A jövedelmezőség a gazdálkodásnak egy abszolút jellemzője, azon egyszerű elvárásunkat közvetíti, hogy a bevételek haladják meg a ráfordításokat.
A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez
- minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a jövedelemtermelő-képesség változását
- lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagos adataival
- megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez
- a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználónak az eredményesség változásáról
A jövedelmezőség számításánál alapképlet:
J = eredmény / vetítési alap
Mind az eredménykategóriák, mind pedig a vetítési alapok a vállalkozás saját döntése alapján célszerűen választandók.
A jövedelmezőség mértékének, szintjének alakulása, a főbb befolyásoló tényezők hatása nem egyetlen mutató alapján vizsgálandók.
A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák:
- értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg)
- az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - Nü
- a szokásos vállalkozási eredmény - Nszok
- az adózás előtti eredmény - Nad.előtti
- az adózott eredmény - Nad
- a mérleg szerinti eredmény - Nm
- a relációs (főpiaci) eredmény (fedezeti összeg)
Az alkalmazható vetítési alapok:
- az értékesítés nettó árbevétele - Ánettó
- az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege
- a saját tőke
- a lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege - Enettó
- az összes eszközérték
- a bérköltség - B
- a személyi jellegű ráfordítás
- a vállalkozás átlagos állományi létszáma - L
- a relációk (fő piacok) szerinti árbevétel
Az értékesítés nettó árbevételét vetítési alapként úgy célszerű alkalmazni, hogy az értékesítéskor fizetendő fogyasztási vagy jövedéki adó egyéb ráfordítások között elszámolt összegével csökkentjük.
Jövedelmezőségi mutatók
- 1. átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezőség)
(értékesítés bruttó eredménye / értékesítés nettó árbevétele) × 100
A fedezeti hányad a fedezeti összeg és az értékesítési árbevétel arányát fejezi ki.
Elsősorban vállalkozáson belül érdemel figyelmet. A fedezeti hányad még sok vállalkozásnál ígéretesnek mutatkozik, az árbevétel-arányos adózás előtti eredmény mégis szerény mértékű. Ez a mutató számolható belföldi és export relációkra, illetve fő piacok szerint is. - 2. Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók
(vállalkozási üzemi tev. eredménye / értékesítés nettó árbev. + egyéb bevételek) × 100
(szokásos vállalkozási eredmény / értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi műveletek bevételei ) × 100
(adózás előtti eredmény / összes árbevétel + összes bevételek) × 100 - 3. Tőke- (vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók
(szokásos vállalkozási eredmény / saját tőke) × 100
(adózott eredmény / saját tőke) × 100
(mérleg szerinti eredmény / saját tőke) × 100
Az alábbi összefüggés alapján a tőkearányos üzemi eredmény fő befolyásoló tényezőire is rámutathatunk:Nü / saját tőke = (Nü / Ánettó) × (Ánettó / saját tőke) ahol az első tényező az üzemi (üzleti) jövedelmezőség, a második pedig a tőke forgási sebessége. Ebből az összefüggésből két vagy több időszak adatának összehasonlításából megállapítható, hogy a tőke jövedelmezőségének változása melyik tényező elmozdulásából, s milyen mértékben következett be.
A vállalkozások terveiben meghatározhatják azt is, hogy a jövedelmezőség növelésében melyik tényezőnek milyen szerepet szánnak.
A tőkearányos adózott eredmény a jövedelmezőség mérésének igen gyakran használt mutatója, mert:- a vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van
- az osztalékfizetési képességre, illetve a lehetséges maximális tőkegyarapodáshoz ad információkat
- a nemzetközi gyakorlatban is számos alkalommal használják vállalkozások összehasonlítására
ROE = Nad / saját tőke
A tőkearányos mérleg szerinti eredmény azt mutatja meg, hogy a vállalkozás adózott eredményéből milyen mértékkel gyarapította saját tőkéjét.
- 4. Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók
1 főre jutó fedezeti összeg = fedezeti összeg / létszám
1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény = Nszok / létszám
1 főre jutó adózatlan eredmény = Nad. előtt / létszám
1 főre jutó adózott eredmény = Nad / létszám
bérarányos jövedelmezőség = (Nü / B) × 100 (Nad. előtt / B) × 100
élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség = (Nü / személyi jellegű ráfordítás) × 100
(Nad. előtt / személyi jellegű ráf.) × 100
E mutatókat tekinthetjük jellemzőnek, de semmiképpen sem kizárólagosnak - 5. Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók
E mutatók esetében célszerűen választott eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához, alakulások az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzéseket, remélhetően növekedést mutatva.
(Nü / immateriális javak + tárgyi eszközök) × 100
(Nü / készletek) × 100
(Nü / immateriális javak + tárgyi eszközök + készletek) × 100
(Nad. előtt / befektetett eszközök + készletek) × 100
(Nad. előtt / eszközök összesen) × 100
Az utóbb az egyik leggyakoribb eszközjövedelmezőségi mutató a nemzetközi gyakorlatban is (ROA).
Eszközmegtérülési mutató (eszközarányos jövedelmezőségi mutató) ROI = (Nad / eszközök összesen) × 100
Az eszközarányos adózott eredményt befolyásolja:- egyrészt az értékesítés (adózott) jövedelmezőségének alakulása
- másrészt az eszközök forgási sebességének változása
Ez nem csak utólagos elemzéseknél hasznos, hanem a tervezés során is felhasználható.
Az eszközarányos jövedelmezőség elemzése elengedhetetlenül fontos, mind a korábbi évekhez hasonlítható dinamikus elemzés során, mind pedig más vállalkozásokkal történő összehasonlításkor.
A készletek jövedelmezőségét elsősorban kereskedelmi vállalkozások esetében célszerű számítani.
- 6. Erőforrás-arányos (komplex) jövedelmezőség
Nü / (Enettó + B)
Nszok / (Enettó + B)
Nad. előtt / (Enettó + B)
A jövedelmezőségi mutatók több egymást követő évre számított mértéke alapján a jövedelmezőség szintjének időbeli alakulásáról, a fejlődés dinamikájáról egyaránt képet kapunk.