltal alakul át nemzeti jellegűvé, hogy az előbbit korrigáljuk a jövedelmek nemzetközi áramlásának egyenlegével: növekvő tételként tartalmazzák a külföldről beáramló elsődleges jövedelmeket, és csökkentő tételként pedig a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmeket:
Iem= beáramló elsődleges jövedelem (növekvő)
Iex: kiáramlü elsődleges jövedelem (csökkenő)
- Bruttó nemzeti jövedelem GNI (Gross National Income): Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba határon kívülről beáramló jövedelemmel. GNI = GDP + (Im-Ix)
- Nettó nemzeti jövedelem NNI (Net National Income): az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékénél.
NNI = NDP + (Im-Ix) NNI = I + (Im-Ix) NNI = GNI - Ca