Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket mutatja ki a gazdálkodó, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálák a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek értékét és az immateriális javak értékhelyesbítését.
Fajtái:
- alapítás-átszervezés aktivált értéke
- kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- vagyoni értékű jogok
- szellemi termékek
- üzleti vagy cégérté
- immateriális javakra adott előlegek
- immateriális javak értékhelyesbítése
A mérlegben elfoglalt helyük az A/I. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben szintén az A/I. sorban szerepelnek az immateriális javak, azzal az eltéréssel, hogy egyszerűsített beszámolóban az alapítás-átszervezés költségei nem aktiválhatók, illetve nem értelmezett az immateriális javak értékhelyesbítése.
Főkönyvi nyilvántartás a PM által javasolt számlatükör alkalmazásával
- 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Az alapítás-átszervezés mérlegértéke lekötött tartaléknak minősül, így osztalékfizetési korlátot jelent. - 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségébe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben nem vehetők számításba. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek.Értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit is. - 113. Vagyoni értékű jogok
Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév…
Ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok:- bérleti jog
- koncessziós jog
- használati jog
Egyéb vagyoni jogok:
- játékjog
- márkanév
- licenc
- 114. Szellemi termékek
Ezek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolni vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. Csak azokat a szellemi termékeket kell kimutatni, amelyek korlátozás nélkül a vállalkozó birtokában, tulajdonában vannak. Azokat a szellemi termékekre vonatkozó korlátozott felhasználási jogokat, amelyeket a vállalkozó az eredeti jogtulajdonosoktól szerzett, a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. - 115. Üzleti vagy cégérték
Ezt kell kimutatni a cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.
Üzleti vagy cégérték:- cégvásárlás estén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb
- cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet
- cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet
Negatív üzleti vagy cégérték:
- cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában az egyes eszközök piaci érétkének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet a negatív üzleti vagy cégérték
- cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a különbözet a negatív üzleti vagy cégérték
Az immateriális javak állományba vétele (bekerülési) beszerzési értéken
Beszerzéskor:
- tényleges beszerzési áron
Apportként történő átvételkor átalakulás esetén
- a létesítő okiratban meghatározott értéken , végleges vagyonmérlegben szereplő értéken
Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: jegyzett tőke leszállításakor, végelszámoláskor és felszámoláskor
- a társaság által közöl, számlázott értéken, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Követelés fejében átvétel esetén: csődeljárás során, felszámolás esetén átvételkor
- a megállapodás, szerződés szerinti értéken, átvételkor a csődegyezség szerinti értéken, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
Csere útján beszerzett eszköz esetén
- csereszerződés szerinti értéken
Saját előállításkor
- tényleges közvetlen önköltségén
Térítés nélküli átvétel esetén
- átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken
Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök esetén
- az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken
Az immateriális javak beszerzéséhez nem kapcsolódik beruházási számla, ezért a gazdálkodó az analitikus nyilvántartás keretében biztosítja a bekerülési érték tételeinek kimutatását.
Az immateriális javak nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban történik.
Az értékhelyesbítések pozitív összege után értékcsökkenést elszámolni nem lehet, de ha az egyedi eszköz értékesítésre kerül, a hozzá kapcsolódó értékcsökkenést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
Az immateriális javak állománynövekedései:
- beszerzés
- követelés fejében átvétel
- térítés nélküli átvétel
- apport
- tulajdoni hányad fejében átvétel
- leltári többlet
- saját előállítás
Az immateriális javak könyvelésének alapbizonylatai:
- külső számlák
- szerződések
- létesítő okirat
- leltári többlet jegyzőkönyve
- térítés nélküli átvétel bizonylata
- szállítólevél
Az immateriális javak állománycsökkenései:
- értékesítés
- terv szerinti értékcsökkenés
- terven felüli értékcsökkenés
- selejtezés
- térítés nélküli átadás
- káresemény
- hiány
- apportként történő átadás
351. Immateriális javakra adott előlegek
A szállítónak, az importálást végző vállalkozónak immateriális javak vásárlására előre
átutalt levonható áfa nélküli összege.
Aktíválás
Forintban adott előleg levonható áfa nélkül.
Devizában adott előleg a devizabetét árfolyamán számított értékben. Elszámolási betétszámláról történő átutalás esetén a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamán, deviza betétszámláról történő utalás esetén a deviza könyv szerinti árfolyamán, amit a FIFO vagy átlagár módszerével határozhatunk meg.
Az immateriális javak esetében, ha a törvény máshogy nem rendelkezik, azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni.
Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.
A számviteli törvény előírásai alapján a hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan az eredmény terhére elszámolja, a várható fizikai elhasználódás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja.
A maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Az Szt. a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására korlátokat is tartalmaz.
Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.
Nem szabad terv szerinti écs-t elszámolni az olyan üzleti vagy cégértéknél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről-évre nő.
A terv szerinti écs egy előre látható, előre tervezhető az eszköz értékét csökkentő folyamatosan elszámolandó összeg, a terven felüli értékcsökkenés azonban előre nem tervezhető, nem várt események bekövetkezése esetén számolandó el.
Terven felüli écs-t kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha
- az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke
- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozott vagy egyáltalán nem érvényesíthető
- a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozza vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz
Az eszközök terven felüli écs-ét olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
A terven felüli écs-t visszaírni csak az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében lehet. A terven felüli écs elszámolása, az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása megváltoztathatja az immateriális jószág nettó értékét.
A visszaírás kötelezettsége alól csak az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodók mentesülhetnek, ha a számviteli politikában erről döntöttek.
A bekerülési érték, illetve a terv szerinti écs figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között értékelési tartalékként lehet kimutatni.
Az értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték meghatározása:
+ berekülési érték (bruttó érték)
- terv szerinti écs elszámolt összege
- terven felüli écs elszámolt összege
+ visszaírás összege
= aktuális könyv szerinti érték
+ terven felüli écs még vissza nem írt összege
= értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték
Felvehetőség feltétele:
+ mérlegfordulónapon ismert piaci érték
- értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték
= eltérés
Amennyiben az eltérés pozitív felvehető értékhelyesbítés összege
Amennyiben az eltérés negatív terven felüli écs összege
Az immateriális javak értékelése a mérlegben:
Mérlegben szereplő érték: az immateriális javak nettó értéke
Bekerülési érték
- terv szerinti écs
- terven felüli écs
+ visszaírás
= nettó érték
+ értékhelyesbítés
A terv szerinti écs könyvelésének alapbizonylata az analitikus nyilvántartás alapján készített összesítő kimutatás. Az összesítő kimutatás az analitikus nyilvántartás adataiból készül, ahol a bruttó érték, az écs és a záró nettó érték kimutatása a főkönyvi számlákkal történő egyeztetési célokat is szolgál.
Az alapbizonylatok alapján elsődlegesen az analitikus nyilvántartásban kell a terven felüli écs-t feljegyezni.
Immateriális javakra adott előlegek értékelése:
Bekerülési érték
- értékvesztés
+ visszaírás
+- árfolyamkülönbözet
= mérlegérték
Devizában adott előleg értékelése
A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követeléseket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.
A külföldi pénzértékre szóló eszközöknek és a kötelezettségekenek az üzleti év meérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözet, amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamveszteségként kell elszámolni.
Immateriális javak Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
Alapítás-átszervezés aktivált értéke Maximum 5 év
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Maximum 5 év
Vagyoni értékű jogok Vállalkozói döntés korlát nélkül
Szellemi termékek Vállalkozói döntés korlát nélkül
Üzleti vagy cégérték Minimum 5 év
Immateriális javakra adott előlegek Nem értelmezett
Immateriális javak értékhelyesbítése Nem értelmezett
Egyösszegű leírás lehet az 50 ezer ft egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékeknél és vagyoni értékű jogoknál.
Értékvesztés és annak visszaírása lehetséges immateriális javakra adott előlegek
Immateriális javak értékhelyesbítése lehetséges vagyon értékű jogok, szellemi termékek
Eredmény-kimutatással való kapcsolat:
terv szerinti értékcsökkenés költség (értékcsökkenési leírás)
terven felüli értékcsökkenés egyéb ráfordítás
hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés egyéb ráfordítás
értékvesztés egyéb ráfordítás
visszaírás egyéb bevétel
apportként történő átadás rendkívüli ráfordítás
térítés nélküli átadás rendkívüli ráfordítás
követelés fejében átvétel rendkívüli bevétel
részesedés fejében átvétel rendkívüli bevétel
térítés nélküli átvétel rendkívüli bevétel
Az immateriális javak leltározása egyeztetéssel történik. Legalább évente, a mérleg fordulónapjára kell fordulónapos leltárt készíteni, mely a főkönyvben és az analitikus nyilvántartásban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti.
Leltározáskor a vállalkozás az analitikus nyilvántartás adatai alapján készített összesítő kimutatás végösszegét egyezteti a 11. Immateriális javak főkönyvi számlacsoportban található megfelelő főkönyvi számlák egyenlegével.
A vállalkozás ellenőrzéskor vizsgálja:
- az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi kivonat
- a leltárak és az analitikus nyilvántartások
- az immateriális tükör és a főkönyvi kivonat egyezőségét
A nem használható immateriális javak selejtezésére kerülnek, melyről minden esetben jegyzőkönyv készül.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt, azaz az immateriális javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott écs nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban.
Be kell mutatni az elszámolt écs-i leírást a következő bontásban: a terv szerinti leírást lineráisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenést, a visszaírt terven felüli écs összegét.
A jelentősebb összegű terven felüli écs, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait ismertetni kell.
Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.
Az immateriális jószágnál a terven felüli écs elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti écs, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbói megállapítását eredményezheti.
Be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.